Waldapfel József szerk.: Irodalomtörténet, 1949. 37. évfolyam
Tanulmányok - Király István: Petőfi mint vízválasztó 169–183. p.
KIRÁLY ISTVÁN: PETŐFI MINT VÍZVÁLASZTÓ Száz év múlt el Petőfi halála óta, s ez alatt a száz év alatt könyvtárnyira duzzadt a róla szóló irodalom. Nemcsak a nagy költőnek szólt ez a felfokozott érdeklődés, nemcsak a kötelező kegyelet fordította feléje írók, kritikusok és publicisták figyelmét , a magyar társadalmi fejlődés alapvető kérdéseihez való viszonyulást jelentette Petőfi értékelése. A nagy költő és forradalmár életművében, irodalmi és politikai harcaiban tükröződött először annak a két történelmi erőnek, történelmi tendenciának a jelenléte, amely az utolsó száz évben döntő módon meghatározta az új Magyarországért vívott harc alakulását . Petőfi szállt szembe először a polgári átalakulás keretein túlmutató forradalmi demokratizmus nevében a megalkuvó liberalizmussal. Petőfi valódi helyét a magyar irodalmi és történelmi fejlődésben Révai József jelölte meg először: »Petőfi Sándor kimagasló helyét — írja egyik tanulmányában — nemcsak a magyar irodalmi, de az egész magyar nemzeti fejlődésben az szabja meg, hogy ő hajtotta végre — az irodalomban jóval 48 előtt, a politikában 48-ban — liberalizmusnak és demokratizmusnak azt az elválását, amely minden európai nemzet újkori történelmének döntő fordulópontja ... Polgári liberalizmus és népi demokratizmus küzdelme a kísérője mindenütt a feudális és a kapitalista rend forradalmi összecsapásainak. Petőfivel ez nálunk is megtörténik. Nem lehet megérteni küzdelmeit irodalomban és politikában ennek a szempontnak számbavétele nélkül. Petőfi nemcsak a feudalizmussal állt szemben, hanem annak örökös foltozóival is.« A Révai Józseftől felvetett szempont igazít el a Petőfi-értékelés alakulásának vizsgálatában, ez határozza meg a kutatás irányát : a koronkint különböző, más-más osztálytartalmú liberális áramlatok harcoltak Petőfi irodalmi megítélésén keresztül is a demokrácia, illetve az attól mindjobban különváló, mindinkább öntudatosodó szocializmus erői ellen. Ennek a tanulmánynak nem célja, hogy teljes, átfogó képét adja ennek a harcnak és ezen keresztül a Petőfi-értékelés alakulásának. Három lényeges szakaszt ragad ki csupán, de még ezeken az elhatárolt időszakokon belül sem törekszik teljességre. Arra kíván csak rámutatni, hogyan torzította el a világosi fegyverletételt követő évtizedben a liberális birtokos nemesség, a millennium körüli években a nemesi-polgári liberalizmus, végül pedig a század első évtizedében a liberális burzsoázia