Ipargazdaság, 1970 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1970-01-01 / 1. szám

Hogyan készítse elő a vállalat éves mérlegbeszámolóját az ellenőrzéshez* D­R . TÓTH G­ÉZ­A** A mérlegek összeállításánál a mindenkori érvé­nyes jogszabályok előírásai az irányadók. Jogszabályok Jelenleg a 15/1968. PM sz. rendelet szól az állami vállalatok és szövetkezetek mérleg­készítési köte­lezettségéről. Ez a rendelet, valamint a mindenkori mérlegbe­számoló kitöltési utasítás konkrétan megszabja a teendőket. A számvitel rendjéről szóló 33/1968. sz. tvr. sze­rint a mérleget azonban alá is kell írni, azért fele­lősséget is kell vállalni. A mérleget majd felülvizs­gálják, ellenőrzik is. E két funkció a gazdasági irá­nyítás új rendjében új tartalmat nyert, s formailag is másképp bonyolódik. Az Sz. T. ezzel kapcsolatban konkrétan a követ­kezőket tartalmazza: „A mérleget a vállalat igazgatója, a szövetkezet­nél a közgyűlés, közös vállalatoknál az erre illeté­kes vállalati szerv állapítja meg. A mérleget a vállalat igazgatója (szövetkezet el­nöke, illetve vezetője) és a vállalat számviteli rend­jéért felelős vezető köteles aláírni. Ha a vállalat a mérleg felülvizsgálatával független szakértőt bízott meg, a mérleget a szakértőnek is alá kell írnia.” Ezek után nézzük meg a mérlegrendelet előírá­sait a mérlegvalódisággal kapcsolatos felelősség kér­désében. „A megállapított évzáró mérleget a hozzá kap­csolódó eredménykimutatást, leltárakat és egyéb ki­mutatásokat, a pénzügyi revízióra illetékes szerv, a mérlegvalódiság szempontjából megvizsgálja.” ,,Ha a pénzügyi revízióra illetékes szerv a vizsgá­lat eredményeképpen az évzáró mérleget, vagy eredménykimutatást nem tartja szabályszerűnek, a vállalatot államigazgatási eljárás keretében határo­zattal felhívja, hogy a szükséges helyesbítéseket vé­gezze el.” „A vállalat magasabb vezetőállású dolgozói fele­lősek a rendeletben és mellékletében foglaltak sza­bályszerű végrehajtásáért. A végrehajtás során biz­tosítani kell a társadalmi tulajdon védelmét és a mérlegvalódiság elvének érvényesítését.” ,,Ha a pénzügyi revízióra illetékes szerv, vizsgá­lata során a vállalat számviteli rendjét illető hiá­nyosságokat a mérleg- és a könyvelés, valamint az analitikus nyilvántartás adatai között eltérést álla­pít meg, a cselekmény súlyától függően fegyelmi, vagy büntetőjogi felelősségrevonást kezdeményez.” „Aki a mérlegben és az azt követő kiegészítő ki­mutatásokban szándékosan a valóságnak meg nem felelő adatokat tüntet fel а ВТК 227. § (1) bek. sze­rinti bűntettet követ el.” Az előadottakból láthatjuk, hogy milyen jelentős munka a vállalat éves mérlegbeszámolójának össze­állítása, az ezzel kapcsolatos felelősség kérdése és szükség esetén az előtérbe kerülő fegyelmi, vagy büntetőjogi felelősségrevonás. A követelmények Valójában tehát arról van szó, hogy a vállalatnak mindent el kell követnie azért, hogy a mérleg a rendeletben foglalt előírásoknak, alapvetően a mér­legvalódiság elvének megfeleljen. Innen adódik, hogy a vállalat vezetősége, függetlenül a pénzügyi hatóságok revíziójától már eleve maga is keresi a biztonságot. Gyakorlatban a vállalat mérlegét, mi­előtt azt a vállalat igazgatója, vagy a szerv veze­tője aláírásával záradékolja, tehát jóváhagyja, el­sődlegesen ún. belső revíziónak veti alá. Erre rend­szerint a vállalat arra rátermett belső ellenőrét je­löli ki. Majd ezzel párhuzamosan külső szakértő be­vonásának is egyre inkább nagyobb a tere, mert a vállalat egy tőle független ún. elfogulatlan szem meglátásaira is kiváncsi, miután a vállalatok gaz­dasági vezetésében már sok problémát okozott a szakmai vakság. Tudjuk azt is, hogy a vállalat mérlegét felülvizs­gáló pénzügyi szerv jellemzően a költségvetési kap­csolatok helyességét helyezi előtérbe. Vajmi kevés szó esik a társadalmi tulajdon védelméről, a válla­lat szervezettségéről, a számviteli rendszer külön­böző anomáliáiról. A vállalattól független külső szakértő a mérleget minden szempontból a rendeletben foglaltaknak megfelelően köteles felülvizsgálni, összhangot te­remtve a különböző (belső, külső) ellenőrzések kö­vetelményei között. A mérlegbeszámoló tulajdonképpeni célja, hogy alapot nyújtson a vállalatok működésének értéke­léséhez és információkat nyújtson a népgazdasági mutatók kidolgozásához. A tulajdonos az állam, amely ennek alapján számoltatja el a vállalatot. Ezeket a célokat a mérlegbeszámolóval kapcsolat­ban csak akkor érhetjük el, ha a mérlegbeszámoló a valóságot tükrözi, tehát megfelel a valóságnak. A mérlegbeszámolóval szemben támasztott köve­telményeket így foglalhatjuk össze: a) A mérlegbeszámoló összeállítása előtt a válla­lat számvitelében végre kell hajtani a külön- / * Az MTESZ Pénzügyi Szakosztály Könyvszakértői Munkabizottsága rendezésében 1970. január hó 5-én el­hangzott előadás alapján. ** Igazságügyi Könyvszakértői Iroda.

Next