Irodalmi Magazin, 2023 (11. évfolyam, 1-3. szám)
2023 / 1. szám - Petőfi
▲ Adorján János: Petőfi Sándor mellszobra, 19S9 (forrás: PIM.HUNGART © 2023) ► Izsó Miklós: Petőfi Sándor mellszobra, 1870-es évek eleje (forrás: PIM) Átértelmezésre buzdít azzal kapcsolatban is, hogy „Petőfiben csak vagy elsősorban egy speciális magyar népiességnek és népies realizmusnak" a megtestesülését lássuk. Romantikus költő volt-e Petőfi? Miért szükséges a Petőfi-képünket folyton újraértelmezni? Az újraértelmezés feladata nemcsak Petőfi esetében, de minden régi, régebbi, mai irodalmi mű esetében szükséges, sőt kötelező: minden korszak, a mai is, másként látja a megelőző műveket, mint a megelőző korok - a költőknek és a műveknek az arca és nézete folyamatosan átalakulásban van. Petőfi kapcsán e feladatot azért kell állandóan hangsúlyozni, mert a róla szóló vélekedések, épp a hatalmas Petőfi-kultusz okán, a többi költőhöz viszonyítva, sokkal konzervatívabban rögzültek a köztudatban (nyilván az iskolai oktatás folyamatos nyomására), s a Petőfiről szóló megnyilatkozások nagy többsége több mint százéves ítéleteket vagy előítéleteket ismétel meg. Petőfi romantikus vonásait a 19. századi nép-nemzeti iskola metszette le először, aztán Horváth János nagy monográfiája ítélte el a romantikus műveket, s a marxista realizmus-koncepció szinte magától értetődő módon hagyta el a romantika értelmezését, s Petőfit realista költőként mint a romantika meghaladóját állította be - s e több mint százéves romantika-ellenesség eredményezte a népiesség túlhangsúlyozását: mintha a népiesség nem romantikus irányzat lett volna, hanem a népi realizmus győzelme a romantika fölött. Az én véleményem szerint a romantika nem rosszabb, mint a realizmus - s mára a realizmusok felett is ugyanúgy eljárt az idő, mint a romantikák fölött. Tehát ha Petőfit ma értelmezni szeretnénk, a művekből kiindulva, az irányzatok iránti elkötelezettségeinket félretéve, szabadabban járhatunk el; ezt remélvén, hogy a Petőfi-olvasás új interpretációi új lehetőségeket nyitnak minden más régebbi irodalom újraolvasása felé is. E több mint százéves romantikaellenesség eredményezte a népiesség túlhangsúlyozását: mintha a népiesség nem romantikus irányzat lett volna, hanem a népi realizmus győzelme a romantika fölött. Az én véleményem szerint a romantika nem rosszabb, mint a realizmus - s mára a realizmusok felett is ugyanúgy eljárt az idő, mint a romantikák fölött. 46 m 2023/1