Iparrégészeti tájékoztató 2. (1983)
1983-01-00 / 1. szám
Ásatások MTA VESZPRÉMI AKADÉMIAI BIZOTTSÁG IPARRÉGÉSZETI MUNKABIZOTTSÁGA IPARKÉGÉSZETI TÁJÉKOZTATÓ 1983. jan. II. évf. I.szám Bánki Zsuzsanna /István király Múzeum, Székesfehérvár/ 1982-ben újra feltárta a gorsiumi kemencét, amely körül a korábbi feltárásnál mintegy mázsányi vassalakot találtak. A kemence erős, szürke kiégést nem mutatott, csak pirosra van égve. Egyelőre még nem lehet pontosan tudni, hogy kovácstűzhely volt-e, vagy esetleg egy olvasztókemence maradványa. Mezőnyárádon /Borsod-Abaúj-Zemplén megye/ egy 13-14. századi edényégetőkemencét tárt fel L. Wolf Mária. /MH. 1982. 3. 13. sz./ Árpás határában, a római kori Marsellán eddig 11 edényégetőkemencét tárt fel T. Szőnyi Eszter. Ugyanitt a bronzművesség emlékei is előkerültek, bronzhulladékok.. , i. A Győr-Sopron megyei Szakonyban, a Békástó mellett, ahol Nováki Gyula a vassalaklelőhelyet megtalálta, és Gabler Dénes a római villa mellett néhány olvasztó kemence töredékére is rábukkant. 1982-ben Gömöri János 22 vasolvasztókemencét ásott ki, ezek mind a műhelygödör oldalába mélyített típusba tartoznak. Mivel mellfalazatok nem kerültek elő,ezeket a nyitott mellel működő "imolai típus"-ba sorolhatjuk /ahogy ezt a típust Vastagh Gábor elnevezte/ . 3 műhelytípust különböztethetünk meg Szakonyban a kemencék elhelyezkedése alapján. Kerámia-töredékek díszítéséből következtetve a szakonyi olvasztótelep a 11. század első felében működhetett. A locsmándi isp£ni vár 4-5 km-re található Szakonytól, így ennek szolgáltató faluja lehetett. A felszíni salakleletek alapján több mint 100 olvasztókemencét tételezhetünk fel Szakonyban. Az olvasztás idején itt élt népesség temetője /52 sit I. István és Salamon pénzével datálva, elég sok vastárggyal az olvasztóteleptől 1 km-re került elő 1971-ben. Talán ebben a temetőben nyugodtak a kohászok is. Gabler D. jó érzékkel datálta a 2 kemencetöredéket az Árpád-korba és az un. keletmagyarországi tipusba. /Az ásatásról a Kohászat 1983. évi egyik számában jelenik meg ismertetés, nyomás alatt./ A 18. századi téglaégető-kemencék helyeinek megállapítása Hevesen. /Megjegyzés Major Jenő dolgozatához./ Heves településcsoport általános rendezési terve. Vizsgálat és városépítési koncepció. BME Városépítési Tanszék 1982. Sokszorosította a MN Térképészeti Intézete . Településtörténeti áttekintés: Dr. Major Jenő, Heves 56 . o. Az 1550 évi török adóösszeírás alapján megállapítja, hogy a 139 összeírt háztartásnak egynegyedét iparosok teszik ki /31 iparos, 3 deák/. A főtéren vagy annak közelében lehetett többek között: Kovács Márton, Fazekas Máté telke. 59. o. A 18. századi Heves térképén, a mai Petőfi utcában jelöli a "Német sort". /8. szám/ és a földesúri /9/ téglavetőt annak közelében. A Széchenyi - Dobó-Petőfi utcák között kialakuló tömb eredeti alakja 3 szögalakú volt, amelynek nyugati oldalán állott a téglaégető. Ennek maradványait építkezés során megbolygatták, Szedlák György helyi építész közlése szerint. Megjegyezzük, hogy Soós Imre: Heves megye benépesülése a török hódoltság után, Eger 1955. 49. leírja hogy "1712 óta észrevétlenül szivárogtak be német iparosok Frankfurt környékéről és a birodalom egyéb területeiről. A német családok száma 1730-ban 21, ezek előbb téglaégetésből igyekeztek keresethez jutni, majd ráadták magukat a földművelésre."