Irodalmi Magazin, 2023 (11. évfolyam, 1-3. szám)

2023 / 1. szám - Petőfi

A felkészült zeneszerző tudja, hogy versekhez csak akkor nyúlhat, ha a zenével olyan többletet ad, amivel azok nem rendelkeznek. A felkészült zeneszerző tudja, hogy versekhez csak akkor nyúlhat, ha a zenével olyan többletet ad, ami­vel azok nem rendelkeznek. Magas zenekultúra és magas költészet találkozására több példa kínálkozik a zeneirodalomból, de elég Franz Schubert Goethe-, Schiller-, Rückert-versekre írt dalaira, Bartók Ady-da­­laira, Kodály Berzsenyi-, Kölcsey-megzenésítése­­ire utalni. Kodály mint népzenetudós és mint zene­szerző különösen tudta, ki Petőfi. Ezért is gyűjtötte a költő verseit tartalmazó nép- és népies zenében fennmaradt zenei emlékeket, s fordult hozzá inspi­rációért zeneszerzőként. Kórusfeldolgozásai: A szé­kelyekhez, Rab hazának fia, Csatadal, Élet vagy halál, Vadonerdő a világ­, Szeretném itt hagyni a fényes világot, Isten csodája, Hej, Büngözsdi Bandi. 19 S S-ben ő is megkomponálta a Nemzeti dalt, ame­lyet a Magyar Néphadsereg Énekkarának és vezető­jének, Vass Lajosnak ajánlott. A kórusművet az erő­södő politikai feszültségek légkörében sok huzavona után 19S6. szeptember 4-én mutatták be. Ez a Nem­zeti dal két nappal a bemutató után valóban elhang­zott a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a három hónapos kínai turnéra induló együttes búcsúelőadásaként, melyet a Magyar Rádió is közvetített. 1944-ben kelet­kezett Farkas Ferenc Alkony című vegyeskari műve. Az 19 S0-es évek „Petőfi a forradalmár költő, a nép fia” politikai felfogás nyomán több kommunista elkötele­­ződésű zeneszerző szükségét érezte, hogy Petőfi ver­seire komponáljon. Szabó Ferenc, aki már zeneakadé­­mistaként illegális kommunista pártmunkát végzett, majd 1932-től Moszkvában a pártegyetemen tanult, a második világháború után pedig a Vörös Hadsereg katonájaként tért haza. 19­31-ben a Farkasok dalát zené­­sítette meg. 1951-ben Petőfi dalok című művet kompo­nált. 195­3-ban a Feltámadott a tenger című filmhez írt kísérőzenét, amelyet később átdolgozott oratóriumra. Kantátát írt Petőfi-versekre Székely Endre, Mihály András. A 2­0. század második feléből említhet­j­ük még Szervánszky Endre Kicsapott a folyó, Szabó Csaba A tavaszhoz és Hollós Máté Tündérálom című művét. Összefoglalásként elmondhatjuk, hogy a képzett muzsikusok és a népszerűségre törekvő amatőr - olykor dilettáns - lelkes hazafiak sok Petőfi verset megzenésítettek már a költő életében, majd halála után is. Versei így egyaránt részét képezik a műzené­nek és a szorosan vett népzenének. Folklorizálódott versei és részletei beépültek a legrégibb és legújabb dallamstílusokba. Gyakran társultak egyéb népdal­szövegekkel, belesimulva az egyes földrajzi területe­ken jellemző népi dallamvilágba és szövegkészletbe. A népzene nagy számban megőrzött 19. században keletkezett népies műdalokat is, más részük szájha­gyományban való meglétét pedig a 19-20. század fordulójáig népdalként kiadott kottás gyűjtemények tanúsítják. Petőfi költészete tehát a magyar mű- és népzene történetének is szerves része. ▼ Fejes Gyula: Petőfi: Szeptember végén, 1922 (forrás: PIM, HUNG­ART © 2023) ereszkedsz­­ idegrendszerünkbe, mint a pók” Petőfi Sándor 99

Next