Pintér Jenő szerk.: Irodalomtörténet, 1926. 15. évfolyam
Folyóiratok szemléje - Budapesti Szemle 260–261. p.
FOLYÓIRATOK SZEMLÉJE. (Folyóiratok és hírlapok irodalomtörténeti vonatkozású cikkei. Munkatársak: Alszeghy Zsolt, Baros Gyula, Gulyás Pál, Halász László, Pintér Jenő.) I. Folyóiratok. A Szent István Akadémia Értesítője. — 1925. évf., 2. sz. Viszota Gyula: Mi indította Széchenyit az Akadémia megalapítására? Elsősorban nagy becsvágya és tettereje, azonkívül a kerületi ülések izgalmas vitája, mint maga mondja, „a szívet gerjesztő magyar beszédek". De legnagyobb hatással volt Széchenyi áldozatkészségének kifejlődésére szerelme gróf Zichy Károlyné, szül. Seilern Crescentia iránt. — Alszeghy Zsolt: A Zalán Futása. A Zalán Futásának jelentősége kettős: költői és nemzeti. Újsága nem korlátozható a nyelvre vagy az eposzi felfogásra, hanem az eposz egész épületére, anyagára és berendezésére. Elszakad a külföldi hagyományoktól és stílusa a magyar művészi stílus egyéni kivirágzása. — Négyesy László: Megnyitó beszéd. Jókai születésének százados évfordulója emlékére. — Divald Kornél : Jókai lelke. Jókai lelkében mindvégig a gyermek és a lángész jelleme ölelkezik csodás harmóniával. Szép és tiszta szerelmek költői dicsőítője, a családi élet napfényes levegőjének magasztalója, a hazaszeretetnek lánglelkű apostola. A mai nemzedék már csak mint nagy mesemondót becsüli meg. — Bártfai Szabó László: Gróf Széchenyi István és Metternich. A két államférfi egymáshoz való viszonya 1825—1835-ig. Budapesti Szemle, 1926. évf., 10. sz. Ifj. Wlassics Gyula: A magyar irodalom megismertetése külföldön. Annak a törekvésnek, mely a magyar kultúra számára a külföld méltánylását igyekszik kiküzdeni, — kitartó munka és némi áldozat árán dicsőséges révbe kell jutnia. [A cikk a további teendőkre vonatkozó értékes gondolatokon kívül az ügy jelenlegi állására nézve is érdekes adatokat tartalmaz.] — György Lajos: Az erdélyi magyarság szellemi élete. Az erdélyi irodalomban két irányzat áll egymással szemben: a konzervatív és a progresszív érdekeltség. Utóbbinak szempontjai között az irodalom nem szerepel a magyarság életkérdéseinek támasztékául. A kultúrkapcsolatok felvételét a román szellemi élettel a magyarság kezdeményezte. Érdekes jelenség, hogy a magyarok és a szászok az erdélyiség gondolatában találtak egymásra. A kritikát illetőleg az erdélyi irodalom még nem edződött hozzá a kifogásoknak még a tárgyilagos megmondásához sem. A közönséget tekintve sajnosan állapítható meg, hogy az erdélyi magyar társadalom lelkiismeretébe még nem öntudatosodott bele az irodalom és szellemi élet iránt tartozó erkölcsi kötelesség. — 11. sz. Surányi Miklós: Herczeg Ferenc: Herczeg