Állami Gimnázium, Jászberény, 1948

3­3. Az 1948—49. iskolai év főbb adatai. Augusztus 28-án voltak a magánvizsgálatok. Az alakuló értekezletet és a javítóvizsgálatokat szept. 1-én tartottuk. Szept. 2-án voltak a beíratások. Szept. 5-én tartot­tuk meg a tanév ünnepélyes megnyitását az intézet tornakertjében a város valamennyi iskolájával együtt. A tanítást szept. 6-án kezdtük meg. A jelen tanévben rendkívüli szünet nem volt, a tanítást zavarta­lanul végeztük, a karácsonyi szünet dec. 23-tól jan. 16-ig, a húsvéti szünet ápr. 14 től 18-ig tartott. A tanévet június 18-án fejeztük be. Az első félév 1949. jan. 31-én ért véget. Az írásbeli érettségi vizsgálatokat május 18—20. napjain, a szóbeli vizsgálatokat pedig június 13—15-én tartották. Az intézetnek a jelen tanévben elegendő tanerő állt rendelkezésére, minden szaktárgyat szaktanár tanított, és a tanév elejétől a tanév vé­géig változatlan volt a tantárgyfelosztás. Molnár László és Vékony Géza tanárok teljes óraszámmal a helybeli általános iskolákban tanítottak. Simon András és Varga Imre dr. a helybeli áll. líceumban, Andrási Béla pedig az iparos tanuló­ iskolában is tanítottak, mint óraadók. A testület tagjai iskolai munkájukon kívül irányító szerepet vál­laltak a Szakmaközi Bizottságban, a Pedagógusok Szabad Szakszerve­zetének vezetésében, a városi diákszövetség és a MINSz irányításában, és jelentékenyen tevékenykedtek társadalmi és kulturális téren. Az intézet évzáró ünnepélye alkalmával tartottak érettségi talál­kozót azok a volt tanítványaink, akik 10, 15, 20, 25 és 30 évvel ezelőtt tettek érettségi vizsgálatot. A szép számmal egybegyűltek kifejezték ragaszkodásukat az intézethez, és 151 Ft 50 fill. adományt adtak össze az Intézeti Modellező Kör legszorgalmasabb tagjának jutalmazására. 4. A tanulók létszáma. Beiratkozott összesen 150 tanuló. A jelen tanévben csak a gimnáziumi V.VIli. osztályok működtek az életbe­léptetett tanügyi reform következtében. 5. Nevelés, ünnepélyek, megemlékezések. Nevelési munkánkat ebben az évben is az újjáépítés, a közösségi munka és a hároméves terv szolgálata jellemezte. Sajátságos színekkel gazdagította nevelésünket a „Tanulj Jobban“ mozgalom, majd a februárban meghirdetett „Nevelj Jobban“ első Nevelési Munkaverseny. Teljes mértékben beigazolódott, hogy az erőkifejtés legjobb eszközei a versenyek. A tanulókörök és a szakkörök irányítása és az ott folyó komoly munka megszilárdította növendékeink munkafegyelmét és a múlt évieknél magasabb oktatási eredményt hozott. A testületnek a „Nevelj Jobban“ versenybe való lelkes bekapcsolódása pedig a marxi-leniai elvek érvényesülését jelen­tette az iskolai oktatásban. Ennek következtében vált a tanári munka öntudatosabbá mind a nevelésben, mind az oktatásban, ez eredmé­nyezte a Diákszövetség és minden más ifjúsági szerv meg a tanárok és igazgató korszerű, közvetlen és önfegyelmen alapuló jóviszonyát. A verseny céljainak érdekében végzett a testület komoly munkát a tanulók helyes szociális összetétele megvalósításáért, az iskolai munka politikai tartalommal való megtöltéséért, vette ki részét a népi tömeg­szervek munkájából és nem utolsó sorban a választási munkála­tokból. A munkafegyelem, a nevelés elméleti és gyakorlati szín­vonalát emelték a módszeresebb tanítás, a kitűzött célok állandó szem előtt tartása, a feltétlen pontosság, a kölcsönös óralátogatások és KÖZPONIJ­ümm KIUM KÖNYVTÁRA

Next