Irodalomtörténet, 2017. 98. évfolyam

2017 / 4. szám - KÉTSZÁZ ÉVE SZÜLETETT ARANY JÁNOS - Csörsz Rumen István: A mesterkedő mester. Korai olvasmányok nyomai az Arany-életműben

440 TANULMÁNYOK 34 Ez a csárda nevezetes Vörösmarty Mihály 35 E zöld fának árnyékában 36 Zafír színbe felöltözve 37 Tiszta gyönyörűség, ártatlan édesség 38 Haj, troá (A vasvári malomba sok verebek laknak) Ha ezeket, valamint az I. fejezet néhány műdalát áttekintjük, máris találunk kap­csolatokat az „aurorás” hagyománnyal. A kört még tovább bővítik azok a versek, amelyeket Arany maga zenésített meg: A hegedű száraz fája. 1874. Arany János Kondorosi csárda mellett. 1874. Arany János A tintás-üveg. 1874. jan. 17. Petőfi Sándor Toborzó. 1875. jan. 17. Amadé László Igyunk biz azt egy-egy kicsit. 1875. jan. 29. Aranyjános Igyunk biz azt egy-egy kicsit. 1875. febr. 23. Arany János Bú kél velem. A 30-as évekből Kölcsey Ferenc A madár elnyugszik. 1875. nov. 5. színpadi dal? Zách Klára. 1876. jan. 12. Aranyjános A toronyban delet harangoznak. 1880. febr. 3. Petőfi Sándor A kálomista pap s Csokonai. 1880. febr. 8. Petőfi Sándor Csillagnak születtél. 1880. febr. 27. Petőfi Sándor A tudós­ macskája. 1882. ápr.29 Arany János Gyanúm szerint Arany nem 1877-1882 között komponálta a zenéjüket, mielőtt át­adta kottáikat Bartalus Istvánnak (aki 1884-ben jórészt publikálta őket),30 hanem már jóval korábban. Ekkortájt feltehetőleg csak leírta őket, emlékezetéből előásva, esetleg javítgatva. Zenei stílusuk ugyanis sokkal inkább az 1830—40-es évek világát idézi, s ha összehasonlítjuk a Dalgyűjtemény­be bekerült saját megzenésítéssel, Bajza A’ bajnok’ nője című versével (II. rész, 31. sz.; lásd alább), máris megtaláljuk közvet­len rokonaikat. Már Kodály Zoltán felhívta a figyelmet arra, hogy ezek a dallamok többnyire szoros kapcsolatban állnak a Dalgyűjtemény anyagával, némelyikük egy-egy ottani dallam átírásának, kivonatolásának tűnik.31 Ez alkotás-lélektani szempontból két dolgot jelölhet. Egyrészt maguk a megzenésítések is keletkezhettek a diák- és pályakezdő években. Ezt a stiláris vonásaikon túl az is megerősíti, hogy minden idő 29 A listát közli: Arany János dalai..., 13. Sziklavári Károly, „...itt éltem, s a tömegben Én is lantot pen­getek". A muzsikus Arany Jánosról és verseinek hajdani megzenésítéseiről, Napút 2017/6., 163. A dőlt betűs kiegészítések tőlem. Néhány szövegtelen dallam is szerepel köztük, illetve 1. számmal a Zsidó, zsidó, kurvanyád kezdetű népi gúnydal (Hep-hep népdal címmel, 1875-ös dátummal), szintén vélhetően régeb­bi dallamra. A gúnyvers variánsa Ledniczky Péter gyűjtésében jelent meg (Naszvad, Komárom vm.), Magyar Nyelvőr 1875, 381. Talán épp ez a közlemény juttatta Arany eszébe, hogy ezt a dalt is ismeri. 50 Bartalus részletesen beszámol a dalok átadásáról (1882). Természetesen nem az ő igazában kell kételkednünk, hiszen Arany feltehetőleg valóban a felsorolt időpontokat írta a kottacédulákra. 31 Vö. Kodály Zoltán jegyzeteivel, Dalgyűjtemény, 190-191.

Next