Ikarus, 1972 (20. évfolyam, 1-26. szám)
1972-08-03 / 16. szám
Rendszeresebben egymásra utaltak Tisztázott-e a versenyfelelős helyzete? Vállalati szinten szabályozták a munkaverseny-felelősök hatáskörét. Az intézkedés hatásáról Wolf Erzsébetet a busz II. versenyfelelősét kérdeztük. Az első tény, ami szembetűnik az, hogy a gazdasági vezetők álláspontja május óta lényegesen megváltozott. Ma már a munkaversennyel rendszeresen foglalkoznak. Az üzemvezetőknek felváltva, kéthetenként be kell számolniok a verseny állásáról azoknak a szempontoknak az alapján, amelyeket a főosztályvezető előzőleg kiadott. — Nekem, a versenyfelelősnek is más a kapcsolatom a gazdasági vezetőkhöz, mint korábban — mondta Wolf Erzsébet. — Rendszeresen részt veszek a kéthetenkénti értekezleteken és nemcsak közvetlenül tájékozódhatom, hanem magam is fölhívhatom az üzemvezető figyelmét a munkaverseny egy-egy kérdésére, gondjára, például arra, hogy túl sok rezsianyagot használjanak föl, vagy a minőségi mutató nem kedvező valamelyik üzemben. Mit mutat ez a tény? Nemcsak azt, hogy így könnyebb munkaversenyt szervezni, hanem azt is, hogy a versenyfelelős nem olyan társadalmi munkás, aki „csinálgat” valamit, hanem aki elfoglalta a tisztségét megillető helyet. Igaz, hogy továbbra sem függetlenített ember — gazdasági munkaköre is van —, a társadalmi munkára mégis rangot kapott és ő pedig lehetőséget a tényleges beleszólásra, irányításra. Ezzel csak élni kell tudni. Wolf Erzsébet a tőle megszokott lelkesedéssel, lelkiismeretességgel él is ezzel. Tevékenységével hozzájárul ahhoz, hogy a versenyfeladatokat előre, havonta kiadják és így tervszerűen, folyamatosan dolgozzanak. Tájékozottsága és a gyáregység önálló bérgazdálkodása lehetővé teszi, hogy a jövőben figyelmeztesse az üzemvezetőket, ha valamelyik egységben a bérkeretet nem megfelelően használják föl, de olyan javaslatot is tehet, hogy milyen segítséget adhatnak a brigádok a 180- asok beindításához. A munkaköri leírás (amelyiknek egyik pontja így határozza meg hatáskörét: irányítja és ellenőrzi az üzem- és osztályvezető munkaversennyel kapcsolatos munkáját )biztosítja, hogy tevékenykedését ne a vezetésbe való belekontárkodásnak fogják föl a gazdasági vezetők. Ellenkezőleg. Az egymásrautaltság nyilvánvaló. A versenyfelelősök feladatainak egyértelmű meghatározása nem vette le a gazdasági vezetők válláról az e mozgalommal kapcsolatos felelősséget. A végrehajtás azonban együttesen lényegesen könynyebb. Nemcsak a gyáregységben könnyebb ily módon a verseny szervezése, hanem vállalati szinten is. Ugyanis Wolf Erzsébet és a gyáregységek versenyfelelősei rendszeresen figyelik egységükben az eredményeket és tapasztalataikat közük a vállalat versenyfelelősével. Ezzel vállalati szintű nyilvánosságot biztosítanak az elért eredményeknek, így például a vállalati versenyfelelős mindig is folyamatosan tájékozott lehet a 100 éves a főváros mozgalom állásáról, sikereiről és gondoskodhat is azok propagálásáról. A gyáregységi versenyfelelős egy-egy kérdés vállalati szintű megoldását is kezdeményezheti. Wolf Erzsébet is javasolja, hogy jövőben a munkaverseny irányelveiben rögzítsék azt a lehetőséget is, hogy a tíz vagy annál magasabb fokozatot elért brigád milyen jutalomban részesül, ha rajtuk kívülálló okból nem kaphatják meg a vállalat kiváló brigádja címet. Most az a tény, hogy több brigád a vállalat kedvezőtlen helyzete miatt nem kaphatta meg ezt a kitüntetést, sok vitára adott alkalmat és utólag határoztak meg számukra valamilyen bizonyos mértékű jutalmat. A munkaverseny irányítása, ellenőrzése, az értékelésének megszervezése természetesen csak úgy lehetséges, ha a versenyfelelős közvetlen kapcsolatot tart a gazdasági vezetőkön kívül a pártalapszervezetekkel, az üzemi szakszervezeti bizottsággal, a KISZ-alapszervezetekkel, a versenyző brigádokkal és nem utolsósorban a különféle adatokat szolgáltató osztályok munkaügyi, statisztikai vezetőivel. Mindebből a további feladatok részletezése nélkül is világos, hogy a gyáregységi versenyfelelős szerteágazó munkát végez. Ez a tevékenység nem is lehet gyümölcsöző, ha azt nem hivatásszerűen, rendszeresen végzi. A busz II gyáregységben jó példát láttunk erre. Itt győződtünk meg arról is, hogy helyes és hasznos volt a versenyfelelősök munkakörének egyértelmű és világos meghatározása. St. Előadások — vetélkedők Történelem — divat — dalok Buda és Pest 100 évvel ezelőtt egyesült. Gyáron belül munkaversennyel, különböző termelési és társadalmi munkával igyekeznek dolgozóink a jubileumot megünnepelni. A vállalat művelődési központja megfelelő kulturális programot dolgozott ki ugyancsak ebből a célból. Azt szeretnék, hogy a gyár munkásai és alkalmazottai, de a környező terület lakosai is változatos formákban élményeket kapjanak fővárosunk múltjából, jelenéből. Kétezer év A kidolgozott program szerint tíz ismeretterjesztő előadás Budapest történetével foglalkozik. E munkásakadémiai sorozat a közel kétezer éves múltra tekintő város történetének vázlatát adja, megnyitották a fejlődésnek egy-egy újabb korszakát. A 10 előadás címei: Római tábor a Danubius partján; A középkori Buda és Pest; Törökvilág Budán; A barokk Pest-Budán; A reformkori Pest; A millenniumi évforduló az egyesített Budapesten; A másik Budapest (külvárosok élete); A proletárok Budapestje (1918—1945); Budapest felszabadulása; Nagybudapest létrejötte. A szakmunkástanulóknak és a Zalka Szakközépiskolásoknak előadást fognak tartani arról: Hogyan lett a dunaparti római táborból világváros Budapest? A nők akadémiájának előadássorozatában is megemlékeznek a jubileumról. Foglalkozni fognak a nőmozgalom olyan kiemelkedő személyiségeivel, akik sokat tettek Budapestért, továbbá megismerkednek az elmúlt 100 év budapesti divatjával. A nyugdíjasok akadémiáján is foglalkozni fognak a jubileummal, mégpedig Históriák és érdekességek Pest-Budáról, majd pedig Történelmi és kulturális emlékek az egyesített Budapesten címmel. A kerület legjobb brigádja Az ismeretterjesztő előadásokon kívül jubileumi vetélkedőt is terveznek. Ebben nemcsak a gyár szocialista brigádjai, hanem a kerület más üzemeinek, vállalatainak brigádjai is részt vesznek. A vetélkedőt két szakaszban bonyolítják le. A nevezéseket 1972. december 31-ig kell leadni. Az elődöntők és döntők 1973. március 30-ig tartanak majd. A legjobban szerepelt brigádok díjakat, jutalmakat kapnak. A kerület helyi versenyének 'f legjobb három-három szuffcialista brigádja egy központi ff vetélkedőn méri majd össze a ff továbbiakban tudását a Keri- ff let legjobb brigádja címért, ff Ennek a kerületi közös szu- ff cialista brigádmegmozdulás- nak a jubileumi megemlé jsigcezésen kívül van egy másik ff célja is, mégpedig az, amit a ff kerületi pártbizottság ajánlott: ff egy kerületi szocialista brigád- ff klub létrehozása. f.y A művelődési központ terve-iben klubdélutánok is szerepel- ff nek, amelyek ugyancsak az év- ff forduló megünneplését szol-figálják majd. A klubdélutáno- ff kon előadásokat is tartanak, ff ilyen címekkel: Az utca dalai ff (zenés, énekes összeállítás 100 év budapesti dallamkincséből); 4 Szeretett városom, szép Buda- ff pest (irodalmi összeállítás ff versben, prózában a 100 éves ff Budapestről); Szórakozások a ff régi Pest-Budán és Budapes- ff ten. ff Ezeket a műsorokat a szoocialista brigádklub, nyugdíjasklub, valamint más, kisebb közösségek által rendezendő öszszejöveteleken kívánják bemutatni. Kiállítások rendezésére is gondoltak a tervezők. Fotókkal a kerület fejlődését, szépségét, életét mutatják majd be a Hazafias Népfronttal közösen. Megtekinthető lesz kerületünkben a Fővárosi Művelődési Ház vándorkiállítása, A 100 éves Budapest címmel. Múzeumlátogatásokat szerveznek majd a Nemzeti Múzeum jubileumi kiállításra. Az eddig felsoroltakon kívül gondolnak még a szervezők városnéző kirándulásokra és autóbuszsétákra. Ezeknek célja a magyar főváros történelmi és kulturális emlékeinek megtekintése. 60 ablakkeretet készítettek fás szakembereink a kerületi óvó- 4 órának. E munkát Molnár István, Ladányi István, Haviár Já- '4 nos és a képen nem látható Milán Sándor végezte Az anyák érdeke A VASAS SZOCIALISTA BRIGÁDVEZETŐK tanácskozásáról számol be a Brigádélet. Egyik dunaújvárosi küldött felszólalásából: „Kifejezte azt a meggyőződését, hogy az általános iskola nyolc osztályának elvégzése többet ér a brigádmozgalomban, mint esetleg ötszáz óra társadalmi munka. Az élet figyelmezteti erre a nőket. A fiatal anyák hároméves gyermeknevelési szabadságot kérnek, s mikor visszatérnek, még mindig szakképzetlenek, hatforintos az órabérük, család- és gyermekgondokkal küszködnek. Csuhas Gyuláné szerint a hároméves szabadságot az anyáknak fel kellene használni továbbképzésre is, szaktanfolyamokat kellene szervezni (pl. targoncavezetésből, darukezelésből, varrásból stb.).” A SZERSZÁMGÉPIPARI MŰVEK vállalati szakszervezeti bizottsága meghallgatta a Budapesti Köszörűgépgyár és az Esztergomi Marógépgyár szb-titkárának beszámolóját a Dolgozz hibátlanul munkarendszer bevezetésének tapasztalatairól, s az elterjedés érdekében folytatott szakszervezeti munkáról. (Munka) Hátul a busz II- ben, a szerelősorok végén, a sarokban, szinte eldugott lépcső vezet az emeletre. Balra fordulva világos, varrógépekkel teli helyiségben találom magam. Csend van. A termen végig asszonyok a varrógépasztalokra terített papírokból reggeliznek. Jobbról a második asztal mellett ül Margittay Tiborné, a kárpitos varroda Költői Anna szocialista brigádjának vezetője. Mikor megmondom, hogy nem a brigádról, hanem személyes brigádvezetői gondjairól fogom faggatni, zavarbajön, szabadkozik: — A saját személyem nem nagyon érdekes. Mi lenne egy brigádvezető a brigádja nélkül? Történetem szinte azonos a brigád történetével. Brigádunk tizenegyszer nyerte el a szocialista brigád címet, s mivel alapító tag vagyok, én is ennél a fokozatnál tartok. Azelőtt a brigádnapló felelőse voltam. Két éve választottak brigádvezetővé, de tuzzántie a szönetet a régi tisztségem is megzavadt. — Mi a legnehezebb brigádvezetői feladat? — Hirtelenjében nem is tudom megmondani. Talán az emberekkel való foglalkozás. Nagyon gyakran kell a „békebíró” szerepét játszanom. Tizenhat asszony tartozik a brigádba. Munkájukkal nincs gond, hiszen a „teenager”-ünk is 8—9 éve dolgozik velünk. Ennyi nő között elég gyakori az összetűzés. Ilyenkor, bár nem rendelkezem salamoni bölcsességgel, nekem kell orvosolnom a sérelmeket, feloldanom az ellentéteket. — A brigádvezetői tisztség sok feladattal jár a mindennapi munka mellett és után: társadalmi munka, kulturális vállalások, brigádrendezvények. Hogy jut minderre ideje a gyári és a második műszak között? — Szerencsére a családom már megszokta, hogy néha később érek haza, vagy szombat-vasárnap délután a brigádnaplót írom, rendezem. Igaz, mégis csak nekem kell gondoskodnom róluk. De az idő gondot jelent minden brigádtagnak, hiszen legtöbbjüket család várja otthon. Ennek ellenére jut idő közös rendezvényekre, összejövetelekre is. Még kérdezném, de a csendet halk ketyegés töri meg. Hátul megindult egy varrógép. Csatlakozik hozzá egy másik, harmadik, végül, mint a géppuskaropogás zörögnek a gépek. Az asszonyok folytatják a munkát. Szinte kiabálva kell búcsúznom. Margittayné megszokott mozdulattal gépére helyezi a függönyanyagot. Fut a tű, szántja a szövetet. Mire a lépcsőhöz érek a termet betölti a zakatolás. L VSfSSSfS/S/SSSSSSSSSSSfff/'SSfSSf////JMSSSSSSfSSSSSSSSSM/ /////////////////////////. A jó közösséghez idő is kell A Rakéta letért a pályáról Egy brigád sikeréről mindig örömmel értesülünk. Mivel — szerencsére — az eredményes brigádok vannak többségben, egy-egy sikertelen próbálkozás többnyire hír nélkül marad. A Rakéta szocialista brigád története is ilyen rendhagyó. Két éve nyerte el a szocialista brigád cím első fokozatát. A második fokozat eléréséért kötött szerződést azonban már nem tudta teljesíteni. A brigád feloszlott. Párai Ferenctől, a busz II. szerelő csoportvezetőjétől, a volt brigádvezetőtől arra próbáltam választ kapni, mi okozhatta brigádjának felbomlását. — Az egyik alapvető ok az volt — magyarázza —, hogy itt a vonalon a brigád tulajdonképpen azonos a munkacsoporttal. Mikor a csoportokat az új termelési feladatoknak megfelelően átszervezték, két brigádtagunk egy másik csoportba került. És hiába tartoztak a mi brigádunkba, ha más csoportban dolgoztak. Két közösséget nem tudtak szolgálni. — Ezt azt jelenti, hogy csak külső ok, a munka átszervezése volt a kudarc oka? Az emberekkel, a közösségen belül nem volt semmi baj? — Az igazat megvallva nem voltunk mi igazi, összeforrott közösség. Talán ez érthető, hiszen alig másfél éve alakultunk. Az is jellemző, hogy két emberünk — nem is túl nagy — fizetéskülönbségért hagyott itt bennünket, így az eredeti 8 fős brigádból maradtunk négyen. Egy embert leszázalékoltak, maradt a három, ez pedig már nem brigád. Megdöbbentett a folyamat matematikai egyszerűsége. 8- ból 5, az valóban 3. Csakhogy itt nem számoló korongokról, 1 krumplikról van szó. A mate-matika törvényei nem minden esetben általános érvényűek. 345 jelen esetben nem egyszerűen 8 ember, hanem egy formálódó közösség, egy szocialista brigád volt. Megpróbáltam követni a „brigádmaradék” útját. A „Rakéta” kényszerleszállása után az ugyancsak megcsap* pant létszámú Ady Endre brigád bővült 9 főre a betársult*, tagokkal. A brigádvezető, Sza'bó Miklós (szintén egyben csoportvezető is panaszkodik: — Nagyon kevés időm jut a brigádügyekre. A termelés növekedése egyre fokozottabb munkatempót követel. A csoportvezetői feladatok egész embert kívánnak. Néha még annál is többet. Talán lehetne ezen segíteni." Nem értem, miért a csoport- vezető a brigád gazdája is. Talán mert két dudás (azaz két vezető) nem fér meg egy csárdában (azaz csoportban)? De ha egy nem tudja ellátni a feladatokat, valamilyen megoldásra mégiscsak szükség van. Ha elfogadjuk azt az állítást (melynek igazságát a gyakorlat is bizonyítja), hogy egy 9 fős közösség többre képes, és mind a társadalom, mind a termelés szempontjából hasznosabb a magának való embernél, akkor őszintén kívánjuk, hogy az Ady brigád a gondok ellenére minél előbb kovácsolódjon igazi közösséggé la. Nem újítanak a szocialista brigádok a donság kidolgozásához. Ezt bizonyítja többek között az is, hogy a kutatóintézetekben sem egy-egy elszigetelten dolgozó tudós, hanem tudóscsoportok foglalkoznak a témákkal. Kisebb jelentőségű részmegoldásokat természetesen egyedülálló újító is nagyon jól megoldhat a maga szakterületén, ilyen nálunk is akad bőven. Főleg a szocialista brigádok tagjaiból tevődik össze az Ikarus újítógárdája. Itt van például a technológiai főosztály ötödik fokozatért küzdő 15 tagú Bánki Dénét szocialista brigádja. Milliós nagyságrendű újításokat adtak be az elmúlt években Merkle Gyula arany, Gergely Károly ezüst. Güttler Ferenc bronz fokozatot elért kiváló újító. De jelentős javaslatokat nyújtott be Kőkúti Péter, Maschek Ottmárné is. Végre egy női újító. Talán ezen a területen is megvalósíthatjuk egyszer a női egyenjogúságot. Reméljük, hogy ebben a brigádban Maschek Ottmárnéval elindult egy pozitív mozgás, mely átterjed más munkahelyekre is. Többnyire fiatal mérnökökből, technikusokból áll a technológiai fejlesztési osztály Széchenyi István második fokozatért küzdő szocialista brigádja. A 14 tagú közösség legjobb újítói: Apern Péter, Csűrök Tibor, Miklós Nándor, Nagy László, Németh Sándor és Pláveczky Gábor Nagy lelkesedéssel és szorgalommal dolgoznak a gyári technika fejlesztésén, s a munka közben támadt ötleteiket szívesen bocsátják a vállalat rendelkezésére. Természetesen nagyon sok kiváló újító van még rajtuk kívül az Ikarusban. Most azonban elsősorban újító szocialista brigádokat kerestünk — sajnos eredménytelenül. Ezért kellett megelégednünk a két legtöbb újítót adóval. Az idén még egyetlen újítás sérzőjeként se szerepelt szocialista brigád neve. — tassi —* 1 A műszaki haladás jelentős tényezője — a hivatalos fejlesztési szerveken kívül — a vállalati újítómozgalom. Korunk bonyolult technikát, magas szervezettséget követelő iparában azonban már többnyire nem elég egyetlen ember ismerete egy műszaki út- Az Altárus-újság 1972. első félévi munkaverseny-melléklete Szikra Lapnyomda