Játéktér, 2022 (11. évfolyam, 1-4. szám)

2022 / 2. szám

játszódó történetet. Vagyis a rendező finoman, aránytartó módon, de hazabeszél. Még a váradi kulturális életben nem túl jártas nézőnek is könnyen feltűnhet a nemrég a kulturális csatározások pergőtüzébe került Várad folyóirat egy példányával való játék utalásértéke. És ahogy Carbunariu egyetemes, és azon belül romániai társadalmi problémákra hívja fel a figyelmet, Tóth Tünde is mintegy ráközelít arra, hogy mennyire balkáni, erdélyi, illetve a csapat ötleteivel kiegészülve, mennyire váradi is ez a történet. A dráma ihletője mellékesen az volt, hogy a szebeni állatkertből megszökött a Michaela névre keresztelt nőstény tigris, és míg az illetékes hatóságoknak sikerült bekeríteniük és altatólövedék­kel elkábítaniuk, majd le is lőniük, órákig bolyongott a városban. A tigris maga nem jelenik meg a színen, négy színész, Trabalka Cecília, Szotyori József, Tőtős Ádám, Balogh Attila és Dimény Levente közösen külön történetekben, külön nézőpontok szerint tárják a néző elé a megtörtént, ugyanakkor abszurd köntösbe öltöztetett esetet. Az előadás zenés kabaré és mélyértelmű társadalomkritika is egyben. A könnyed és humo­ros előadásban felsejlik egy férficentrikus, elnyomó társadalmi rend problémavilága, ugyanakkor megjelennek benne az etnikai problémák, a generációk közötti harc vagy a hajléktalan-kérdésre tett reflexiók is. A magyar mellett az angol, a francia, a román nyelvet is magába építő előadás­ban a zenés betétek, az improvizációs, illetve a néző bevonását is igénylő gyakorlatok, vagy akár az, ahogy a színészek madár-perspektívából láttatnak bizonyos helyzeteket, mind az előadás erényére válnak. És annak ellenére, hogy érezhető volt az előadáson némi fesztiváldrukk, látható volt az is, hogy A tigris egy magas hőfokon égő, lendületes előadás, egyik legjobbja a mostani váradi repertoárnak. Fiorina Bellinda Vasilatos díszletéből kiemelném a színpad előterében elhelyezkedő fémke­retet, amelyet jelenetenként újra- és újraértelmeztek az előadás készítői: hol múlt századi pavi­lonként, hol kabarépódiumként, hol tévéstúdióként vagy épp madarak pihenőhelyeként szolgáló ^ t. /a»* a Fotó: Vigh László Miklós 46

Next