Irodalmi Magazin, 2023 (11. évfolyam, 1-3. szám)
2023 / 1. szám - Petőfi
▲ Baji Miklós Zoltán: János vitéz, ceruza, akvarell, papír, 23x30,5 romántos eposz”. (Milbacher Róbert: Bábel agóráján, Pro Pannónia, Pécs, 201S, 196.) Sőt, ezek az új szempontok elvezethetnek az életművön belüli kapcsolatok felismeréséhez vagy újraolvasásához - ami akár azt is indokolhatja, hogy együtt tanítsák a középiskolában A János vitézt és Az apostolt. (Acél Zsolt, Elbeszélés és élettörténet Petőfi Sándor János vitéz című művében, Forrás 2009/6., 62.) A János vitéznek ezek a megközelítései sem kerülhetik meg a történet lezárásának értelmezését. A népies idillként felfogott műnek természetesen a „minden jó, ha a vége jó" olvasat a megfelelő. A János vitézben romantikus vágyakozást, elvágyódást felfedező interpretációk ezzel szemben úgy látják, hogy a megoldás rémisztően véletlenszerű (az öngyilkosságra készülő főhős éppen az élet vizébe hajítja a rózsát), illetve a mű zárlata is romantikus, amely szerint a boldogság csak a valóságon túli világban érhető el. Nem véletlen, hogy Jankovics Marcell a gyermekeknek (is) szánt animációs filmjében a János vitéz lezárásakor hajtotta végre a legfontosabb változtatást a Petőfi-féle történethez képest: a főhős, bejutva Tündérországba, a tündérek gyűrűjében pillantja meg Iluskát. Záruljon a gondolatmenet egy olyan szövegre való utalással, amely egészen sajátos módját mutatja meg a János vitéz és az iskola kapcsolatának, s nem utolsó sorban érvel a mű olvasásának fontossága mellett. Szabó Borbála A János vitéz-kód című, 2020-ban megjelent regényében az irodalmat „baromságnak" tartó ötödikes Bertit - az iskolai könyvtárba száműzve - kötelezik a János vitéz elolvasására, ahol bekerül a szöveg világába. Szabó Borbála A János vitéz-kód című, 2020-ban megjelent regényében az irodalmat „baromságnak” tartó ötödikes Bertit - az iskolai könyvtárba száműzve - kötelezik a János vitéz elolvasására, ahol bekerül a szöveg világába. Átírva a cselekményt, ráveszi János vitézt, hogy maradjon Franciaországban és vegye el a francia királylányt. Átírva a cselekményt, ráveszi János vitézt, hogy maradjon Franciaországban és vegye el a francia királylányt. Ez pedig nemcsak Petőfi művét változtatja meg, hanem az átalakult szöveget olvasó Magyarországot is, amely ennek nyomán teljes apátiába hull. A János vitéz-kód irodalomtörténész szereplője ezt azzal magyarázza a János vitézbe bekapcsolódó ötödikes szereplőknek és a regénybe bevont olvasóknak, hogy az emberek elfelejtették már azt a hitet, amelyet Kukorica Jancsi képviselt Iluska iránti, síron túl is tartó szerelmével. „Petőfi Sándor János vitéze nem pusztítható el következmények nélkül anélkül, hogy az kihatna a látható világra. Talán lassan megbetegszik.” (Szabó Borbála: A János vitéz-kód, Pagony, Budapest, 2020, 239-240.) cm, 2004 (forrás: Ihletünk: Petőfi. A Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum képzőművészeti katalógusa, HUNGART © 2023) a fa, amit kitéptek a termőtalajából, életben marad? Ha egy nép szellemi gyökereit kitépik, akkor a társadalom szép 60 ID 2023/1