Ipargazdaság, 1975 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1975-01-01 / 1. szám
\C \ Az iparfejlesztés — néhány — időszerű feladatáról* KLÉZL RÓBERT A közgyűlés adta lehetőséget felhasználva, iparunk fejlesztésében elért eredményekből kiindulva azokról a feladatokról kívánok szólni, amelyek a IV. ötéves terv sikeres megvalósítását és az V. ötéves tervidőszakra való felkészülést szolgálják. A Központi Bizottság december 5-i határozata alapján — elsősorban azokra a feladatokra utalok, amelyek megoldásában pártunk nagymértékben számít az MTESZ tagegyesületeinek mozgósító, szemléletformáló munkájára, műszaki értelmiségünk alkotó kezdeményezéseire. Közismert, hogy az utóbbi években népgazdaságunk fejlődését egyre inkább a növekedés intenzív tényezői határozzák meg. Ez a fejlődés magasabb szintjét jelenti. Pártunk X. kongresszusának határozata, a gazdasági fejlődés belső és külső feltételeinek megváltozása alapján, a gazdasági építőmunka számára azt a feladatot adta, hogy a nemzeti jövedelem növekedését a társadalmi termelés hatékonyságának erőteljesebb javításával, szerkezetének további korszerűsítésével, a termelékenység fokozott emelésével, a műszaki fejlesztés meggyorsításával alapozza meg. Nem szorul bizonyításra, hogy e feladat megoldásában az iparnak, mint a korszerű gazdaság vezető ágazatának a szerepe kiemelkedő, a hatékonyság javításában itt vannak a legjelentősebb tartalékok. Ma nálunk az ipar termeli a nemzeti jövedelem 44 százalékát, s a népgazdaság exportjának 87 százalékát adja. Az ipar jelentősen befolyásolja a többi népgazdasági ág műszaki színvonalát, alkalmazott termelési módszereit és ily módon teljesítőképességét. Iparpolitikánk abból indul ki, hogy az ipari termelők fejlettségi színvonala, hazai adottságainknak és a műszaki fejlődés követelményeinek lényegében megfelelő ágazati struktúrája, a rendelkezésre álló szakképzett munkaerő kedvező lehetőségeket nyújtanak a kiegyensúlyozott ipari fejlődésre. Lehetőségeink kihasználása azonban fokozottan feltételezi a termelési szerkezet további korszerűsítését, gazdaságosságának javítását, az exportképesség növelését, a szocialista országokkal való elmélyültebb és hatékonyabb termelési, tudományos kutatási és műszaki fejlesztési együttműködés kiterjesztését. Jövőbeni feladataink reális kijelölése és végrehajtásuk hatékony megszervezése — s ebben az MTESZ szerepének növelése — érdekében célszerű áttekinteni hogyan felel meg iparunk fejlődése a X. kongresszus határozatában megfogalmazott követelményeknek, hogyan teljesülnek az IV. ötéves tervben meghatározott iparfejlesztési célkitűzések. Az eddig elért eredmények azt mutatják, hogy iparunk fejlődése alapjaiban összhangban van gazdaságpolitikai célkitűzéseinkkel, s biztos bázisa társadalompolitikai céljaink megvalósításának. А IV. ÖTÉVES TERV IPARFEJLESZTÉSÉRŐL А IV. ötéves tervben az ipar részére meghatározott feladatokat teljesítettük, illetve részben túlteljesítettük. Az ipar társadalmi termékhez való hozzájárulása a tervezett 5,7%-kal szemben a tervidőszak első négy évében éves átlagban közel 7%kal emelkedett. Kedvező, hogy iparunk nemzeti jövedelemhez való hozzájárulásának dinamikája meghaladja a termelés növekedésének ütemét. Az ipari tevékenység hatékonyságának javulására mutat az is, hogy az ipari foglalkoztatottak létszámának növekedése lényegében megállt, a termelés növekedésében mégsem következett be megtorpanás, hanem ennek forrásává szinte teljes egészében a munka termelékenységének emelkedése vált. Míg 1966—70 között az egy foglalkoztatottra jutó termelés éves átlagban 3,8%-kal emelkedett, addig 1971—73 között a termelékenység-emelkedés évenként átlagosan 6,3% volt. A szelektív iparfejlesztési politika gyakorlati érvényesítésében az elmúlt néhány évben kezdeti eredményeket értünk el. A számítások azt igazolják, hogy az iparból származó tisztajövedelem növekedésének az utóbbi években mintegy 20—25%-a a termelési szerkezet gazdaságosságának javításából, illetve a jövedelmezőbb ágazatoknak és vállalatoknak az átlagosnál gyorsabb ütemű fejlődéséből származik. Ugyanakkor világosan kell látni azt is, hogy a termelési szerkezet korszerűsítésének üteme — részben objektív, részben szubjektív tényezők hatása következtében — ma még elmarad lehetőségeinktől. Az elért eredményekben döntő szerepe van a központi fejlesztési programok, iparági rekonstrukciók megvalósításának. A központi fejlesztési programok kialakítása és megvalósítása sikeresen szolgálja azoknak a kulcsfontosságú területeknek a gyors fejlesztését, amelyek széles körű továbbgyűrűző hatást gyakorolnak mind a termelés, mind pedig a felhasználás szerkezetére és integrációs megalapozottságuknál fogva fokozzák a vállalati fejlesztések biztonságát is. IPARGAZDASÁG 1 * Az MTESZ X. Küldött Közgyűlésén elhangzott előadás, 1975. január