Ikarus, 1966 (10. évfolyam, 1-26. szám)

1966-01-12 / 1. szám

A művelődési ház műsora Az Állami Déryné Színház január 29-én 7 órai kezdettel mutatja be a művelődési ház­ban a Gül Baba című operet­tet három felvonásban. Szereposztás: Gül Baba, a rózsák atyja Hídvégi Lajos, Leila, a leánya Blaha Márta, Kucsuk Ali, budai basa Ju­hász Tibor, Gábor, magyar lantos deák Fábián József, Mujkó, muzsikus cigány Tor­ma István és Holl János, Zu­­lejka, Fatime, Zaida, Azraelí, Hahalim, Gül Baba feleségei Károlyi Judit, Mátyus Emmi, Ribár Éva, Somfai, Gárdonyi Edit, Zanaida Katona Júlia, Zülfikár, főeunuch Hollósy Pál, a budai bíró Szávai Lajos börtönőr, Markovits Pál, fő­zarándok Révhelyi Miklós, müezzin Hetényi Sándor, szpáhi Csikó László. Rövid tartalom: a hatvan évvel ezelőtt először színre került operett minden alka­lommal százas szériákat ért el. A nagy sikert nemcsak az ízléses csupa melódia, muzsi­ka hozta, hanem a szerencsés, költőien felépített mese is. Ali budai basa halálra ítéli Gábor diákot és hű kísérőjét, Mujkót. Bűnük az, hogy kö­télhágcsón belopództak Gül Baba mecsetjébe, hogy közel­férkőzhessenek a szent agg csudálatos leányához, Leilá­­hoz. A kertben két rózsát tör­tek. E rózsák leszakításáért halálbüntetés jár. A lantos di­ák utolsó kívánsága az, hogy egy napot tölthessen Gül Ba­ba udvarában. Ennyi idő elég arra, hogy Gül Baba is, a leá­nya is megszeresse a derék legényt. Kegyelmet kérnek számára és el is érik, de csak annak árán, hogy Leila elvál­lalja: férjhez megy a basához. Erre mégsem kerül sor, mert Gábor diák tőrrel támad a basa ellen. Most már senki sem mentheti meg a hóhér bárdjától. Gül Baba ekkor egész rózsáskertjét elpusztít­ja és avval ijesztgeti meg a basát, hogy a szent rózsák­ Allah akaratából pusztítják­ el: a próféta bűnnek tartja, hogy egy virág letöréséért ha­lállal kelljen bűnhődni. Ali elhiszi, hogy Allah jelet­ mutatott a rózsakert elpusztí­tása által, megkegyelmez Gá­bornak. Gül Baba pedig áldá­sát adja az ifjú szerelmesek­re: Gábor diákra és Leilára. * — Német nyelvtanfolyam indul kezdő és középhaladó fokon február 7-én a művelő­dési házban. A 36 órás sze­meszter tandíja 80 forint, nyelvtanár: Prucsi Józsefné. * — Dr. Benyák György, a TIT tudományos munkatársa, a nyugdíjas akadémia hallga­tóinak január 19-én délután 5 órakor tart előadást „Ahol ma is középkor van” címmel. * — Az Ikarus színpad felvé­telt hirdet öntevékeny színját­szók, versmondók és sanzon­énekesek részére. Felvilágosí­tás: a 290—898-as telefonon, személyesen: kedd, csütörtök 17-től 20 óráig XVI. kerület, Margit u. 2. szám alatt. * — Az ipari tanulók szellemi vetélkedőjére január 25-én fél 8 órai kezdettel kerül sor a művelődési házban. * — Mikes Lilla január 19-én 3 órakor tartja előadói estjét „Húsz év humora” címmel a szocialista brigádok klubjá­ban. * — Dr. Nagy László orvos, egyetemi tanár „Női panaszok, női betegségek” című előadá­sát január 26-án fél 3 órakor tartja a művelődési házban. *■ Gyermekműsor: „Az ezerar­cú hős” című filmet január 16-án, vasárnap 10 órakor ve­títik, amely egy szabadsághar­­­cos hőstetteiről szól. (Sigmund Golomba, aki a spanyol pol­gárháborúban a fasiszták ré­me volt, 1939-ben a nácik fog­ságába esik. Megszökik, s ba­rátja, Koloszovszki festőmű­vész nevében áll bosszút a né­met megszállókon. Ügyesen változtatja külsejét és így or­ruknál fogva tudja vezetni a nácikat.­ Január 23-án vasárnap dél­előtt 10 órakor mutatják be a „Galina Ulanova táncol” cí­mű magyarul beszélő, látvá­nyos balettfilmet. „A korzikai testvérek” című színes, szélesvásznú, izgalmas kalandos olasz—francia film bemutatása 30-án, vasárnap délelőtt 10 órakor lesz. * — Minden szerdán 8-tól 12 óráig tartja foglalkozásait a szépművészeti kézimunka szakkör. Vezető-tanár: Krasz­­nai Béláné. * — A KISZ filmklub előadá­sára január 26-án 3 órakor ke­rül sor. Belépés csak bérlette’! * Új könyvek: Egy kis város­ban kéjgyilkosság áldozatául esik Zéphirin, a kis zsidó fiú. A tett elkövetésével nagybáty­ját, Simon tanítót vádolják, s elég kétséges bizonyítékok alapján el is ítélik. Egyedül tanítótársa biztos a vád alap­talanságában — erről szól Zo­la: Igazság című műve, amely kulcsregény. Felismerhet­ő benne a Dreyfuss-ügy és sze­replői. Benamy Sándor, a Hetven­­dolláros utazás című könyv szerzője fiatal korában sokat utazott. Később feleségével eszvütt vékonypénzű turista­ként járja az idegen országo­kat, azok városait. Nézegetik a műemlékeket, a nevezetes­ségeket, a nagy emberek em­lékeit. Ezeknek állít emléket könyvében az író. A mi viszonyaink között is telibe vagy érzékeny pontra találnak Parkinson: Újabob törvényei című könyvében le­írt szúrások, megállapítások, mely szerint ha valaki érvé­nyesülni akar, „alkalmazkod­nia kell a könnyűség törvé­nyéhez, önálló gondolatait fő­nökének kell tulajdonítani” és akkor az út az elnöki íróaszta­lig vezet. Mindhárom könyv tanulsá­gos, érdemes elolvasni. IKARUS Több tudás - nagyobb műveltség Beszélgetés kulturális életünk gyári képviselőivel A szocializmus építésének jelenlegi szakaszában egyre több, szakmailag jól képzett szakemberre van szükség. Tudják ezt gyárunk vezetői, a kultúra irá­nyítói is. Ezért kutatják és keresik azokat a módsze­reket, amelyek segítségével felkelthetik a dolgozók érdeklődését a több tudás, a nagyobb műveltség meg­szerzésére. A gyár vezetői anyagiakkal sietnek a feltételek biztosítására. A művelődési ház, valamint a kultúrbizottság vezetősége a növekvő kulturális igények­nek megfelelően a szakszer­vezeti bizottsággal közösen dolgoznak ki megfelelő prog­ramokat. Ezek közül a jelen­tős feladatok egyike a szo­cialista és a munkabrigádok kulturális vállalásainak segí­tése. Ugyanis évekkel ezelőtt a brigádszerződések elkészíté­sekor gondot okozott, a kul­turális feladat kijelölése, rög­zítése. Többségükben általá­nos kulturális célfeladatot tűztek ki maguk elé megvaló­sításként a brigádok. Az öt­letszerű javaslatokból is vaj­mi kevés valósult meg. Lé­nyegében egy-egy célfeladat végrehajtásával tették túl magukat a széles skálán moz­gó művelődési és kulturális feladatokon. Leszűkült ez a munka egy film, egy színházi előadás megtekintésére vagy asztal melletti borozgatásra. Gyárlátogatásra és tapaszta­latcserére kevés brigád gon­dolt. A mozi- és színházje­gyek megszerzése is gondot okozott Klubdélu­tánok , szellemi vetélkedők A minap ezekről a kérdé­sekről beszélgettünk Szaba­dos Tamásné művészeti elő­adóval, Balta Lászlóval, a kultúrbizottság vezetőjével, Schütter Richard vállalati versenyértékelővel, és Ko­vács Ferenccel, a szakszer­vezeti bizottság termelési fe­lelősével. Örömmel hallgat­tuk az 1965. negyedik ne­gyedévben bevezetett „vá­laszték-program” nyomán be­következett változás eredmé­nyeit. Amíg korábban a bri­gádok körülbelül 50 százalé­ka küszködött a már említett kulturális feladatok kijelölé­sével, ma viszont — bár még számokban nem fejezhető ki a változás — sokkal keve­sebb. A választék­ program kiadása tehát pozitív irány­ba hatott. Ennek jelentőségét csak ak­kor tudjuk felmérni igazán, ha tudjuk, hogy üzemünkben 136 szocialista és 264 munka­brigád tevékenykedik. (A 136 szocialista brigád 1300 dolgo­zót foglal magában.) A művelődési ház kulturá­lis munkája iránt megnöve­kedett érdeklődést fokozta az is, hogy két éve sikeres klub­délutánokat rendeznek ha­vonta egyszer, szépszámú lá­togatóval. — Ekkor tört meg a jég — mondotta Balla László. — A szellemi vetél­kedők programba vétele ugyancsak jónak bizonyult. Sikere volt a december 11-i szellemi vetélkedőnek, bár tartalmában akadt kifogás. A későbbiekben megrendezett szellemi vetélkedő a szerzett tapasztalatok birtokában bi­zonnyal még nagyobb sikert arat. Említésre méltó, hogy egy­­egy rendezvényre, kulturális eseményre ízlésesen elkészí­tett meghívót kapnak a bri­gádok. A szocialista brigádok klubigazolványában ellen­őrizhető a kulturális vállalá­sok teljesítése. Kiderült, hogy a rendezvényekre meghívott 50 brigádtag helyett átlagban 70-en jelentek meg. Ez kö­szönhető annak is, hogy a kultúrbizottság öt tagja együtt dolgozik a brigádvezetőkkel, és hogy a művelődési ház ve­zetői, kultúrmunkásai és a gyár dolgozói között jó kap­csolat alakult ki. Előadások - múzeum látogatás — gyárlátogatás A kultúra, a különböző tu­dományágak jeles képviselői­nek színes, érdekes előadásai vonzzák a dolgozókat. Az elő­adók is tanulságos tapaszta­latokra tesznek szert. Sokat nyújtanak a múzeumi látoga­tások is. Jó filmek vetítésé­vel és a különböző színművek előadásával egyre több dol­gozót vonz a művelődési ház. Ki az, aki nem szívesen megy el a Bajor Gizi emlék­múzeumba? Vagy kit nem ér­dekel: hogyan épül a föld­alatti, egy többcsatornás vi­vőberendezés a telefongyár­ban? El lehet-e mulasztani Mikes Lilla előadói délután­ját „Húsz év humora” cím­mel? „Női panaszok, női be­tegségek" című előadást asz­­szonyoknak és lányoknak va­jon szabad-e elmulasztani? A választék-program ki­adásával a kultúra vezetői megkönnyítették a brigádok munkáját. A jó kezdeménye­zést hasznosnak tartjuk, és várjuk a továbbiakat (mester) Modern, divatos, vagy sokkal több? A képzőművészet szerelmese ízig-vérig modern lány —­­ így mondták. A neve érdekes, a vezeték­neve dallamos. Ballagó; a ke­­­­resztneve kemény és romanti­­­­kus hangulatú: Zita. És ő? Világos szem, még vi­­­­lágosabb tekintet. Karcsú. Ma­­­gasra tupírozott, szőke haj, »vastagon festett szemhéj. Rö­­*vid, kék munkaköpenyt visel, » szűk, testre szabott, kockás « nadrágot. Modern! Modern? Mi ennek ’ a jelentése: értékes, belevaló, » nagystílű, kiábrándult, va­­*gány... ? Hisz annyiféle érte­kemben használják e jelzőt a »lány főnév mellett. Külsőre divatos. De belül,­­milyenek a gondolatai, a bel­eső világa? A rajztábla mellett áll. Bal­­ljával a rajzgépet fogja, job­­­bal a tussal töltött kihúzót.­­ Olyan munkán dolgozik, ami » már nemcsak másolás, hanem «részben konstruálás is, önálló »tevékenység; gyorsan elérte­m ezt a fokot, pedig alig múli­k egy éve, hogy műszaki rajzoló. Ilyen a munkában, de mit­­tesz, amikor szabad, amikor »maga rendelkezik az idejével:­­délután, este? Szakkörökre jár, festő- és­­kerámikusszakkörre. Igaz, » mindig textiltervező szeretett « volna lenni. Kétszer jelentke­­­zett is felvételre érettségi után,­­de nem sikerült. A színek rab­­k­ja. Fest. A képein nem a vo­n­álak, a formák érdeklik, ha­­nem csak a színek. Délelőtt »rajzol itt a rajztábla mellett,­­de a szakkörben csak fest. Az »alkotás vágyát örökölte, vagy ^legalábbis magába szívta ap­­ája festőműtermében. A képzőművészetnek azon­­­ban nemcsak ezt az ágát mű­övész kedvence még a kerá­­­mia is. Alig egy hete jöttek­­ vissza nászútról s az új ottho­­n imt már a saját maga készí­­­tette kerámiákkal, vázákkal,­­ hamutartókkal díszíti. Szórakozni Fehérvárott — mint mondja — csak színház­ban és moziban érdemes. Iga­zi jó és kulturált szórakozó­hely nincs a városban, nem úgy, mint Pesten. De azért itt is valahol találkozni kell a fiataloknak. Úgy tesznek ezért, hogy barátokat keres­nek, csoportokat alakítanak, és ha jó a társaság, akkor még rossz helyen is jól érzik ma­gukat. Amit a képzőművészet meg­hagy a szabad időből, az a fo­tózásnak és a zenének jut. Az operát mindig szerette, az operettet sohasem, és most újabban a szimfonikus zenét is egyre jobban megkedveli. Férje, aki a gyár gépészmér­nöke — nagyon szereti Beet­hovent. Sok lemeze van, és nemcsak élvezi a hallottakat, hanem meg is tudja magya­rázni, mi miért tetszik neki Most ő kalauzolja a feleségét a szimfonikus zene birodalmá­ban. Nincs ezzel ellentétben, ha még annak is látszik, az sem, hogy Zita nagyon szereti a tánczenét, a dzsesszt is. Pesten sok a szórakozóhely, de ha feljönnek a fővárosba, mégsem azokat keresik fel, hanem a tárlatokat, a kiállí­tásokat. Legutoljára a X. kép­zőművészeti kiállítást látta, ahol különösen a Prométheusz­ tetszett. Ízig-vérig modern lány — így mondták. Azt hiszem, nem is kételkedhetünk ebben. (gerendás) •tó«*­mmm .... fth . 1966. JANUÁR 12. FILM­HÍREK Louis Malle Viva Maria cí­mű filmjének ítélték a fran­cia filmművészek nagydíját. Ezt a díjat Lumiére emlé­kére alapították 1934-ben. A zsűri tagjai a filmművészet valamennyi ágát képviselik. Moszkvában befejeződött a filmfőiskolások harmadik fesz­tiválja. A nagydíjat Mir­ Ka­­szimov Utak című filmje nyer­te. Több díjat kapott Frid­man és Durov Út a főhadi­szállásra című filmje, amely­nek főszerepét Lukjanov ala­kítja. Roman Polanski a Colum­bia cég részére készül forgat­ni a Cu­erchez la Femme (Ke­resd az asszonyt) című filmet . Márciusban kezdik el a már hét év óta tervbe vett Die Nie­­belungen (Nibelungok) című nagyszabású kétrészes nyu­gatnémet film forgatását Ha­­rold Rém­i rendezésében, nem­zetközi szereplőgárdával. ★ A VILÁGHÍRŰ OLASZ FILMRENDEZŐ, GIUSEPPE DE SANTIS hamarosan Sza­rajevóba utazik, hogy a Bos­­na filmvállalattal tárgyaláso­kat folytasson a spanyol for­radalom idején játszódó jugo­szláv—olasz koprodukciós filmről. Lehetséges, hogy szov­jet filmgyárak is részt vesz­nek a produkcióban. Szófiában bemutatták az eredetileg a televízió számára készített, A gramofon és az olajbogyó a barátaink című bolgár filmet, amelynek fő­szerepeit Georgij Kalajonev, Pacsov és Bratanov játssza. A bemutató előtt a rádió, a te­levízió és a sajtó munkatár­sai konferenciát tartottak a filmről. ★ ★ ★ KÉSZÜL A STÁB: Rendező mindenki lehet A forgatókönyv kész.­ A film »tervezett címe: Késő. A rö-­­vid történetnek még rövidebb­­vázlata a következő: van egy ’fiú és egy leány, már régóta »szeretik egymást. Nagyon. »Annyira szeretik egymást, ahogy elfeledkeznek arról, hogy »van társadalom is a világon és amagukkal szemben is vannak­­ kötelességeik. (Íme, itt a konf­­f­liktus.) A forgatókönyv tehát kész, a stáb azonban még nem vonult ki. A felvételek legnagyobb részét tavasz­­szal készítik majd,­­bár igaz, hogy ha leesik a hó,­­ akkor néhány jelenetet lefor­gatnak. Míg erre sor kerül,­­ addig is akad bőven dolga a­­ rendezőnek, az operatőrnek, a­­ világosítónak, meg a többiek­nek, meg kell tanulni a szak­tanát. Már elkezdték. A fehérvári­­ fotókörön belül megalakult ,ugyanis egy filmező csoport. »Azt tervezik, hogy a szakkör­­átalakul filmstúdióvá. Jelenleg­­a fotókörnek 47 tagja van, a fillmezők pedig tizenegyen. Nagyon lelkesek. Dokumentumfilmet sze­retnének készíteni a mun­káról, a dolgozók szórako­zásáról és aztán játékfil­meket.­­A fotókör rendelkezik egy fel­­­vevőgéppel, a labormunkákat közösen végzik a VRTGY-gyár filmeseivel, ők már nagyobb tapasztalatokkal rendelkeznek. A filmesek között kiosztot­ták a feladatokat. Mindenki­nek el kell mélyülnie egy-egy szakterületen. Van, akinek az operatőri munkát kell megta­nulnia, van, aki a vágással is­merkedik. Forgatókönyvíró és rende­ző azonban mindenki le­het. Ehhez csak az kell, hogy ír­jon is olyan forgatókönyvet, amelyet a többiek elfogadnak. Már a kezdetén látszik, hogy különböző egyéniségek, eltérő ízlésűek kerültek össze. A csoport vezetője, Franta István cselekményes és tanul­ságos játékfilmeket szeretne készíteni. Ő írta a késő forga­tókönyvét is. Somos Aranka lírai történeteket szeretne fel­dolgozni, őt elsősorban a ke­zek kifejező ereje, a mozgások és a fényhatások érdeklik. Gulyás Gézát az útirajzfilmen vonzzák. A Szakács házaspár még nem döntött, hogy mivel kíván először bemutatkozni... Az első film nem lesz még hangos, csak kísérőzenét vág­nak hozzá. Zenei szakértőjük is van, nem is egy. Ismerik a modern és a klasszikus mű­veket. (g. f.) Közel 30 ezer látogató A művelődési házban egy­­ év alatt 119 ismeretter­jesztő jellegű rendezvény volt ,29188 látogatóval. Különösen kedveltek a nyugdíjasoknak tartott elő­adások, nagyon látogatot­tak a szocialista brigád­­klubok, az ifjúsági és ex­­pedíciós körök.­­ Tizenkilenc kiállítást tartot­­­­tak. Ezek anyagát 23 500 néző­­látta. Az elmúlt oktatási év ered­­­ményesebb volt, mint az elő­­­ző. Többek között sikerült­­ megtartani a műszaki előadás­­­sokat is, amelyeket tavaly a­­ó érdektelenség miatt abba kel­­­­lett hagyni. Eredmény az is, hogy a földrajz és történelem tagozat harmadik éve mű­ködik. Ezeknek az akadémiáknak törzsgárdája van és az új ta­gokat maguk a hallgatók szer­vezik be. A történelmi tagozat évről évre érdekes kérdéseket tárgyal. 1963 ’64-ben az első és második világháború esemé­nyeivel foglalkoztak. 1964/65- ben a nagy háborúk nagy had­vezéreinek alakjaival. Ebben az évben pedig a legizgalma­sabb földrész történetéről, Af­rikáról szereznek újabb isme­reteket. A történelmi tagozat majd háromszorosára emelke­dett Az ifjúsági klubban mind­össze négy előadást tartot­tak. Nagyon kedvelt a szabás varrás tanfolyam. Ezen az üzemből és a kerületből száz­­húszan vettek részt.

Next