Ikarus, 1978 (26. évfolyam, 1-26. szám)
1978-12-15 / 25. szám
Óvoda, bölcsőde, ABC, megálló, egészségügy Levél várt a szerkesztőségben. Aláírója Jáss Lászlóné, a pártbizottság nőfelelőse. „...A nőfelelős kislányokkal fölmérést végeztünk a kerületünkben előforduló és megoldásra váró feladatokról. Ennek alapján fórumot szerveztünk a XVI. kerületi tanács elnökével. A feltett kérdéseket csoportosítottuk, ezekből küldök." A hangulatjelentésekben gyakran fordultak elő kerületi gondok. Nekiláttak hát a kérdések összegyűjtésének. A mintegy háromszáz észrevételt csoportosították. Üzlethálózat, a kerület fejlesztése, közlekedés és egyészségügyi témakörökre osztották föl. Ez a három kérdés nem azt jelenti, hogy háromszázféle gond fordul elő. Nagyrészt fedik egymást a témák. KEVÉS ZÖLDSÉG Urbancsek András, a kerületi tanács osztályvezetője válaszolt először. Tőle az üzlethálózat és a kerület fejlesztése kapcsán fölmerült kérdőjelekre vártak választ. Mintha csak megérezték volna a nők, hogy a fórumot nőfelelősök szervezték — huszonöt-öt arányban jelentek meg ezen a novemberi délutánon. Érthető is, a legebben GYES-en lévő kismamák, illetve nagymamák voltak. Várható-e az Ond vezér úti lakótelepen az üzlethálózat bővítése? Az osztályvezető erre egyértelmű igennel felelt. Most engedélyeztetik a terveket egy 350 négyzetméteres üzlet építéséről. Várható-e a kerületben ruházati és cipőbolt építése? — így nem, de lesz egy vegyes iparcikkbolt, a Jókai és a Centenáriumi lakótelepen is. Épül már az Örs vezér terén a 28 ezer négyzetméteres vásárló központ. A Petőfi-kerti új ABC áruellátásával kapcsolatban megtudtuk, hogy nincs telefonja, így nagyon nehéz a rendelés. Hentesárut azért nem tudnak árusítani, az előrecsomagoltakon kívül, mert nincs szakember. A gyár környékén a zöldségellátás gyér. Kivétel a maszek, ami igen drága. A gyári zöldséges bolt italbolttá változott, s ha volna is áruja, fél négykor bezár. Ez a panasz. S a válasz? Ez nem zöldséges bolt, hanem élelmiszer kereskedés. Tárgyalunk a rákos menti ÁFÉSZ-szel, átalakításról. Ritkán kapható friss kenyér Miért? — Öt kocsi szállít kenyeret, péksüteményt a kerületbe. Tavalyhoz képest a mennyiség megduplázódott. Nehéz alkalmazkodni a fogyasztási szokásokhoz. Csak 1977-ben harminc vagon pékáru maradt a boltokban. A Margit utcai ABC ellátottsága nem kielégítő. Itt vásárolnak be a vidékről bejáró dolgozók és a Centenárium lakótelep lakói. A bolt ellátottságát igyekszenek javítani. Egyébként ez az ABC az egyetlen a fővárosban, ahol nem árusítanak égetett szeszes italt.. Erről az Ikarus szakszervezeti bizottságával egyetértésben döntött a Közért Vállalat. A 3-as gyáregységben dolgozók gondja, hogy kicsi a Keresztúri úti közért. Ha fölépül a Jókai lakótelepen a nagyobb üzlet, akkor ez a bolt megszűnik. Mindenesetre februárban, márciusban felújítják. LESZ-E HELY AZ ÓVODÁBAN A kerület útjai elhanyagoltak, rosszak. Várható-e az utak javítása? — 257 kilométer utat borít szilárd felület. Általában újakat nem építünk. Talán a hatodik ötéves tervben. A kerületben nincs fotószaküzlet. Mátyásföldön papírüzlet, pedig szükség lenne rá. Fotószaküzlet nem is lesz egyelőre, papírárut pedig az ÁFÉSZ üzletekben és a Jókai utcai ABC- ben árusítanak majd. A Jókai FÓRUM A KERÜLETRŐL utcai ABC-ben például lehet már kapni. Várható-e a gyógyszertár bővítése Mátyásföldön? Influenza járvány idején hosszú sor áll az utcán. — A Jókai utcai lakótelepen most nyílt meg az új gyógyszertár. A régi egyelőre mint kisegítő üzlet működik majd. Hogyan tervezik megoldani az iskolák tornaterem gondjait? — Új iskolát csak tornateremmel építünk. A Jókai utcainak például olyan nagy a tornaterme, mint az összes többinek a kerületben. Kevés az óvodai férőhely. Mikorra várható javulás, és mikorra készül el a Centenáriumi lakótelep iskolája? — Jelenleg 130-150 százalékos az óvodák kihasználtsága. Épül egy kétszáz fős óvoda, amit remélhetőleg jövő ősszel adnak át. A Jókai utcai lakótelepen egy 130 fős óvoda és egy 120 fős bölcsőde, az Ond vezér lakótelepen egy 150 fős óvoda, a Cemenáriumi lakótelepen egy 100 személyes bölcsőde épül majd. Bővítik az Ágoston Péter utcai óvodát is, egy csoporttal. A lakótelep iskolája jövő ősszel készül el. A Baross Gábor utca útburkolata nagyon rossz. Mikor kerül sor korszerűsítésére? — Ebből csatornázni kell, s ebben az ötéves tervben már nem kerül sor az út teljes felújítására. A Jókai utcai lakótelepen sok a szemét és a sitt. — A lakótelep még építési terület. Sokan a lakók közül szemetet, lim-lomot egyszerűen lerakják. Pedig csak a háztartási szemét elszállítása a Köztisztasági Hivatal feladata. A sittet 40 forint per köbméterért elszállítják. S ha ünnep miatt nem viszik el a szemetet? Akkor csak tornyosul két hétig a hulladék. Ilyen esetben azonnal szóljanak a lakók, s a tanács illetékesei intézkednek. A KÖZLEKEDÉS A közlekedés és az egészségügyi ellátás gondjairól a XVI. kerületi tanács elnöke, Todika László beszélt. A közlekedés mindenkit érint. Hogy jön-e a busz, mikor jön, hol áll meg, naponta előforduló bosszúságok. Ha megváltoztatnak egy útvonalat, természetes, hogy van aki örül neki, s van aki bosszankodik. Nehéz eldönteni, hogy hol álljon meg — az illetékesek igyekeznek úgy meghatározni a megállókat, hogy a nagy többségnek jó legyen. A 44-es megváltozott útvonala visszhangot váltott ki. A változás fő oka az volt, hogy megszüntessék a Békés Imre utcai veszélyes fordulót. A BKV két munkaerőt foglalkoztatott a forduló fenntartásával. Évente kétszer leülünk velük tárgyalni — mondotta a tanácselnök. Ők állítják, hogy a járat sűrűbben közlekedik, mint 20-25 perc, de a tapasztalatok szerint valóban ennyit kell várni a piros 44-esre. A Veres Péter út — Hősök fasora út és a Bajcsy-Zsilinszky út kereszteződése túlságosan veszélyes. — Az ötödik ötéves tervben tizennyolc helyen állítunk föl közlekedési lámpát, így itt is. Egyébként egy-egy ilyen berendezés több mint egymillió forintba kerül. Lehetne-e sűríteni a 192-es járatot? — Nem. De ez nem is a kerület közlekedését segíti elsősorban. A Baross Gábor és a Margit utca kereszteződésben valamelyik utat a másik alá kellene rendelni. Ezt a kérdést már a fórum előtt ki lehetett volna pipálni. Közben fölállították a táblákat, és zebrákat festettek. LESZ ÚJ RENDELŐ Túlterheltek az orvosi rendelők. Várható-e fejlesztés? — Most adtak át Árpádfürdőn egy rendelőt, a Baross Gábor utcában is épül egy. A Centenáriumi lakótelepre is terveznek egészségügyi inézményt. Mennyi a kerületben az egy orvosra jutó lakosok száma? -1976-ban 2403 lakos jutott egy orvosra. Ez 251 gyel több, mint a fővárosi átlag. 1977-ben 2306-ra csökkent ez a szám. De még mindig a fővárosi átlag fölött vagyunk. Tizenkét gyermekorvos dolgozik a kerületben. Egyre 1150 csöppség jut. (dz) Több mint két és fél évtizede dolgozik a törzsgyárban Brodorics József, a kísérleti üzem anyagellátási csoportvezetője. November hetedike alkalmából Kiváló Társadalmi Munkás kitüntetést kapott Fotó: Wéber MESÉLTEK, KORREPETÁLTAK, KÖLCSÖNÖZTEK Változatlanul nagy a forgalom a művelődési központ szakszervezeti könyvtárában Ez év januárjától szeptemberig 1998 új olvasó iratkozott be (a bibliobuszon 821-en, a könyvtárban 1177-en), de sokkal többen, 15 ezer 918-an fordultak meg a könyvtárban és összesen 37 ezer 209 kötet könyvet kölcsönöztek. Ám a könyvtárosok munkája nemcsak a kölcsönzésből áll. Magyarból és társadalmi ismeretekből — 11 alkalommal — 111 szakmunkástanulót korrepetáltak. A meseklub is nagyon népszerű. Az élményekről csak a 216 — első, második, harmadik és negyedik osztályos — gyerekek tudnak mesélni, akik havonta egyszer (vállalati szabad szombaton) ezeken a délelőtti játékos összejöveteleken újabb és újabb mesékkel, ifjúsági elbeszélésekkel és történelmi mondákkal gazdagodtak. Végelgyengülésben az adréma VÍZÁLLÁSJELENTÉS, NEM „DÖRGEDELEM" Úgy indult, mint amikor a hóhért akasztják. Leültem Salacz Ákossal szemben. (A gyárfejlesztési és beruházási osztály csoportvezetője.) Már a számon volt, hogy emlékeztessem telefonon történt beszélgetésünkre. — Előbb én kérdezek — jelentette ki és nem mosolygott — mit akar az adréma-gépről írni? — Hát, hogy mi lesz vele... - Félreért: milyen hangvételben? - Ja, vagy úgy — esett le a húszfilléres — „dörgedelmet” vagy sima vízállásjelentést? Az utóbbit. Nem hiszem, hogy meggyőztem, pedig belefogtam. Előtte a törzsgyár munkaügyi nyilvántartójában jártam. Másoktól hallottam, ha bedöglik az adréma gép, fuccs a sokat hangoztatott adminisztratív munka csökkentésének. Legalábbis ezen a területen. Az adréma gép végelgyengülésben szenved. Ezt Kolozsvári Vera szemléltetően bemutatta. Ezért voltam ott, hogy bemutassa. Az öreg csotrogányokról (a címíró és lenyomatkészítő, tehát két kisebb gépről van szó) úgy tudják, hogy negyvenévesek. (1951-ben vette a gyár). Persze, nem az a kérdés, hogy hány évesek, hanem az: az Irodagépjavító Vállalat lemondott további gyógyításukról. (Az üzemfenntartás nem vállalhatja, mert ehhez kivételesen nem ért.) A gép — sajnos — összevissza gondolkodik. Olyanokat ír, amire nem utasítják. Összekeveri az ábc-t. A szakmunkások rubrikájába betanított munkásokat nyomkod. Két nevet egymásra üt. Összegyűri a lemezeket. Lenyomat-készítés közben kivágja a lemezt. Baleseti jegyzőkönyv készült róla, és egy biztosítólemez, hogy ne vágja ki. Tízfajta műveletet végez: a személyi nyilvántartó kartonoktól kezdve a tíznaponként szükséges létszámnyilvántartó napló „lenyomatáig". Ha csak az utóbbit kell majd kézzel írni, a műhelyírnokok „megbolondulnak”. S ha a két véglet közöttieket is, attól a munkaügyi nyilvántartó fog becsavarodni. A többletmunkától nem félnek, a jelenlegi létszám azonban édeskevés lenne, ha... Az adminisztráció csökkentése is — ezen az osztályon — vágyálom marad. Régen megrendelték az utódot. Egyszer olyan hírt hallanak róla: megkapják, máskor; nincs rá devi— Szocialista országból nem lehetne megvenni? — Ilyen szisztémával dolgozó gép, mint a jelenlegi adréma, amely jól bevált, nem kapható — válaszolja Salacz Ákos csoportvezető enyhültebben. — Csak nyugati? — Igen. Osztrák. Az Adrema Peney Bowes cég gyártja. Megmutatja róla a prospektust, s az előtte lévő adréma ügyiratból hosszú fölsorolásba fog. 1975-ben kezdődött: megteremtették az adréma pénzügyi keretét. (A munkaügyi nyilvántartóban úgy emlékeznek: négy és fél éve.) 1976 szeptemberében a SZÉF megrendelte a beruházástól. (A címnyomót és címírót) Ők — az igények és ajánlatok ismeretében — decemberben továbbították. Úgy volt, hogy a MÍGÉRT teljesíti... Következő évben 77 júliusában a devizát jóváhagyó fölső szerv nem járult hozzá az adroma gép megvásárlásához. Augusztusban föllebbezett a vállalat, s 1977 októberében újra megrendelte, decemberben ismét kézhez kapták az elutasítást. Nincs rá deviza indoklással. Ez év októberében vezérigazgatói engedélyt kaptak, a rendelést ismét benyújtották a MIGÉRT- hez. Ismerik az árajánlatot: a címnyomó, címíró a tartozékokkal együtt 453 ezer schilling. Többe kerül, mint a korábban ajánlott gép. Vajon ha ezt a pénzt hosszú távon az adminisztráció földuzzasztására vetítenénk, mennyi lenne? De ne fessük az ördögöt a falra, mert megjelenik. Helyette reménykedjünk. — Ha minden simán megy, akkor sem egy két hónapról van szó. Pedig jól tudom, a munkaügyi nyilvántartó az új adroma gép nélkül megbénulhat — bocsát utamra Salacz Ákos csoportvezető: dunajcsik . Szólok neki: szerezze meg a válasz: inkább kilépek Terítéken a törzsgyár busz - gyáregység vszb-je. (A napirend szerint csak két témakört ölel föl a vszb elé terjesztett anyag: az üszba szakszervezeti nevelő munkája, s ennek hatására a munkaversenyre.) Röpködnek a kérdések Fonyó Péterhez, A szóban forgó gyáregység tiszb titkárhoz. Ő épp olyan nyugodt, mintha négyszemközt beszélgetne, válaszolgatna. „Ebben az évben tizenhárman szereztek szakmunkás-bizonyítványt a busz 1-ben. Fiatalok?" Nem egészen, már régen ott dolgoznak. Ha belepislog az ember az anyagba, más adatokat is talál: tizenegyen járnak általános iskolába, huszonnyolcan középiskolába. „Az oktatási osztály ajánlásai segítették-e a brigádokat a továbbtanulásban?" A számok beszélnek, de Fonyó Péter hangosan is megfogalmazza: föltétlenül segített." „Részt vesznek-e a brigádok valamilyen vetélkedőn? A műszaki brigád miért ugorhatja át a fokozatokat, kaphatja meg az aranyat?" Az első kérdésre egyetlen mondat a válasz: tizennégy brigád nevezett be a Rohanunk a forradalomba című vetélkedőre. A második kérdésre valamivel bővebb a felelet: lehetőséget ad rá a munkaverseny szabályzat, hogy rögtön megkapják az aranyat; a műszaki brigád kiemelkedően jól dolgozott, a vasas pályázaton is nyert. Elhangzik az is, hogyan nevelik önállóságra a brigádokat. „Hogyan? Hát úgy, hogy saját maguk tervezik a szabadságolást, a minőséget ők ellenőrzik. Az alkatrészüzemben megbízták őket az önmeózással. Csak szúrópróbaszerűen ellenőrzik őket. Ez növeli a felelősséget." Mi az oka a fluktuációnak? „Az anyagban is leírtuk: az év három negyedévében százan léptek ki tőlünk. Huszonöten katonának mentek. A többiek különböző okok miatt. A fődarabgyártóból a zaj és porártalom miatt. Az ellen a gyáregység, hogy a hegesztéstől füst van, a köszörüléstől por, nem sokat tud tenni. Egyedül, saját maga nem oldhatja meg. Most különben nincsenek kilépők." A kimondottan vett gazdasági munkáról nem szólt az anyag, nem is volt célja, a vszb erről is kérdezte az vszb-titkárt. A vidéki telephelyek vszb tagjai, akik nem ismerik a busz-et, jogosan firtatják ezt. Fonyó Péter bemutatkozója önmagáért beszélt. Az vszb-titkár őszintén bevallotta: a vidékieket nehéz a közösségi munkára (brigádmunkára) rávenni. „Azért is írtuk le az anyagban." Receptek itt sem hangzottak el hozzá. A buszok meghatározott időben hozzák-viszik a vidékieket. Az tiszk az érdeklődés fölkeltésén fáradozik... Hogy mire mennek velük, nem tudják. A szakszervezeti aktívák továbbtanulása sem sima ügy. (Illetve akkora gond, mint a nem tisztviselőké.) „Megyek, szólok, megvan a hét osztályod, szerezd meg már hozzá a nyolcadikat is" — mondja Fonyó Péter a vszb-nek. „Csönd a válasz. Legközelebb megint odamegyek. Aztán megint. Szembefordul vele, úgy mondja: ha még egyszer idejön, kilépek. Azóta elkerülöm. Elkerülöm, mert jól dolgozik. Semmi bajunk vele. Jó bizalmi is. „A vszb biztatta: senkiről sem szabad lemondani. Ezeket egybevetve, hogy dolgozik a busz a vszb-je? Jól. Jó a kapcsolatuk a pártvezetőséggel.S az üzemekkel. Labricz Lőrinc pártvezetőségi titkár, aki személyesen jelen volt a vszb ülésen, Fonyó Péter állítását megerősítette. Kurdi Sándor: „jól foglalkoznak a fiatalokkal. Legtöbben a 150-es üzemben maradnak meg végleg. A 140-esből sem mennek el azok, akik az első perctől fogva odatartoznak. A műszaki brigád megérdemli az arany fokozatot. Nagyon sokat dolgoznak.” Horváth János: „a 140-es üzemnek előbb kellett volna segíteni.” Samu József: „a programtalanság ellenére jobb a munkafegyelem, mint máshol." Labricz Lőrinc: „ilyen helyzetben az is politikai munka: ne délelőtt, hanem most délután jöjjenek dolgozni.” dr. Drégely Tibor: „társadalmi munkájuk szemmel látható. Például az Arany János utcai járdaépítésnél is ott voltak.” Kovács György tiszt-titkár: „A busz Iszk-je kiemelten jól foglalkozik a fiatalok vezetésben való bevonásával; döntő többségük beváltotta a hozzájuk fűzött reményt; el tudták fogadtatni a gyáregység fölső vezetését :„ eredményesnek minősíthető a szocialista brigádmozgalom; a nagy feladatok mellett az apró tennivalókkal úgyszeretettel törődnek. Ajánlanánk: a harmadéves ipari tanulókat vegyék be a brigádokba, a közösség jó hatással lehet rájuk." Egyetértett a testület Kovács György tszt-titkárnak azzal a javaslatával is: a busz a gyáregység fenékváz ellátása miatt, a hatékonyabb intézkedések végett, a vezérigazgatót kérik föl az újabb lépések megtételére. — d. i. — FÉLKÉSZ MEGOLDÁS Régóta fennálló, súlyos gond a buszok mozgatása a 3-as gyáregységben. Ennek megoldásán fáradozott már hosszú ideje az üzemfenntartási gyáregység. Munkájukat az elmúlt héten siker koronázta. Üzembe helyezték az egyik korábban használhatatlan , átalakított vonalmozgatót. A másik vonal berendezését is igyekeznek még ez évben használhatóvá tenni, hogy ne kelljen tovább járó motorral a fúrókamrába vinni a kocsikat.