Irodalmi Magazin, 2023 (11. évfolyam, 1-3. szám)

2023 / 1. szám - Petőfi

nyelvezete, meseiségének ironikussága miatt. (Kis Ádám: Ki számára íródott a János vitéz, Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények 2010/1., 131-139.) Ha azokat az irodalomtörténeti értelmezéseket tekintjük elsődlegesnek, amelyek igyekeznek a kult­tusszal átitatott, s egyben a Petőfit a romantikáról leválasztó interpretációktól eltávolodva vizsgálni az életművet, akkor Margócsy István vonatkozó vizsgálatait kell kiemelni. Ennek az új szempontú megközelítésnek az eredményeként János vitéz olyan romantikus hősként jelenik meg, aki a bol­dogságot csak a tapasztalati valóság végletes meg­tagadása révén éri el: „Jancsi, a természetes közösség »ter­mészetes« gyermeke [...] szenvedélyes individualitásának nagyszabású meg­­nyilvánítása során egyénített gesztussal sérti meg a falu, a nép, a természetes közösség szabályrendszerét, s romanti­kusan számkivetett bujdosást kell, hogy magára vegyen, hogy aztán a választott individuális sors végigjárása után a leg­szélsőségesebben szubjektív döntés, azaz az öngyilkosság elhatározó gesztu­sának jutalmaképpen részesüljön a ter­­mészet­fölötti világ által kínált tündéror­szági boldogságban”. (Margócsy István, Petőfi-kísérletek, Kalligram, Pozsony, 2011,123.) A magyar romantika hagyományába helyezve pedig fontossá válik a János vitéz és Vörösmarty Mihály romantikus eposzainak, illetve annak a Csongor és Tündének a kapcsolata, amely többszintűsége, filozofi­­kussága miatt a középiskolai tananyagban találta meg helyét. Milbacher Róbert egyenesen úgy fogalmaz, hogy a János vitéz „a népi diskurzus terébe áthelyezett ► Mertz Éva: Szabadság, szerelem, akril, vegyes technika, vászon, 114x60 cm, 2001 (forrás: Ihletőnk: Petőfi. A Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum képzőművészeti katalógusa. HUNGART ( 2023) Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!” Petőfi Sándor 59

Next