Izraelita Tanügyi Értesítő, 1887 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1887-01-01 / 1. szám
a ref. 142%, állami isk. 0.7%, 8 »mézes valásuaknál 2.5%.Tehát 947 5.3. tanitó közül csak 23 |mult évben 35| nem bírta hazai nyelvünket. Itt is örvendetes haladás mutatkozik a múlt évhez képest, mert a magyarul, nem tudó zsidó tanítók száma 3.5%0-ról 2.5%-ra olvadt. Óriási haladást mutat a jelentés a magyar nemzetnek a népnevelés oltárára hozott áldozatkészségéről is. Ugyanis míg 1869-ben a népnevelésre ־ csak ■3% millió frt. fordittatott, addig az elmúlt tanévben az állam és a felekezetek 13.419,968 frtot áldoztak e czélra. Az 1884—85 tanévhez hasonlítva 002,495 frt a növekedés. Tanítóképző több volt mint׳ szükéges. Ily intézet 70 van, köztük egy mézes vallású. Minthogy tanítóhiányról — mint 1869-ben — most nem panaszkodhatunk, az állam ezen intézetek számát éppen a szegény״ néptanítók érdekében is 40-re reducálhatná. Az iskolafenntartók így aztán nem tartanának licitátiót a tanítói állomásokra. A kisdedóvó intézetekkel népünk még mindig nem tud megbarátkozni, mert a jelentés csak 409-et, köztük 5 mézes vallását bír kimutatni. A középiskolai részről. A középiskolák száma az 1885—86 tanévben 178, ezek közül csak egy izr. reáliskola. A tanítók száma 41.508, mózes vallása 7677 ' 19,9%. Az iskolába járás tekintetéből az izrael I. helyen állanak. 100.000 izr. közül középtanodába jár 1227. Mi természetesen véresszáju elleneinknek szemét szúrja. A budapesti egyetem hallgatóinak száma 3375. Ezek közt 1058 mézes vallású. Minden 1000 hallgató közül szr. 313. A frequentálás tekintetében 11-ik helyen állunk. Van is ezért nagy óbégatás Istóczy bátyánk táborában ! A kolozsvári egyetemnek 534 hallgatója volt, köztük csak 29 izr., vagyis 100 hallgató közül 5 50/״ zsidó. A József műegyetem hallgatóinak száma 621, köztük 220 izr, több 1/3-ad résznél. Általánosan mint a közoktatásügyi miniszter úr jelentéséből kitetszik, a magyar nemzet népoktatási állapotával csak meg lehetünk, de minket, magyar zsidókat felekezeti népoktatásunk semmiképpen sem elégít ki , mert fájdalom, e téren nagy stagnatio észlelhető. Nem haladás, hanem apadás. Ezért fontolják meg hitközségeink vezérférfiai a Talmud azon mondását, hogy : ״ Az oly várost, melyben iskola nincs,’le kell rombolni !“ és ne nézzék az iskolát nyűgnek, melytől mihamarább megszabadulni óhajtanak. Csak a felekezeti iskola nevel felekezetünkért áldozni tudó hitközségi tagokat!! Sapienti sat! Battonyán, 1886. évi decz. 15. Spitzer Ignácz, in״, néptanító. Egy bibliai olvasmány tárgyalása. Újabb időben az ״ orsz. izr. tanítóegylet“ által kiadott ״ Magyar olvasó könyvek“ ellen különféle vád emeltetett azon állítással, hogy e könyvekben előfordulóolvasmánydarabok — és főképen a bibliaiak — részint bibliai nyelvezetek, részint pedig beosztásuk által módszeresen nem kezelhetők. Minthogy én azonban ezt a nézetet nem osztom, hanem igenis mondom, hogy ezen bibliai olvasmányok úgy nyelvezetek, mint beosztásuk tekintetében kifogástalanokés paedagogiai követelményeknek megfelelőek , azért is bátorkodom a tek. szerkesztő úr engedelmével szakközlönyünkben egy bibi. olvasmányt tárgyalni a végből, hogy megmutassam, mikép ezen felhozott állítás nem helyes. ״ A tiz parancsolat“ czímű olvasmány módszeres tárgyalása az izr. népiskola III. osztályában. י ■ • • ■ יי■ 1*