Bóka László szerk.: Irodalomtörténet, 1957. 45. évfolyam

Tanulmányok - Szekeres László: Jókai és Petőfi szakítása 413–452. p.

katonák között s „kitűnjék, hogy Pestnek nincs ereje", a minisztériumnak nincs tekintélye, valamint az, hogy „a királynak oka legyen félni a Pestre jöveteltől".99 Vasvári a bujtogatók között nem különbözteti meg a kamarillát és a király érdekeit, hanem határozott „ellenforra­dalomról" beszél.100 Jókai nem jut el eddig, de az kétségtelen, hogy a honvédelem szükségessé­gének felismerésével távolodik a nemesi liberálisoktól s fokozatosan közelebb kerül a már­ciusi jakobinusokhoz. Májustól elszaporodó cikkei szerint nem elégszik meg már a külföldön állomásozó magyar katonák hazatérését helyeslő bécsi ígérettel, hanem Petőfihez hasonlóan, nem egy­szer a kormánnyal szemben foglal állást a külföldön tartózkodó magyar katonák hazahozatala mellett : „A hadügyminiszterünket pedig Radeczky nem akarja haza­ereszteni. Mészáros Károly most ezredesi hivatalt visel Radeczky alatt. Ha én neki volnék, Radeczkyt táborostul együtt elhoznám, úgy jönnék haza, —cum gentibus."101 A kormánnyal ellentétben ünnepli a hazatért katonákat : „A hadügyminiszter úr mély fájdalommal teszi közhírré, hogy a Wür­temberg huszárezrednek Galíciában tanyázó egy része — se tette- se vette — hazajött Magyar­országra. Vannak, kik e miniszteri fájdalomban megbotránkoznak , — mi nem. Mi ezt úgy értelmezzük magunknak , hogy miniszter úr fájlalja , miszerint azon ezrednek csak egy része és nem az egész jött haza. Valóban mi is fájlaljuk , hogy mit a nemzet elhatározott : katonáinknak hazahozatalát ily vészterhes időkben sem látjuk teljesítve."102 Később még világosabban nyilatkozik Jókai : „Azon hítre, hogy Magyarország veszélyben van, egy osztályhuszárság Lengyelországban felkerekedett, felnyalábolta a tisztjeit és átjött a határon. Dicsőséges fiúk! Mint katonák vétettek a fegyelem ellen, de mint hazafiak koszorút érdemel­nek !"103 Ugyancsak hazatérő honvédeket üdvözöl „A Nádor huszárok" c. cikke.104 Tiltakozik az ellen, hogy „A magyar katonaságot még mindig hordják ki az országból, s minket magun­kat száz oldalról fenyeget a veszély."105 Több, mint száz cikk tanúskodik arról, hogy Jókai egyre határozottabban áll ki a hadsereg megerősítése, a nemzetőrség felfegyverzése mellett. A hadseregszervezéssel kapcso­latos hívei lelkesítenek s optimizmust sugároznak.106 Lelkesen üdvözli, hogy az országgyűlés Kossuth indítványára egyhangúlag megajánlotta a 200 ezer katonát s a 42 millió adót. „A perc nagyszerű vett. Egy egész nemzet ajka szólt és kimondá magára az élet-halál kérdés­ben az ítéletet."107 A kormányt főleg a hadseregszervezés terén elkövetett mulasztások miatt bírálja.108 Petőfihez hasonlóan109 követeli, hogy a fegyveres erőket a magyar alkotmányra eskettessék fel. „A miniszteri rendelet azt írja elő, hogy a katonaság május 11-ei déli 12 órától számítandó 24 óra alatt fel fog esküdni az alkotmányra. S egy május 14-ről szóló miniszteri kegyes rendelet azt tartja , hogy e felesketés legközelebbi ünnepélyes alkalommal fog meg­történni. Mi az az ünnepélyes alkalom? Ilyen szent nincs a kalendáriumban."110 Szinte egyetlen Charivari alkalmat sem mulaszt el, hogy a katonai kérdésekbe be ne avatkozzék . 99 Életképek 1848. jún. 18. 786. I., Jókai Forradalom alatt írt m. 181. 1. Jókai hátra­hagyott m. VI. 205. 1. 100 Vasvári Pál : Az ellenforradalom bujtogatásairól. Orsz. Levéltár. Vasvári iratok. Agitációi. 187. I., Vasvári Pál i. m­. 296. 1. — vö. Jelenkor. 1848. máj. 14. 57. sz. 235. 1. 101 Életképek. 1848. ápr. 16. 508. 1. 102 A hadügyminiszter jelentése. 1848. június 21. Orsz. Levéltár 1848. Min. lvt. OHB. 325. — Életképek. 1848. jún. 11. 762. 1., vö. Petőfi S. : Lenkei százada. A nép barátja. 1848. aug. 20. 12. sz. 103 Életképek. 1848. jún. 11. 761. 1., vö. Orsz. Levéltár 1848. Min. lvt. OHB 69. 104 Esti Lapok. 1849. jún. 14. 37. 1. 105 Életképek. 1848. máj. 14. 636. 1. 106 Életképek. 1848. 633. 1. máj. 18., 655. 1. máj. 28. 689. 1. 107 Életképek. 1848. jún. 16. 87. 1. 108 Életképek. 1848. máj. 21. 667. 1. 409 Petőfi ÖM. V. 87—88. 1. 110 Életképek. 1848. máj. 14. 655. 1.

Next