Játéktér, 2022 (11. évfolyam, 1-4. szám)

2022 / 3. szám

KRITIKA kibontását célozza. És bár nem puszta életrajzi ábrázolásokról van szó, azért mégis fontos az életrajzi ív, amin a két ikont felvázolni igyekeznek a színházi szerzők. Ezért is érdekes, hogy míg Barbár B. vívódásain keresztül egy hiperérzékeny zseni teremtődik meg a színpadon, addig Barbár K. annak ellenére, hogy szintén nincs híján a tragikus élettörté­neti eseményeknek, mégis, a másik figurához képest, kissé a felszínen lebeg. Kodály művészi nagysága és érzékenysége kevésbé jelenik meg a műben. Figurája egyszerűbben megrajzolt, igazából Bartók nézőpontjából látjuk. Kár, mert érdekelt volna a Kodály-jelenség részletesebb kibontása. Kodály alakja, valamikori kultúrpolitikai szerepe egyszerre veti fel a kérdést, hogy személye hogyan vált szinte megkerülhe­­tetlenné, jelleme mennyire volt hajlíthatatlan, vagy kultúrameghatározó szerepét mennyiben ha­totta át a kompromisszumkészség. Már csak azért is lett volna ez érdekes, mert az előadásban hangsúlyt kapó kultúrpolitikai szál, az államhatalom és a művészet kapcsolatának átvilágítása közben a szerzők a mában is visszhangos húrokat pengetnek meg. A mindenkori hatalommal való párbeszéd vagy az attól való elzárkózás, a menni vagy ma­radni élethelyzet, a nemzetközi elismertség és a lokális megbecsültség a mai közbeszédben is ismerősen csengő problémafelvetések. És az, hogy a szerzők szinte teljesen elvágják a szálakat Bartók halálával, és Kodály későbbi kultúrpolitikai szerepét már nem firtatják, keltett bennem némi hiányérzet. De nem csak ezért inog az építmény egy kicsit. Az, hogy a kolozsváriak általam látott előa­dása mintha egy kissé féloldalasra sikeredett volna, csak az egyik aspektus. Az Ifjú barbárok mintha túl sokat akarna markolni, és kissé elveszne a tobzódásban. Vecsei H. háttérmunkája felismerhető azoknak a nézőknek, akik a két figuráról szóló, könnyen elérhető írott szövegeket, Youtube-videókat vagy dokumentumfilmeket ismerik. Ifj. Vidnyánszkyék előadása nagyban­tá- Imre Éva, András Katalin-Bíborka, Váta Lóra. Fotó: Bíró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház

Next