Ipari Szövetkezetek, 1974 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1974-01-01 / 1. szám
IPARI SZÖVETKEZETEK A VESZPRÉM MEGYEI IPARI SZÖVETKEZETEK LAPJA Ara 1 forint VII. évfolyam 1. szám 1974. Január VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Korszerűbbé és tartalmasabbá kell tenni munkaverseny-mozgalmunkat Az elmúlt években párt- és kormányhatározatok jelentek meg a szocialista munkaverseny - mozgalom továbbfejlesztésére. A határozatok rámutattak arra, hogy a munkaversenyben építeni kell a dolgozók kezdeményező készségére, lelkesedésére, áldozatvállalására. A dolgozók ne csak egyszerűen részt vegyenek a feladatok elvégzésében, hanem tudatosan cselekedjenek, s felelősséggel működjenek közre a szocialista társadalom építésében. A fontos témakör megvitatására a KISZÖV az elA megye ipari szövetkezeteiben alapvető versenyforma a szocialista brigádmozgalom. 1972-ben 78 brigád nyerte el a szocialista címet, s a brigádok taglétszáma 989 fő volt. Közöttük 440 nőt és 439 fiatalt számlálhatunk. Jelenleg 124 brigád törekszik a szocialista cím elnyerésére. Rövid idő alatt a brigádok taglétszáma csaknem 1300 fővel emelkedett. Elmondhatjuk, hogy 15 ipari szövetkezetben a foglalkoztatott dolgozók létszámának mintegy 50 százaléka, több mint kétezer fő évek óta eredményesen vesz részt a szocialista munkaverseny valamely formájában. Az értekezleten a KISZÖV elnöke vitaindítójában megállapította, hogy 11 ipari szövetkezetnél jelenleg nincs munkaverseny, bár aziránt fokozódik az érdeklődés. Kifogásolható, hogy több szövetkezetnél a vezetők kampányszerűen foglalkoznak a munkaversennyel. A verseny számos szövetkezetnél leszűkül a szocialista brigádokra. E helyeken a dolgozóknak csak kisebb hányada vesz részt a versenymozgalomban. Ugyana szocialista brigádvezetők tanácskozásán felszólalt Sipőcz János, a Balatonkenesei „Sirály” Szövetkezet brigádvezetője is, aki a szövetkezet 18 szocialista brigádjáról, életéről, gondjairól adott tájékoztatást. Hangsúlyozta, a szocialista brigádok jó munkájának eredménye, hogy szövetkezetünk évek óta elnyeri a „kiváló ipari szövetkezeti’ címet. Molnár Károlyné, a „Bakony” Szolgáltató Szövetkezet dolgozója a nők helytállásáról beszélt. A szövetkezetben 7 szocialista brigád 93 tagjából 77 a nőMegyénk ipari szövetkezeteiben megvannak a munkaverseny szervezésének, a szocialista brigádok eredményes működésének feltételei. A szervező és irányító munka színvonalát azonban emelni kell. A kormányrendelet, valamint az OKISZ elnöksége által kiadott irányelvek tartalmazzák a versennyel kapcsolatos tennivalókat. Ennek múlt év decemberében tanácskozásra hívta össze az érdekképviseleti körébe tartozó 26 ipari szövetkezet 124 szocialista brigádjának képviselőit, hogy megtárgyalják az MSZMP KB Politikai Bizottsága 1973. május 8-i ülésének határozatát és a Minisztertanács októberi ülésének állásfoglalását a szocialista munkaverseny és brigádmozgalom további fejlesztéséről. Patkós Albert, a KISZÖV elnöke vitaindítójában a magas szintű határozatok jelentőségéről, a gyakorlati végrehajtás tapasztalatairól szólt, akkor köztudott, hogy a termelés nem nélkülözheti az egyének kezdeményezését, aktivitását. Hibának számít, hogy a szövetkezetek előtt álló gazdasági és mozgalmi célokat nem körvonalazzák a dolgozók előtt. A munkaverseny irányításáért és szervezéséért a kormány a szövetkezetek vezetőit, választott testületeit teszi felelőssé. Sajnos, ilyen jellegű feladatokat — néhány szövetkezetét kivéve —, csak részben hajtják végre szövetkezeteink illetékesei. Nem megfelelő a munkaverseny értékelése sem. Indokolt lenne a termelés és a munkaverseny anyagi ösztönzési rendszerének módosítása is. Itt szóvá kell tenni, hogy a szövetkezeti bizottságok munkája sem kielégítő. Keveset foglalkoznak például a verseny szervezésével, irányításával. Évek óta visszatérő jelenség, hogy a brigádok vállalásai nem elég konkrétak, nem mindenhol érvényesül a brigádmozgalom hármas célkitűzésének egyenlő arányú megvalósítása. A szövetkezeti ifjúság részvétele a munkaverseny különböző formáiban, különösen az ifjúsági termelési mozgalmakban dolgozók száma. Ez a szám önmagában is sokat mond. Biber József, a Zirci Vegyesipari Szövetkezet párttitkára a pártalapszervezetek munkaversennyel kapcsolatos feladatainak jelentőségéről szólt. Elmondotta, hogy az előző években magas követelményeket támasztottak a szocialista brigádokkal szemben, amit csak ritkán tudtak teljesíteni. Az utóbbi időben változtattak a gazdasági és mozgalmi jellegű követelményeken, s ez azt eredményezte, hogy további 10 brigád alakult és törekszik a szocialista cím elnyeréséért. alapján a helyi körülmények, adottságok figyelembevételével a szövetkezet vezetősége és a szövetkezeti bizottság határozza meg a versenyben részt vevőkkel szemben támasztott követelményeket. — Az 1974. évi vállalások alapjait a szövetkezetek éves tervében meghatározott célok, a termelő részlegekre lebontott termelési programok és ezen túl mozgalmi vonatkozású feladatok képezik. A munkaverseny elsősorban munkahelyi mozgalom, ezért célját úgy kell meghatározni, hogy azt a tagok könnyen megértsék és megvalósításukban közvetlenül is érdekeltek legyenek. El kell érni, hogy az egyének és kollektíváik munkaverseny vállalásai 1974-ben az önköltség csökkentésére, a minőség javítására, az anyaggal és energiával való takarékosságra, a gépek hatásfokának növelésére, a veszteségidő csökkentésére, a munkaidő jobb kihasználására irányuljanak. A szocialista munkaversenyben megnyilvánuló aktivitás a felsoroltakon túl, az újítómozgalom fejlesztését, a munka- és üzemszervezési feladatok végrehajtását is kell, hogy segítse. A közösségek vonják be az egyéneket és a szocialista brigádokat konkrét újítási feladatok megvalósításába. Fontos az is, hogy a munka- és üzemszervezési feladatok végrehajtása is tömegbázisra épüljön. A termelés, a szervezés színvonala ugyanis meghatározza a munkaverseny eredményességét is. A munkaverseny pedig jelentősen hozzájárulhat a munka- és üzemszervezés fejlesztéséhez. A pártalapszervezetek segítsége Az ipari szövetkezetek munkaverseny-mozgalmának további fejlesztéséhez elengedhetetlen a pártalapszervezetek kezdeményezése, folyamatos szervező és felvilágosító munkája. A pártalapszervezetek a gyorsabb előrehaladás érdekében szorgalmazzák, hogy a szövetkezetek termelési és mozgalmi feladatai, céljai egyértelműen világosan meg legyenek határozva. Teremtsenek több fórumot a szocialista brigádok számára, segítsék őket ahhoz, hogy teljesíteni tudják vállalásaikat a munkában, tanulásban egyaránt. Megyénk területén több szövetkezet példája bizonyítja, hogy a munkaversenyre vonatkozó 1007-es kormányhatározat az ipari szövetkezetekre is eredményesen alkalmazható és hatékonyan segíti a versenymozgalom továbbfejlődését. A munkaversennyel kapcsolatos feladatok megoldásában nagy munka vár a szövetkezeti bizottságokra. A tapasztalat szerint ott hatékony a munkaverseny, ahol a tagság tájékozott a szövetkezet eredményeiről, gondjairól, s tudatában van saját feladatainak. E feltételekről a szövetkezetek az önkormányzati szervek segítségével gondoskodhatnak. Egyéni és közösségi érdek A szövetkezeti bizottságoknak sajátos helyzete, feladata van a munkaverseny szervezésében. Egyezteti a vezetőség elgondolásait, az éves tervben megjelöli a célkitűzéseket és a dolgozók kezdeményezéseit. Ez az összeegyeztetett, összehangolt program biztosíthatja a jobb aktivitást, az igényeknek megfelelő eredményeket. A szövetkezeti bizottságok feladataikat helyenként jól látják el, de még eredményesebb lehet tevékenységük, ha év közben is rendszeresen figyelemmel kísérik a munkaverseny alakulását, javaslatot tesznek a vezetőségnek és a verseny résztvevőinek az egyes feladatok jobb megoldására, rámutatnak a munkaverseny egyéni és közösségi hasznára. A „kiváló szövetkezet” kitüntetés elnyerésének is alapvető feltétele az eredményes, jól szervezett munkaverseny és szocialista brigádmozgalom. Ezért a figyelmet a jövőben minden szövetkezetnél a munkaverseny-mozgalom továbbfejlesztésére kell fordítani. Megyénkben működő ipari szövetkezetek 1973. évi eredményei azt mutatják, hogy sikeres évet zárnak. A gazdálkodás eredményeinek elérésében jelentős szerepe volt a szocialista munkaversenynek és brigádmozgalomnak. Az 1974. évi feladatok reálisak, de az eddiginél nagyobb követelményeket támasztanak ipari szövetkezeteinkkel szemben, ezért a kitűzött gazdasági tervfeladatok és mozgalmi célok elérésében számítunk a munkaverseny eredményeire, a szocialista brigádok aktív közreműködésére. Oláh Zoltán szövetkezetpolitikai osztályvezető Számszerű fejlődés A brigádvezetőké a szó A munkaverseny munkahelyi mozgalom A tilosabb Iadat a termelékenység további növelése Küldöttközgyűlés a KISZÖV-ben Az elmúlt év utolsó hónapjában a megyében működő 26 ipari szövetkezet több mint 50 küldötte tanácskozott a KISZÖV-ben. Kiss Ferenc, személyzeti vezető megnyitó szavai után Patkós Albert, a KISZÖV elnöke az előre írásban kiadott napirendi pontokhoz, a gazdálkodással és szövetkezetpolitikával kapcsolatos szóbeli kiegészítést fűzött. Tájékoztatta a küldötteket az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa korábbi üléséről. A tanács értékelte az ipari szövetkezetek 1973. évi gazdálkodásának fejlődését, s megállapította, hogy országosan sikeres évet zártak. Kedvező mértékben nőtt a termelés, azonban a szolgáltató tevékenység fejlődése nem kielégítő, hasonlóképpen a lakásépítés alakulása sem. A továbbiakban az ipari szövetkezetek 1974. évi feladataival foglalkozott, amely szerint a termelés és nyereség ütemének gyorsítása indokolt. A szövetkezetek létszáma 1974-ben csak kismértékben emelkedik, ezért a termelés bővítésének feltétele a munka termelékenységének további emelése. Az ipari szövetkezeteknek fokozott erőfeszítéseket kell tenni a lakosság ipari és személyi szolgáltatásainak, a lakásépítésnek növelése érdekében. Törekedni kell a beruházások hatékonyságának növelésére is. Jankó Imre, a KISZÖV felügyelő bizottságának elnöke tájékoztatást adott az ipari szövetkezeteknél ellenőrzést gyakorló testületek, szervek munkájáról. A társadalmi, illetve szövetkezeti tulajdon megóvása érdekében szólt a felügyelő bizottságok javuló ellenőrzési tevékenységéről, a belső ellenőrök munkájáról, s hangsúlyozta, hogy a revizori iroda sok segítséget nyújt a hibák és szabálytalanságok megelőzéséhez, kiküszöböléséhez. A szóbeli kiegészítő és tájékoztató után a küldöttközgyűlés megvitatta az ipari szövetkezetek gazdálkodásáról szóló beszámolót, valamint az előterjesztést az 1974. évi Kölcsönös Fejlesztési Alap felosztásáról. A napirendi pontok vitájában felszólalt Váradi László, az OKISZ Ágazati Koordinációs Műszaki Főosztályának vezetője és Csiszár István, a Veszprém megyei Tanács VB. Ipari Osztályának csoportvezetője. A napirendi pontok vitáját Patkós Albert, KISZÖV-elnök foglalta össze, s a küldöttközgyűlés munkáját befejezte. A társadalmi összefogás példája Felavatták a szövetkezeti klubot Pápán Az MSZMP művelődéspolitikai irányelveinek, valamint az ipari szövetkezetek VI. kongresszusa határozatainak szellemében december 4-én Pápa városban működő ipari szövetkezetek több mint 1500 dolgozójának ünnepélyes külsőségek között adták át azt a klubot, melyet a helyi ipari szövetkezetek az OKISZ, a KISZÖV, valamint a városgazdálkodási vállalat anyagi támogatásával hoztak létre. Helységgondok miatt eddig nem volt lehetőség, hogy a hét szövetkezet közös klubot hozzon létre a dolgozók kulturális nevelésére, szórakozására. A klubmegnyitóra meghívott szövetkezeti dolgozókat, városi és megyei párt- és tanácsi szervek vezetőit, Rév Lajost, az OKISZ elnökét, Pogány Istvánt, a Budapesti Szolgáltató KISZÖV elnökét, a RUSZÖV vezető munkatársait, a tömegszervezetek vezetőit Kiss György, a Pápai Higiénia Szövetkezet elnöke köszöntötte, majd Patkós Albert, a KISZÖV elnöke mondott ünnepi beszédet. Köszönetét fejezte ki a városi pártbizottságnak és a tanácsnak, az OKISZ elnökségének, az OKISZ művelődési- és propaganda osztályának, a helyi szövetkezetek vezetőinek és mindazoknak, akik a klub létrehozását erkölcsileg és pénzügyileg támogatták. Kérte a város párt és állami vezetőit, az OKISZ elnökét, hogy a jövőben is járuljanak hozzá a klub további fejlesztéséhez. Hangsúlyozta, hogy a klub gazdag havi programjaival, műsoraival magas színvonalon fogja a szövetkezeti dolgozók politikai, szakmai és általános műveltségi, kulturált szórakozási igényeit kielégíteni. Heckler János, a városi pártbizottság első titkára örömét és elégedettségét fejezte ki a klub létrehozásával kapcsolatban, amely a több, mint másfél ezer szövetkezeti dolgozó kulturális nevelését biztosítja. Rév Lajos, az OKISZ elnöke az Országos Tanács nevében meleg szavakkal köszöntötte a megjelenteket, majd a szövetkezeti mozgalom sajátosságairól, az összefogás és egymás segítésének megnyilvánulásairól szólt, ami ennek a klubnak a létrehozását is bizonyította. Tolmácsolta az OKISZ Elnökségének elismerését és köszönetét mindazoknak, akik a klub kialakításában közreműködtek. Javasolta a városban működő — három ágazatba tartozó — szövetkezetek fokozottabb együttműködését gazdasági, mozgalmi és kulturális területen is. Hangsúlyozta, hogy a klubok feladata: hozzájárulni a szövetkezetek szocialista jellegének erősítéséhez, a tudatformáláshoz, fejlesztéséhez. Végül kifejezte kívánságát, hogy a klub a pápai szövetkezeti dolgozók javát eredményesen szolgálja. A pápai szövetkezeti dolgozók nevében Schmidt Irén, a Higiénia Szövetkezet fiatal dolgozója mondott köszönetet azért, hogy a dolgozók régi vágya teljesült a klub létrehozásával. Az új szövetkezeti klubban az ünnepséget követően tetszéssel fogadott szórakoztató műsort adtak az ipari szövetkezetek Erkel Ferenc művészegyüttesének szólistái, valamint a veszprémi Petőfi Színház előadóműve Patkós Albert, a KISZÖV elnöke beszédét mondja Kiss György, a Pápai Higiénia Szövetkezet elnöke Rév Lajos, az OKISZ elnöke is köszöntötte az ünnepség résztvevőit