Ipargazdaság, 1970 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1970-01-01 / 1. szám
Hogyan készítse elő a vállalat éves mérlegbeszámolóját az ellenőrzéshez* DR . TÓTH GÉZA** A mérlegek összeállításánál a mindenkori érvényes jogszabályok előírásai az irányadók. Jogszabályok Jelenleg a 15/1968. PM sz. rendelet szól az állami vállalatok és szövetkezetek mérlegkészítési kötelezettségéről. Ez a rendelet, valamint a mindenkori mérlegbeszámoló kitöltési utasítás konkrétan megszabja a teendőket. A számvitel rendjéről szóló 33/1968. sz. tvr. szerint a mérleget azonban alá is kell írni, azért felelősséget is kell vállalni. A mérleget majd felülvizsgálják, ellenőrzik is. E két funkció a gazdasági irányítás új rendjében új tartalmat nyert, s formailag is másképp bonyolódik. Az Sz. T. ezzel kapcsolatban konkrétan a következőket tartalmazza: „A mérleget a vállalat igazgatója, a szövetkezetnél a közgyűlés, közös vállalatoknál az erre illetékes vállalati szerv állapítja meg. A mérleget a vállalat igazgatója (szövetkezet elnöke, illetve vezetője) és a vállalat számviteli rendjéért felelős vezető köteles aláírni. Ha a vállalat a mérleg felülvizsgálatával független szakértőt bízott meg, a mérleget a szakértőnek is alá kell írnia.” Ezek után nézzük meg a mérlegrendelet előírásait a mérlegvalódisággal kapcsolatos felelősség kérdésében. „A megállapított évzáró mérleget a hozzá kapcsolódó eredménykimutatást, leltárakat és egyéb kimutatásokat, a pénzügyi revízióra illetékes szerv, a mérlegvalódiság szempontjából megvizsgálja.” ,,Ha a pénzügyi revízióra illetékes szerv a vizsgálat eredményeképpen az évzáró mérleget, vagy eredménykimutatást nem tartja szabályszerűnek, a vállalatot államigazgatási eljárás keretében határozattal felhívja, hogy a szükséges helyesbítéseket végezze el.” „A vállalat magasabb vezetőállású dolgozói felelősek a rendeletben és mellékletében foglaltak szabályszerű végrehajtásáért. A végrehajtás során biztosítani kell a társadalmi tulajdon védelmét és a mérlegvalódiság elvének érvényesítését.” ,,Ha a pénzügyi revízióra illetékes szerv, vizsgálata során a vállalat számviteli rendjét illető hiányosságokat a mérleg- és a könyvelés, valamint az analitikus nyilvántartás adatai között eltérést állapít meg, a cselekmény súlyától függően fegyelmi, vagy büntetőjogi felelősségrevonást kezdeményez.” „Aki a mérlegben és az azt követő kiegészítő kimutatásokban szándékosan a valóságnak meg nem felelő adatokat tüntet fel а ВТК 227. § (1) bek. szerinti bűntettet követ el.” Az előadottakból láthatjuk, hogy milyen jelentős munka a vállalat éves mérlegbeszámolójának összeállítása, az ezzel kapcsolatos felelősség kérdése és szükség esetén az előtérbe kerülő fegyelmi, vagy büntetőjogi felelősségrevonás. A követelmények Valójában tehát arról van szó, hogy a vállalatnak mindent el kell követnie azért, hogy a mérleg a rendeletben foglalt előírásoknak, alapvetően a mérlegvalódiság elvének megfeleljen. Innen adódik, hogy a vállalat vezetősége, függetlenül a pénzügyi hatóságok revíziójától már eleve maga is keresi a biztonságot. Gyakorlatban a vállalat mérlegét, mielőtt azt a vállalat igazgatója, vagy a szerv vezetője aláírásával záradékolja, tehát jóváhagyja, elsődlegesen ún. belső revíziónak veti alá. Erre rendszerint a vállalat arra rátermett belső ellenőrét jelöli ki. Majd ezzel párhuzamosan külső szakértő bevonásának is egyre inkább nagyobb a tere, mert a vállalat egy tőle független ún. elfogulatlan szem meglátásaira is kiváncsi, miután a vállalatok gazdasági vezetésében már sok problémát okozott a szakmai vakság. Tudjuk azt is, hogy a vállalat mérlegét felülvizsgáló pénzügyi szerv jellemzően a költségvetési kapcsolatok helyességét helyezi előtérbe. Vajmi kevés szó esik a társadalmi tulajdon védelméről, a vállalat szervezettségéről, a számviteli rendszer különböző anomáliáiról. A vállalattól független külső szakértő a mérleget minden szempontból a rendeletben foglaltaknak megfelelően köteles felülvizsgálni, összhangot teremtve a különböző (belső, külső) ellenőrzések követelményei között. A mérlegbeszámoló tulajdonképpeni célja, hogy alapot nyújtson a vállalatok működésének értékeléséhez és információkat nyújtson a népgazdasági mutatók kidolgozásához. A tulajdonos az állam, amely ennek alapján számoltatja el a vállalatot. Ezeket a célokat a mérlegbeszámolóval kapcsolatban csak akkor érhetjük el, ha a mérlegbeszámoló a valóságot tükrözi, tehát megfelel a valóságnak. A mérlegbeszámolóval szemben támasztott követelményeket így foglalhatjuk össze: a) A mérlegbeszámoló összeállítása előtt a vállalat számvitelében végre kell hajtani a külön- / * Az MTESZ Pénzügyi Szakosztály Könyvszakértői Munkabizottsága rendezésében 1970. január hó 5-én elhangzott előadás alapján. ** Igazságügyi Könyvszakértői Iroda.