Pintér Jenő szerk.: Irodalomtörténet, 1918. 7. évfolyam
Kisebb közlemények - Horváth János: Petőfi és a „szerbus manier” 302–308. p.
302 SJTSEBB KÖZ I J EMEN ТНК. De szívet szaggatólag, Mint a megörült szép leány.» A sorok minden olvasáskor önkéntelenül a szegény Ophelia képét idézik fel bennem. 8. Egressy Etelkéről írja : • Shakespeare, kit úgy szeretsz, Shakespeare képzelete Teremte e leányt egy boldog pereiben . . .» 9. A Helység Kalapácsa IV. énekében a kántor rémületét így jellemzi : «Oh Hamlet mi volt ijedésed, Mikoron megláttad atyád lelkét. Ahhoz képest, a mint megijedt A helybeli lágyszívű kántor Feleségének látásán?" 10. Költő lenni vagy nem lenni c. költeményének felírása Hamlet monológjának híres kezdő sorát másolja. B. Dickens. A XVIII. úti levélben magasztaló sorokat ír Dickensre : «. . . ő szerez valamennyi író közt legtöbb jó kedvet, ő nevettet meg legtöbbet. Ez a legszebb küldetés a földön , másokat földeríteni. Oh, ha most hét mennyország van, az isten okvetetlen még egyet fog teremteni s e nyolczadikba majd Bozot helyhezteti, mint az emberiség legnagyobb jóstevőjét, mulattatóját.» — E sorok csakis a Pickwick-klubra vonatkozhatnak, mely a negyvenes években már igen ismert volt nálunk. Jókai is írja (Levél dr. Fenyvssy Ferenchez 1880, a pápai Jókai-ünnep alkalmával), hogy pápai diák korában, mikor Petőfivel megismerkedett : «[tanulmányoztam Boz Dickens első művét, a Pickwick klubbot» (Olcsó, Jókai 231. sz. 18. 1.). De úgy érzem, hogy Dickensnek egy másik regénye, Twist Olivér is mély hatást tehetett Petőfire, még pedig Apostolára. Sylvester gyermekkora, midőn gonosztevők, tolvajok közt nevelkedik, erősen emlékeztet a szegény kis Olivér szenvedéseire, ki szintén hasonló körülmények közt él. Tudvalevő, hogy ez a regény Dickensnek első nagy műve, melyben a főhős a szenvedő gyermek, későbbi regényeinek és sok utánzójának kedves alakja. Azt hiszem, részletesebb összevetés igazolná sejtésemet. Twist Olivér különben már 1843-ban magyarul is megvolt Gondol Dániel fordításában. TOIHAI VILHOS. Petőfi és a «szerbus manier». Salkovics Károly, Petőfi rokona és egykori tanulótársa, egy kis füzetet őrzött, mely saját kézírásában tizenkét vers másolatát tartalmazta. Ötöt Petőfiének vallott, ki azokat még katonáskodása idején, Horvátországból küldözgette neki leveleiben. Baróti Lajos, ki a füzet tartalmát a nyilvánossággal megismertette (Vasárnapi Újság, 1897. 3. sz.), a Coriolar c. vers kivételével, melyet Tárkányi Béla írt, a füzet egész tartalmát