Irodalmi Magazin, 2023 (11. évfolyam, 1-3. szám)
2023 / 3. szám - Kert
műben jelent meg a kert, mint motívum. A korszak tájköltészetének fontos újdonsága volt az ország egyes tájegységeinek konkrét megjelenítése. Itt ismét Berzsenyit, de Kisfaludy Sándort vagy Kis Jánost is említhetnénk. A korábbiakhoz képest a látvány leírásában mindinkább előtérbe került a táj egyediségének, valamint a genius lóéinak vagyis a hely szellemének megragadására való törekvés. Ugyanakkor Kazinczy költészetében, bár jelentős költői életművet kertet művelt, és aki számos alkalommal reflektált rá önéletrajzi írásaiban. Irodalomtörténeti értelemben személyén keresztül fonódik össze kertművészet és irodalom egy valós helyszín, Széphalom kapcsán. Ha az irodalomtudományról áttérünk a művészettörténet területére, akkor Kazinczy alakja a kertművészet megismertetésében játszott szerepe miatt korszakos jelentőségűvé emelkedik. Zádor Anna művészettörténész máig alapvetőnek számító Az angolkert Magyarországon címmel 1973-ban (Építés-Építészettudomány 1973/1-2., 17-22) megjelent tanulmányában elsőként húzta alá, hogy Kazinczy révén vált a 19. század elején hódító útjára induló új tájképi kertstílus egy szélesebb kontextusban értelmezhetővé. Kazinczy az elsők egyike nálunk, aki a kertépítés új jellegzetességeit, a vele járó botanikai fejlődést, mint a műveltség és a haza szépségének emelkedését értelmezi. A kert voltaképpen egy újabb területe az ízlésfejlesztésnek, a pallérozódásnak. A tájképi kert 19. század eleji formájában Kazinczy megszólalásai alapján megfelelő terepet biztosított arra, hogy látogatója benne csendben, zavartalanul sétáljon, gondolkozzon, élvezze a változatos színű és formájú növényzet szépségét vagy a természetes vízmedrekben csergedező vizeket, ahol minden erre a békés-lefojtott csöndre hangolt. Ezzel vált a kert külön világgá, amely a maga kimódolt hatáselemeivel Kazinczy az 1780-as évektől egészen haláláig leveleiben, önéletrajzi műveiben, de cikkekben és útirajzaiban is megemlékezett azokról a kertekről, amelyeket akár csak futólag felkeresett, hagyott hátra, nem találunk példát sem a kert megjelenésére, sem általában a tájkölteményre, holott élen járt az európai tájköltészet befogadásában, sőt fordításban történő terjesztésében is. Kazinczy a kertművészet és irodalom kapcsolatának felidézésekor inkább mint író jelenik meg, akinek kertje volt, aki ▲ Rombauer János: Részletek a hotkóci Csáky-kastély angolkertjéből, olaj, vászon, 54*81,S cm,1803 (fotó: Kardos Judit, forrás: Magyar Nemzeti Múzeum) 44 m 2023/3