Ipargazdaság, 1983 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1983-01-01 / 1. szám
gukba foglaló információkhoz, amelyek megfelelő alapot adnak az újszerű teendők, feladatok megválasztásához és azok alapján rendezvények, akciók stb. szervezéséhez. Az elnökségi beszámoló felhívja a figyelmet arra, hogy az SZVT egyik kiemelt feladata a vállalati szervezés-fejosztás vonatkozásában a MTESZ-szintű gesztori szerep ellátása. A jelentésből megtudhatjuk, hogy a feladat végrehajtásának megalapozásán túl alig történtek érdemi lépések. Néhány szervezési konferenciának, más akciónak a Szövetség többi tag egyesületével történő közös rendezésében merültek ki az eddigi intézkedések. A beszámoló szerint a gesztori szerepkör érdemibb betöltéséhez hiányoznak a személyi feltételek. Az elnökségi jelentés egy másik — szélesebb érdeklődésre számottató — megállapítása az, hogy a Társaság külső kapcsolatai széles körűek, hasznosak. Alig akad olyan minisztérium, országos hatáskörű szerv, tudományos vagy társadalmi szervezet — olvasható —, amellyel az SZVT ne állna közvetlen szakmai kapcsolatban. A megyei, városi szervezetek pedig rendszerint az illetékes területi pártbizottsággal, tanáccsal építettek ki közvetlen kapcsolatot. Dr. Béres Gyula főtitkár kiemelte felszólalásában, hogy a Társaság megfelelt, a Szövetségen belüli munkamegosztásból ráháruló feladatoknak. Több ezer szakembernek, vezetőnek tudott közvetlen segítséget, útmutatást adni a gazdálkodási, szervezési, vezetési módszerek korszerűsítésére, fejlesztésére. Növekedett az SZVT népszerűsége országszerte — mondotta —, s ebben mindenekelőtt a színvonalas társadalmi munka, a társadalmi aktívák áldozatkész tevékenysége jut kifejezésre, amiért a főtitkár az elnökség nevében külön köszönetet mondott a közgyűlésnek. A tennivalók, feladatok fő irányait körvonalazva kiemelte dr. Béres Gyula, hogy a szervezés és vezetés további hathatós tartalmi segítése érdekében többet, érdemibbet szükséges nyújtani, a jogilag vállalatoknak. Bár a tartalmi munka és a szervezeti keretek kölcsönhatása nyilvánvaló, a szóbeli kiegészítés is aláhúzta, hogy a Társaság szervezeti életének további korszerűsítése alapvetően nem lehet a tevékenység mennyiségi bővítése irányába mutató. Ugyanakkor mindenkor számolni kell a valós igényekkel és a reális lehetőségekkel, s ennek alapján — mutatott rá dr. Béres Gyula — be lehet fogadni olyan újszerű elemeket a Társaság munkájába, mint pl. a vállalati tájékoztatás. Mind — elsődlegesen — szakmai, tartalmi szempontból, mind pedig a szervezeti élet frissítése oldaláról fontos feladat a nemzetközi kapcsolatok tudatos továbbfejlesztése, a „fehér foltok” fokozatos eltüntetésére való törekvés így pl. az NDK és Csehszlovákia hasonló szervezeteivel a kapcsolatok kiépítése. Népgazdaságunk működtetése, fejlesztése igényli az SZVT-től is a konkrét, gyakorlatias ráhatást a vállalatok, szövetkezetek mindennapi munkájára. IPARGAZDASÁG Ebből a szempontból egyik legfontosabb teendőnk a tanácsadói tevékenység, a szakértői munka kibontakoztatása, nem kevésbé azoknak a lehetőségeknek a feltárása, és alkalmazásuk elősegítése, amelyek a munkahelyi, üzemi demokráciában rejlenek. Mindez tovább gazdagíthatja a munkát, emeli a társasági tevékenységek színvonalát és az eddigi úton tovább haladva, fejleszti társadalmi hasznosságát. Bízva az ezirányú továbblépésben a főtitkár ismételten megköszönte a résztvevő küldötteknek, s rajtuk keresztül a sokezernyi társadalmi aktivistának elkötelezett, áldozatos munkáját. Az Ellenőrző Bizottság jelentése Az előzetesen közreadott írásos jelentés abból indul ki, hogy az Ellenőrző Bizottság már az 1980. évi közgyűlésen megállapította, az SZVT alapszabálya jó keretet adott az eddigi fejlődéshez, ugyanakkor — mint a jelentésben írják — a legutóbbi közgyűlést követően az Ellenőrző Bizottság szorgalmazta az alapszabály felülvizsgálatát és szükség szerinti módosítását úgy, hogy kerüljön összhangba a társasági, valamint a szövetségi alapszabály. Az alapszabály módosítására és a szervezet továbbfejlesztésére egyidejűleg két bizottság, az alapszabály, valamint a fejlesztési bizottság kapott megbízást. Ezek párhuzamosan tevékenykedtek és álláspontjai egyeztetését csak viszonylag későn, a közgyűlés előtt végezte el az elnökség. Az írásos anyag rögzíti, hogy az Ellenőrző Bizottság egyetért az elnökségnek az alapszabály módosításával kapcsolatos álláspontjával. Emellett megjegyzi, hogy szükséges az alapszabály és a szervezeti működés további korszerűsítése, illetőleg annak vizsgálata, s arra is rámutat az Ellenőrző Bizottság, hogy a jövő évben esedékes tisztújító közgyűlés megalapozására indokolt a Társaság helyzetének, tevékenységének mélyreható elemzését elvégezni. Az Ellenőrző Bizottság jelentése áttekintette a Társaság gazdálkodásának legfontosabb jellemzőit, s a teendők közül mindenek előtt az egyéni tagnyilvántartás évek óta megnyilvánuló hiányosságai következetes rendezésére, a tagdíjmorál javítására és az önálló költségvetéssel dolgozó területi és üzemi szervezetek költséggazdálkodásának kézbentartására hívta fel a figyelmet. A jelentés elemezte az 1980. évi közgyűlés határozatának végrehajtását és beszámolt az Ellenőrző Bizottság tevékenységéről is. Dr. Ludányi Lajos, a bizottság elnöke rövid kiegészítő hozzászólásában ismételten aláhúzta, hogy az Ellenőrző Bizottság egyetért az alapszabály módosítás javasolt lépéseivel. Annak a véleményének adott kifejezést, hogy helyénvaló volt az Ellenőrző Bizottság — mint mondotta — szélesebb látókörű beszámoló összeállítására irányuló törekvése, s kérte a reagálást a közgyűléstől, jó irányba fejlődik-e az Ellenőrző Bizottság tevékenysége. Az alapszabály módosítása A közgyűlés küldöttei korábban kézhez kapták az alapszabály módosítás tervezetét. A módosítás alapgondolata az, hogy a Társaság kiérlelődött tartalmi tevékenységének az eddigieknél jobban megfelelő, rugalmasságra szélesebb lehetőségeket adó, ugyanakkor a működés és a szervezet alapja- 1983. január