Irodalmi Magazin, 2023 (11. évfolyam, 1-3. szám)

2023 / 1. szám - Petőfi

▲ Adorján János: Petőfi Sándor mellszobra, 19S9 (forrás: PIM.HUN­­GART © 2023) ►­­ Izsó Miklós: Petőfi Sándor mellszobra, 1870-es évek eleje (for­rás: PIM) Átértelmezésre buzdít azzal kapcsolatban is, hogy „Petőfiben csak vagy elsősorban egy speciális magyar népiességnek és népies realiz­musnak" a megtestesülését lássuk. Romantikus költő volt-e Petőfi? Miért szükséges a Petőfi-ké­­pünket folyton újraértelmezni? Az újraértelmezés feladata nemcsak Petőfi esetében, de minden régi, régebbi, mai irodalmi mű esetében szükséges, sőt kötelező: minden korszak, a mai is, másként látja a megelőző műveket, mint a megelőző korok - a költőknek és a műveknek az arca és nézete folyamatosan átalakulásban van. Petőfi kapcsán e fel­adatot azért kell állandóan hangsúlyozni, mert a róla szóló vélekedések, épp a hatalmas Petőfi-kultusz okán, a többi költőhöz viszonyítva, sokkal konzervatívabban rögzültek a köztudatban (nyilván az iskolai oktatás folyamatos nyomására), s a Petőfiről szóló megnyi­latkozások nagy többsége több mint százéves ítélete­ket vagy előítéleteket ismétel meg. Petőfi romantikus vonásait a 19. századi nép-nemzeti iskola metszette le először, aztán Horváth János nagy monográfiája ítélte el a romantikus műveket, s a marxista realiz­mus-koncepció szinte magától értetődő módon hagyta el a romantika értelmezését, s Petőfit realista költő­ként mint a romantika meghaladóját állította be - s e több mint százéves romantika-ellenesség eredmé­nyezte a népiesség túlhangsúlyozását: mintha a népi­esség nem romantikus irányzat lett volna, hanem a népi realizmus győzelme a romantika fölött. Az én véleményem szerint a romantika nem rosszabb, mint a realizmus - s mára a realizmusok felett is ugyan­úgy eljárt az idő, mint a romantikák fölött. Tehát ha Petőfit ma értelmezni szeretnénk, a művekből kiin­dulva, az irányzatok iránti elkötelezettségeinket fél­retéve, szabadabban járhatunk el; ezt remélvén, hogy a Petőfi-olvasás új interpretációi új lehetőségeket nyit­nak minden más régebbi irodalom újraolvasása felé is. E több mint százéves romantika­­ellenesség eredményezte a népiesség túlhangsúlyozását: mintha a népiesség nem romantikus irányzat lett volna, hanem a népi realizmus győzelme a romantika fölött. Az én véleményem szerint a romantika nem rosszabb, mint a realizmus - s mára a realizmusok felett is ugyanúgy eljárt az idő, mint a romantikák fölött. 46 m 2023/1

Next