Ipari Szemle, 1997 (17. évfolyam, 1-6. szám)

1997 / 2. szám

Külgazdaság tartani, bár ez a szemlélet változóban van. Svédországból, Hollandiából, Svájcból, vagy az ipari nagyhatalomnak számító országokból induló vállalkozások K+F aktivitásukat egyre inkább külföldi központokba helyezik át, ter­mészetesen messzemenően figyelembe veszik a külföldi centrumokban művelt kulcstechno­lógiák eddig kialakult kötődéseit. A politika lehetséges válaszai Az előbbiekből következően az innovációs rendszerek közötti verseny kiéleződik. Azoknak a telephelyeknek vannak a legjobb kilátásai, ahol a kedvező termékszerkezet, a beszállítói hálózat, a bővülő „high-tech” piac és a csúcs­színvonalú kutatás összetalálkozik. A szorosan egybefonódó világgazdaságban így azok a te­lephelyek kerülnek előtérbe, amelyek szakmai kompetenciájukon és nyitottságukon keresztül az információ, a kommunikáció, valamint az is­meretek alkalmazásának központjaivá váltak. Az innovációpolitika úgy erősítheti e folya­matokat, hogy nemcsak egyes területek tech­nológiai áttörését ösztönzi, hanem hasonló­képpen támogatja az innovatív hálózatokat és a telephely vonzerejét fokozó tényezők ösz­­szességének optimalizálására törekszik. Ide tartozik a főiskolák nyitottsága és nemzetközi attraktivitása, vagy a szabályozás egyszerűsí­tése és az optimális keretfeltételek megterem­tése ott, ahol az új technológiák bázisán új pia­cok keletkeznek. Németország, mint szóba jöhető telephely vonzerejének fokozása érdekében intézkedés­­csomagot dolgozott ki. Ezek általános jellem­zőit, főbb tartalmi vonásait az alábbiakban emeljük ki: a) Innovatív hálózatok és közös projektek (u.n. kiemelt vagy vezérprojektek): A glo­balizációra adandó lehetséges válasz a kutató­­intézetek és vállalatok innovatív hálózatának kiépítése. Nem csak az izolált területeken fo­lyó csúcstechnológiai kutatások képesek fo­kozni az innovációs rendszer vonzerejét a nemzetközi színtéren, hanem a hozzájuk kap­csolódó széles vállalati innovációs potenciál feltárása is. Nem minden vállalat - és ez főleg a kis- és közepes vállalatokra érvényes — van olyan helyzetben, hogy saját globalizációs stratégiát fejlesszen és alkalmazzon. Ezért sokkal inkább a regionális és európai hálóza­tokkal való együttműködésre vannak utalva. A tudomány és a gazdaság nemzeti és európai szintű közös projektjei segíthetnek a különféle igényeknek megfelelő szakmai központok lét­rehozásában. b) Verseny és flexibilitás a kutatóintéze­tekben: A közpénzekből fenntartott kutatóin­tézetek vitalitása fontos feltétele az innovációs telephely vonzerejének. Ezért a Szövetségi Kormány olyan reformokat vezetett be, ame­lyek jelentősen fokozzák ezek alkalmazkodó­képességét és készségét az innovációs hálóza­tokhoz való csatlakozásra. Stratégiát dolgozott ki, amely a központi, fix volumenű kutatóinté­zeti finanszírozást fokozatosan leépítve, visz­­szavezetné azt egy szélesebb, a kutatók ill. az intézetek versenyében nyújtott teljesítmény szerinti eszközjuttatásba. Ez a szándék arra ösztönözné a politikát és a tudományos szer­vezeteket, hogy hatékonyabb forrásmenedzse­lést valósítsanak meg. Annak érdekében, hogy a világversenyben résztvevő vállalatoknak megfelelő K+F szolgál­tatást kínálhassanak, s méretekben hozzájuk iga­zodjanak, a kutatóintézeteknek hálózatot kell al­kotniuk. A első lépés ebben az irányban a Fraunhofer Intézetek megjelenése Amerikában. A minisztériumi támogatással létrehozott lézer­technikai, gyártástechnikai és számítógépes gra­fikai központ nemcsak új vevőkört jelent a Fraunhofer­ Társaság számára, hanem a privát- és közpénzekből támogatott projektekben való részvétel újabb kompetenciákat is teremt. A Fraunhofer Társaság Amerika jelenlétével az USA-ban érdekelt német vállalatok számára is fontos partner, s egyidejűleg jól propagálja Né­metország, mint telephely K+F infrastruktúráját. c) Az EU-támogatás koncentrációja: A né­met kormány örömmel vette az EU bizottságnak azt a kezdeményezését, hogy az európai kutatás támogatását az eddigieknél következetesebben a súlyponti témákra koncentrálják. 1995 óta mű­ködnek azok a belső munkacsoportok (ú.n. task forces), amelyek a különböző területekre straté­giai koncepciókat dolgoznak ki, pl. a jövő repü­lőgépe és a kombinált közlekedés kialakítására, hatóanyagok vírusos megbetegedésekre, oktatá­si célú multimédia szoftverek, víz- és környezet­technológiák témájában. d) A fő­iskolák szerkezetátalakítása: A globalizációban felfokozódó verseny még na­gyobb igényeket támaszt a német főiskolai rendszerrel szemben. Az oktatásügyben a főis­kolai hálózat kiépítését követően minőségi változásra és továbbfejlődésre is szükség van. A főiskolai kutatásnak és oktatásnak a jövőben nagyobb szerepet kell vállalnia az innovációs folyamatok kezdeményezésében és az új ötle­tek megfogalmazásában. Németországnak komoly érdeke fűződik ah­hoz, hogy az itt tanuló külföldi diákok magas színvonalú képzést kapjanak. Az oktatás körül­ményeinek javítása a jövőbeni tudományos és gazdasági együttműködés szempontjából távla­ti beruházást jelent. A külföldi üzleti és döntés­hozó partnerrel sokkal könnyebb szót érteni, ha az Németországot már az egyetemi tanulmá­nyai idején megismerte, s ebből a német gazda­ság is profitál. A szövetségi kormány a tarto­mányokkal közösen egy intézkedéscsomagot dolgozott ki arra, hogy a külföldi diákokat to­vábbi minősítések megszerzésére ösztönözze. Az intézkedések közé tartozik a nemzetközileg elfogadott tanmenet modellszerű meghonosítá­sa, továbbképzési ajánlatok a bachelorok részé­re, diákcsere-együttműködés a külföldi egyete­mekkel, tanácsadás és egyéb szolgáltatások, nemzetközileg elfogadott záróbizonyítványok kiadása, jobb információszolgáltatás a főiskolai és egyetemi képzés lehetőségeiről. e) A kis- és középvállalatok támogatása: Az USA biotechnológiai fejlettsége jól példáz­za, hogy milyen jelentősége van az innovatív kis- és közepes vállalkozások sűrű hálózatá­nak. E vállalatok dinamikus fejlődése példásan mutatja, hogy az USA milyen minőségű telep­helyeket biztosít e technika számára. Németor­szágban tehát lendületet kell adni a kis techno­lógiai vállalkozások alapításának. Fontos lépés volt új finanszírozási lehető­séget nyitni az innovatív vállalkozások szá­mára. Az elmúlt években támogatási progra­mokon keresztül segítették a privát befekte­tőket abban, hogy az innovatív vállalkozá­sokban fokozottabban vállaljanak érdekeltsé­get. Most elérkezett az ideje annak, hogy az innovációs tőkepiacot a keretfeltételek javí­tásával tartósan megerősítsék. Az 1997-es adótörvény-tervezet és a kodifikálásra váró érdekeltségi társaságokról szóló törvény pél­dául egy sor olyan lehetőséget kínálnak, me­lyek - adózás és tőkéhez jutás tekintetében - megkönnyítik a kis- és középvállalatok hely­zetét. Számítógépes turisztikai információs rendszer Budapesten. A Fővárosi Közgyűlés Kereskedelmi, Turisztikai és Fogyasztói Érdekvédelmi Bizottsága az elmúlt évben pályázatot írt ki „Budapest turisztikai információs rendszerének kifejlesztése és működteté­se” címmel. A pályázat győztese a Magyar Turisztikai Szolgálat Rt., és a Topolisz Térinformatikai Stúdió Kft. által alakított konzorcium lett. A Budapesti Tu­risztikai Hivatal, mint a módszer szakmai koordináló­ja, valamint a Fogyasztói Érdekvédelmi Bizottság, mint a rendszer finanszírozója eredményesen járult hozzá a számítógépes érintőképernyős turisztikai in­formációs oszlopok megvalósításához. A készülék, képernyőjének a megérintésével vá­laszthat, hogy a budapesti múzeumokról, fontosabb épületekről, nevezetességekről kíván információt kér­ni. A Hol... Mi... funkció kiválasztása után tömegköz­lekedési, vendéglátási információkat választ, a szál­láshely-kínálattal ismerkedik, esetleg szórakozási le­hetőségekről kér további adatokat. A Térkép című résznél az érdeklődőnek módja nyílik egy tetszőleges cím, vagy épület kiválasztására, ahova tömegközleke­dési eszközzel, vagy autóval szeretne eljutni. Ehhez digitalizált térkép segíti a turistát az eligazításban, va­lamint útvonal-ajánlást kap a készülék helyétől a ke­resett címig. Az adatbank automaták egyelőre, Budapest nyolc pontján fognak működni: Ferihegy-1-es és 2-es termi­nál, Déli Pályaudvar, Astoria metro aluljáró, Budai Vár, Szentháromság-tér Kulturvinov székház bejára­ta, Tourinform iroda: V. ker. Sütő utca 2., és V. ker. Dorottya u. 2. Továbbá: Vámház körúti Nagyvásár­csarnok. A turisztikai kalauz magyar, angol és német nyel­ven működik. A Budapesti Turisztikai Hivatal azt tervezi, hogy - amennyiben a keretek ezt lehetővé teszik - a készülé­kek számát két éven belül megháromszorozzák. (g°~) 16­ 97/2 Ipari Szemle Belkereskedelmi rovattal

Next