Irodalmi Magazin, 2019 (7. évfolyam, 1-4. szám)
2019 / 1. szám - Jókai
„VANNAK, AKIK A FELHŐK TITKOSÍRÁSÁBÓL OLVASNI TUDNAK” Jókai párhuzamosan a repülés hatására társadalmi változások mennek végbe, megszűnnek az egyenlőtlenségek. A világbéke, ha úgy tetszik, a tökéletes végső utópia azonban még nem jön létre. Tatranginak és Otthonnak le kell számolnia a nihilista Oroszországgal. Újabb háború robban ki. Otthonra nézve sokkal veszedelmesebb konfliktus veszi kezdetét, mint az első háború idején. Otthon technikai előnye egy csapásra eltűnik, amikor az oroszok felfedezik az icor titkát. Icorból saját flottát építenek, közben belülről próbálják destabilizálni otthont. Munkásfelkelést robbantanak ki, amit csak időjárás-szabályzó berendezések segítségével tudnak leverni Tatrangi emberei. A regény vége optimista. Sasza asszony, aki időközben Alexandra néven az oroszok cárnője lett, vereséget szenved, és meghal egy Tatrangival vívott repülőpárbaj során. Oroszország leszerelése és pacifikálása után megkezdődik a világ teljes átalakítása. Megvalósul az örök béke. Az új utópiában nincsenek hadseregek, megszűnnek a nemzeti ellentétek, legyőzetnek a járványok és az éhség. Nem csupán az emberiség, de a természeti környezet, a Föld teljes transzformálása is elkezdődik. 1988-ban bolygónk éghajlatát megváltoztatják, a Szahara termőre fordul. Egy új aranykor, a földi paradicsom kora köszönt az emberiségre. A jövő század regényének vége egyenesen csillagászati távlatokat nyit meg. A regény utolsó fejezeteiben egy üstökös tűnik fel, amely veszélybe sodorja az emberi civilizációt. Az üstökös végül a Napba hull, és egy új bolygó születik, a Föld testvére, a Pax. Jókai bizakodással és optimista hittel töltötte meg a magyar nyelvű sci-fi irodalmat. A jövő század regénye után a sci-fit alkotó írók jelentős része bízott a technika társadalmat átalakító erejében. Jókai hatására sokan úgy vélték, a magyar nemzet, a magyar állam előtt fényes jövő áll. Megjelentek a birodalmi ábrándokat kergető utópiák, de népszerűek voltak a Jules Verne hatását mutató, nagy utazást, kalandot és a technika csodáit bemutató sci-fi művek is. Verne hatása alól Jókai sem tudta kivonni magát, ahogy azt az Egész az északi pólusig című regénye bizonyítja. Más írók szociális eszmerendszerekben (utópista szocializmus, kommunizmus, anarchizmus) vélték felfedezni a szebb jövőt. A magyar sci-fi irodalmat 1918-ig olyan írók gazdagították, mint Herczeg Ferenc, Cholnoky Viktor, Tóth Béla, Tábori Róbert, Ambrus Zoltán vagy később Karinthy Frigyes. Az első világháború törte meg a dualista korszak optimizmusát. Bár A jövő század regénye a világháború kitörése után rendkívül népszerűvé vált, a háború sokkja alapvetően változtatta meg a magyar nyelvű sci-fi irodalmat. A technika eszközeiről bebizonyosodott, hogy nemcsak az egyetemes jót, de a mértéktelen pusztítást is szolgálhatják. A világháború utáni sci-fiben már nincs helye Jókai optimista világlátásának és jövőképének. Helyét átvette a diktatúráktól és egy még szörnyűbb háborútól való félelem. ■ MiGyürky Dániel: Ágyúgolyó makettje, az alapjául szolgáló grafikát A jövő század regényének szövege alapján készítette: Németh Zoltán, 2014 (Petőfi Irodalmi Múzeum) AAGyürky Dániel: Ágyú makettje, a makett alapjául szolgáló grafikát A jövő század regényének szövege alapján készítette: Németh Zoltán, 2014 (Petőfi Irodalmi Múzeum)