Ipargazdaság, 1983 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1983-01-01 / 1. szám

gukba foglaló információkhoz, amelyek megfe­lelő alapot adnak az újszerű teendők, feladatok megválasztásához és azok alapján rendezvények, akciók stb. szervezéséhez. Az elnökségi beszámoló felhívja a figyelmet ar­ra, hogy az SZVT egyik kiemelt feladata a vállalati szer­vezés-fej­­­osztás vonatkozásában a MTESZ-szintű gesztori szerep ellátása. A jelentésből meg­tudhatjuk, hogy a feladat végrehajtásának megala­pozásán túl alig történtek érdemi lépések. Néhány szervezési konferenciának, más akciónak a Szövet­ség többi tag egyesületével történő közös rendezé­sében merültek ki az eddigi intézkedések. A be­számoló szerint a gesztori szerepkör érdemibb be­töltéséhez hiányoznak a személyi feltételek. Az elnökségi jelentés egy másik — szélesebb ér­deklődésre számottató — megállapítása az, hogy a Társaság külső kapcsolatai széles körűek, haszno­sak. Alig akad olyan minisztérium, országos ha­táskörű szerv, tudományos vagy társadalmi szer­vezet — olvasható —, amellyel az SZVT ne állna közvetlen szakmai kapcsolatban. A megyei, városi szervezetek pedig rendszerint az illetékes területi pártbizottsággal, tanáccsal építettek ki közvetlen kapcsolatot. Dr. Béres Gyula főtitkár kiemelte felszólalásá­ban, hogy a Társaság megfelelt, a Szövetségen be­lüli munkamegosztásból ráháruló feladatoknak. Több ezer szakembernek, vezetőnek tudott köz­vetlen segítséget, útmutatást adni a gazdálkodási, szervezési, vezetési módszerek korszerűsítésére, fej­lesztésére. Növekedett az SZVT népszerűsége or­szágszerte — mondotta —, s ebben mindenekelőtt a színvonalas társadalmi munka, a társadalmi ak­tívák áldozatkész tevékenysége jut kifejezésre, amiért a főtitkár az elnökség nevében külön köszö­netet mondott a közgyűlésnek. A tennivalók, feladatok fő irányait körvonalaz­va kiemelte dr. Béres Gyula, hogy a szervezés és vezetés további hathatós tartalmi segítése érdeké­ben többet, érdemibbet szükséges nyújtani, a jogilag vállalatoknak. Bár a tartalmi munka és a szervezeti keretek kölcsönhatása nyilvánvaló, a szóbeli kiegészítés is aláhúzta, hogy a Társaság szervezeti életének további korszerűsítése alapve­tően nem lehet a tevékenység mennyiségi bőví­tése irányába mutató. Ugyanakkor mindenkor számolni kell a valós igényekkel és a reális lehe­tőségekkel, s ennek alapján — mutatott rá dr. Béres Gyula — be lehet fogadni olyan újszerű ele­meket a Társaság munkájába, mint pl. a vállalati tájékoztatás. Mind — elsődlegesen — szakmai, tartalmi szempontból, mind pedig a szervezeti élet frissíté­se oldaláról fontos feladat a nemzetközi kapcsola­tok tudatos továbbfejlesztése, a „fehér foltok” fo­kozatos eltüntetésére való törekvés így pl. az NDK és Csehszlovákia hasonló szervezeteivel a kapcso­latok kiépítése. Népgazdaságunk működtetése, fejlesztése igényli az SZVT-től is a konkrét, gyakorlatias ráhatást a vállalatok, szövetkezetek mindennapi munkájára. IPARGAZDASÁG Ebből a szempontból egyik legfontosabb teendőnk a tanácsadói tevékenység, a szakértői munka ki­bontakoztatása, nem kevésbé azoknak a lehetősé­geknek a feltárása, és alkalmazásuk elősegítése, amelyek a munkahelyi, üzemi demokráciában rej­lenek. Mindez tovább gazdagíthatja a munkát, emeli a társasági tevékenységek színvonalát és az ed­digi úton tovább haladva, fejleszti társadalmi hasz­nosságát. Bízva az ezirányú továbblépésben a fő­titkár ismételten megköszönte a résztvevő küldöt­teknek, s rajtuk keresztül a sokezernyi társadalmi aktivistának elkötelezett, áldozatos munkáját. Az Ellenőrző Bizottság jelentése Az előzetesen közreadott írásos jelentés abból indul ki, hogy az Ellenőrző Bizottság már az 1980. évi közgyűlésen megállapította, az SZVT alapsza­bálya jó keretet adott az eddigi fejlődéshez, ugyan­akkor — mint a jelentésben írják — a legutóbbi közgyűlést követően az Ellenőrző Bizottság szor­galmazta az alapszabály felülvizsgálatát és szük­ség szerinti módosítását úgy, hogy kerüljön össz­hangba a társasági, valamint a szövetségi alapsza­bály. Az alapszabály módosítására és a szervezet továbbfejlesztésére egyidejűleg két bizottság, az alapszabály, valamint a fejlesztési bizottság kapott megbízást. Ezek párhuzamosan tevékenykedtek és álláspontjai egyeztetését csak viszonylag későn, a közgyűlés előtt végezte el az elnökség. Az írásos anyag rögzíti, hogy az Ellenőrző Bizottság egyet­ért az elnökségnek az alapszabály módosításával kapcsolatos álláspontjával. Emellett megjegyzi, hogy szükséges az alapszabály és a szervezeti mű­ködés további korszerűsítése, illetőleg annak vizs­gálata, s arra is rámutat az Ellenőrző Bizottság, hogy a jövő évben esedékes tisztújító közgyűlés megalapozására indokolt a Társaság helyzetének, tevékenységének mélyreható elemzését elvégezni. Az Ellenőrző Bizottság jelentése áttekintette a Társaság gazdálkodásának legfontosabb jellemzőit, s a teendők közül mindenek előtt az egyéni tag­nyilvántartás évek óta megnyilvánuló hiányossá­gai következetes rendezésére, a tagdíjmorál javí­tására és az önálló költségvetéssel dolgozó területi és üzemi szervezetek költséggazdálkodásának kéz­bentartására hívta fel a figyelmet. A jelentés elemezte az 1980. évi közgyűlés ha­tározatának végrehajtását és beszámolt az Ellen­őrző Bizottság tevékenységéről is. Dr. Ludányi Lajos, a bizottság elnöke rövid kiegészítő hozzá­szólásában ismételten aláhúzta, hogy az Ellen­őrző Bizottság egyetért az alapszabály módosítás javasolt lépéseivel. Annak a véleményének adott kifejezést, hogy helyénvaló volt az Ellenőrző Bi­zottság — mint mondotta — szélesebb látókörű beszámoló összeállítására irányuló törekvése, s kér­te a reagálást a közgyűléstől, jó irányba fejlődik-e az Ellenőrző Bizottság tevékenysége. Az alapszabály módosítása A közgyűlés küldöttei korábban kézhez kapták az alapszabály módosítás tervezetét. A módosítás alapgondolata az, hogy a Társaság kiérlelődött tartalmi tevékenységének az eddigieknél jobban megfelelő, rugalmasságra szélesebb lehetőségeket adó, ugyanakkor a működés és a szervezet alapja- 1983. január

Next