Ipari Szemle, 1997 (17. évfolyam, 1-6. szám)
1997 / 2. szám
Külgazdaság tartani, bár ez a szemlélet változóban van. Svédországból, Hollandiából, Svájcból, vagy az ipari nagyhatalomnak számító országokból induló vállalkozások K+F aktivitásukat egyre inkább külföldi központokba helyezik át, természetesen messzemenően figyelembe veszik a külföldi centrumokban művelt kulcstechnológiák eddig kialakult kötődéseit. A politika lehetséges válaszai Az előbbiekből következően az innovációs rendszerek közötti verseny kiéleződik. Azoknak a telephelyeknek vannak a legjobb kilátásai, ahol a kedvező termékszerkezet, a beszállítói hálózat, a bővülő „high-tech” piac és a csúcsszínvonalú kutatás összetalálkozik. A szorosan egybefonódó világgazdaságban így azok a telephelyek kerülnek előtérbe, amelyek szakmai kompetenciájukon és nyitottságukon keresztül az információ, a kommunikáció, valamint az ismeretek alkalmazásának központjaivá váltak. Az innovációpolitika úgy erősítheti e folyamatokat, hogy nemcsak egyes területek technológiai áttörését ösztönzi, hanem hasonlóképpen támogatja az innovatív hálózatokat és a telephely vonzerejét fokozó tényezők öszszességének optimalizálására törekszik. Ide tartozik a főiskolák nyitottsága és nemzetközi attraktivitása, vagy a szabályozás egyszerűsítése és az optimális keretfeltételek megteremtése ott, ahol az új technológiák bázisán új piacok keletkeznek. Németország, mint szóba jöhető telephely vonzerejének fokozása érdekében intézkedéscsomagot dolgozott ki. Ezek általános jellemzőit, főbb tartalmi vonásait az alábbiakban emeljük ki: a) Innovatív hálózatok és közös projektek (u.n. kiemelt vagy vezérprojektek): A globalizációra adandó lehetséges válasz a kutatóintézetek és vállalatok innovatív hálózatának kiépítése. Nem csak az izolált területeken folyó csúcstechnológiai kutatások képesek fokozni az innovációs rendszer vonzerejét a nemzetközi színtéren, hanem a hozzájuk kapcsolódó széles vállalati innovációs potenciál feltárása is. Nem minden vállalat - és ez főleg a kis- és közepes vállalatokra érvényes — van olyan helyzetben, hogy saját globalizációs stratégiát fejlesszen és alkalmazzon. Ezért sokkal inkább a regionális és európai hálózatokkal való együttműködésre vannak utalva. A tudomány és a gazdaság nemzeti és európai szintű közös projektjei segíthetnek a különféle igényeknek megfelelő szakmai központok létrehozásában. b) Verseny és flexibilitás a kutatóintézetekben: A közpénzekből fenntartott kutatóintézetek vitalitása fontos feltétele az innovációs telephely vonzerejének. Ezért a Szövetségi Kormány olyan reformokat vezetett be, amelyek jelentősen fokozzák ezek alkalmazkodóképességét és készségét az innovációs hálózatokhoz való csatlakozásra. Stratégiát dolgozott ki, amely a központi, fix volumenű kutatóintézeti finanszírozást fokozatosan leépítve, viszszavezetné azt egy szélesebb, a kutatók ill. az intézetek versenyében nyújtott teljesítmény szerinti eszközjuttatásba. Ez a szándék arra ösztönözné a politikát és a tudományos szervezeteket, hogy hatékonyabb forrásmenedzselést valósítsanak meg. Annak érdekében, hogy a világversenyben résztvevő vállalatoknak megfelelő K+F szolgáltatást kínálhassanak, s méretekben hozzájuk igazodjanak, a kutatóintézeteknek hálózatot kell alkotniuk. A első lépés ebben az irányban a Fraunhofer Intézetek megjelenése Amerikában. A minisztériumi támogatással létrehozott lézertechnikai, gyártástechnikai és számítógépes grafikai központ nemcsak új vevőkört jelent a Fraunhofer Társaság számára, hanem a privát- és közpénzekből támogatott projektekben való részvétel újabb kompetenciákat is teremt. A Fraunhofer Társaság Amerika jelenlétével az USA-ban érdekelt német vállalatok számára is fontos partner, s egyidejűleg jól propagálja Németország, mint telephely K+F infrastruktúráját. c) Az EU-támogatás koncentrációja: A német kormány örömmel vette az EU bizottságnak azt a kezdeményezését, hogy az európai kutatás támogatását az eddigieknél következetesebben a súlyponti témákra koncentrálják. 1995 óta működnek azok a belső munkacsoportok (ú.n. task forces), amelyek a különböző területekre stratégiai koncepciókat dolgoznak ki, pl. a jövő repülőgépe és a kombinált közlekedés kialakítására, hatóanyagok vírusos megbetegedésekre, oktatási célú multimédia szoftverek, víz- és környezettechnológiák témájában. d) A főiskolák szerkezetátalakítása: A globalizációban felfokozódó verseny még nagyobb igényeket támaszt a német főiskolai rendszerrel szemben. Az oktatásügyben a főiskolai hálózat kiépítését követően minőségi változásra és továbbfejlődésre is szükség van. A főiskolai kutatásnak és oktatásnak a jövőben nagyobb szerepet kell vállalnia az innovációs folyamatok kezdeményezésében és az új ötletek megfogalmazásában. Németországnak komoly érdeke fűződik ahhoz, hogy az itt tanuló külföldi diákok magas színvonalú képzést kapjanak. Az oktatás körülményeinek javítása a jövőbeni tudományos és gazdasági együttműködés szempontjából távlati beruházást jelent. A külföldi üzleti és döntéshozó partnerrel sokkal könnyebb szót érteni, ha az Németországot már az egyetemi tanulmányai idején megismerte, s ebből a német gazdaság is profitál. A szövetségi kormány a tartományokkal közösen egy intézkedéscsomagot dolgozott ki arra, hogy a külföldi diákokat további minősítések megszerzésére ösztönözze. Az intézkedések közé tartozik a nemzetközileg elfogadott tanmenet modellszerű meghonosítása, továbbképzési ajánlatok a bachelorok részére, diákcsere-együttműködés a külföldi egyetemekkel, tanácsadás és egyéb szolgáltatások, nemzetközileg elfogadott záróbizonyítványok kiadása, jobb információszolgáltatás a főiskolai és egyetemi képzés lehetőségeiről. e) A kis- és középvállalatok támogatása: Az USA biotechnológiai fejlettsége jól példázza, hogy milyen jelentősége van az innovatív kis- és közepes vállalkozások sűrű hálózatának. E vállalatok dinamikus fejlődése példásan mutatja, hogy az USA milyen minőségű telephelyeket biztosít e technika számára. Németországban tehát lendületet kell adni a kis technológiai vállalkozások alapításának. Fontos lépés volt új finanszírozási lehetőséget nyitni az innovatív vállalkozások számára. Az elmúlt években támogatási programokon keresztül segítették a privát befektetőket abban, hogy az innovatív vállalkozásokban fokozottabban vállaljanak érdekeltséget. Most elérkezett az ideje annak, hogy az innovációs tőkepiacot a keretfeltételek javításával tartósan megerősítsék. Az 1997-es adótörvény-tervezet és a kodifikálásra váró érdekeltségi társaságokról szóló törvény például egy sor olyan lehetőséget kínálnak, melyek - adózás és tőkéhez jutás tekintetében - megkönnyítik a kis- és középvállalatok helyzetét. Számítógépes turisztikai információs rendszer Budapesten. A Fővárosi Közgyűlés Kereskedelmi, Turisztikai és Fogyasztói Érdekvédelmi Bizottsága az elmúlt évben pályázatot írt ki „Budapest turisztikai információs rendszerének kifejlesztése és működtetése” címmel. A pályázat győztese a Magyar Turisztikai Szolgálat Rt., és a Topolisz Térinformatikai Stúdió Kft. által alakított konzorcium lett. A Budapesti Turisztikai Hivatal, mint a módszer szakmai koordinálója, valamint a Fogyasztói Érdekvédelmi Bizottság, mint a rendszer finanszírozója eredményesen járult hozzá a számítógépes érintőképernyős turisztikai információs oszlopok megvalósításához. A készülék, képernyőjének a megérintésével választhat, hogy a budapesti múzeumokról, fontosabb épületekről, nevezetességekről kíván információt kérni. A Hol... Mi... funkció kiválasztása után tömegközlekedési, vendéglátási információkat választ, a szálláshely-kínálattal ismerkedik, esetleg szórakozási lehetőségekről kér további adatokat. A Térkép című résznél az érdeklődőnek módja nyílik egy tetszőleges cím, vagy épület kiválasztására, ahova tömegközlekedési eszközzel, vagy autóval szeretne eljutni. Ehhez digitalizált térkép segíti a turistát az eligazításban, valamint útvonal-ajánlást kap a készülék helyétől a keresett címig. Az adatbank automaták egyelőre, Budapest nyolc pontján fognak működni: Ferihegy-1-es és 2-es terminál, Déli Pályaudvar, Astoria metro aluljáró, Budai Vár, Szentháromság-tér Kulturvinov székház bejárata, Tourinform iroda: V. ker. Sütő utca 2., és V. ker. Dorottya u. 2. Továbbá: Vámház körúti Nagyvásárcsarnok. A turisztikai kalauz magyar, angol és német nyelven működik. A Budapesti Turisztikai Hivatal azt tervezi, hogy - amennyiben a keretek ezt lehetővé teszik - a készülékek számát két éven belül megháromszorozzák. (g°~) 16 97/2 Ipari Szemle Belkereskedelmi rovattal