Jel-Kép, 1987 (3. szám)
GYÚJTÓPONTBAN - Kriston Vizi László-Lengyel László-Turi András: Gondolatok a városi televízióról
22 GONDOLATOK A VÁROSI TELEVÍZIÓRÓL se és figyelembe vétele nélkül az újdonság varázsa, a helyi hírek érintettségének izgalma gyorsan szertefoszlik, és érdektelenségbe fulladhat egy nagy ambíciókkal készített műsor is. Propaganda, sajtóelőkészítés A megyei napilap, a Petőfi Népe hasábjainak áttekintése alapján megállapítható, hogy a hétfői adásokról előzetesként kizárólag az előző szombati lap utolsó oldalán találunk 8-14 rövid sorban híradást. A „Hétfőn hétkor" cím alatt rövid, tömör — sajnos nem igazán figyelemkeltő stílusú — „étlap" került közlésre. Például a február 2-ai műsorról, illetve részleteiről: „látható lesz a mesemondó verseny győztese, aki mesét is mond ..." (sic!) és ugyanitt: „tanács a kiskerttulajdonosoknak, madárkedvelőknek" stb. Mivel a városi televízió tapasztalataink szerint még nem kellőképpen „bevezetett", az ilyen megfogalmazás nem sok hírértékkel bír. Ugyanez a túlzottan is tömör megfogalmazás mondható el a január 10-ei és a február 21-ei híradásokról, miközben a kábeltévé ügyeiről, helyzetéről, s a fejlesztésekről legfeljebb a Kecskeméti Szemle tudósított (1986-ban). Elmaradt azoknak a „nyilvános" helyeknek, fórumoknak a megnevezése is, ahol a város érdeklődő, de a kábelhálózatba be nem kapcsolt polgárai megtekinthették (volna) az adást (művelődési központ, könyvtár, nagyobb áruházak). Az adások sajtó útján történő propagálásában aktívabb szerepet kell vállalnia a Petőfi Népének (az adás napján is), amely egyúttal a városi tévé friss helyzetelemzését, esetleg kritikáját is adhatná. Műsorszerkezet: egy műsorban több műsor A városi televízió műsorszerkezetében a hagyományos műfajok nem fordulnak elő tisztán. Olyan kevert műfajú műsorstruktúra jött létre, amelyben összekapcsolódik a magazinjelleg az ismeretterjesztéssel, az „Ablakiból ismert szolgáltatóműsor a jó értelemben vett reklámmal (ez utóbbinál nem a fizetett hirdetésekre gondolunk). E három adásban is érzékelhető, hogy a műsor felépítésében megjelennek bizonyos állandó elemek (stúdióbeszélgetés, hírek, sport stb.), ugyanakkor viszonylag nagy az a műsoridő, amelyben egyik adásról a másikra jelentősen változik a téma és a tartalom. E rugalmas műsorszerkezet teszi lehetővé, hogy a városi tévé könnyen tudjon reagálni mindazokra a változásokra, amelyek csak nehezen lennének beépíthetők egy, a „tervszerűséget" túlzottan tiszteletben tartó szerkesztési gyakorlatba. Ilyen volt a január 12-ei műsor, amikor a „hóhelyzetre" több külső felvétellel, riporttal, az operatív bizottság legfrisebb felhívásával reagáltak, anélkül, hogy elhagytak volna az aznapra tervezett adásból egy percet is. A városi televíziónak nincs kötött műsorideje, így a szerkesztőkön, az aktualitásokon és az elkészült anyagokon múlik, hogy harminc vagy százhúsz percig tart az adás. E kétségtelenül előnyösnek látszó lehetőség legnagyobb veszélye abban van, hogy nincs kemény korlátja a képben és szövegben egyaránt megjelenő túlbeszélés késztetésének. A műsor középpontjában a stúdióbeszélgetések állnak: a meghívottakkal a műsorvezető beszélget egy-egy, a város számára fontos ügyről. E műsormaghoz jól kapcsolódva jelennek meg a riportok és a bejátszások, illetve ezt a szélesebb egységet veszik körül a különböző műsorelemek, amelyek nem mindig kapcsolódnak egymáshoz. A vizsgált műsorokon belül az élő adás aránya 40-50 százalék körül mozgott, ami közvetlenebbé teszi a műsort, és alapja lehet a meggyőző kommunikációnak. Ugyanakkor pontosan ez a megoldás igényli a legnagyobb felkészültséget a műsorvezetőtől és a beszélgetésben részt vevőtől egyaránt. A másik — a műsorban nagyjából egyharmadnyi időt elfoglaló — műfaj az ismeretterjesztés, amely jórészt verbálisan közvetített közlekedési tudnivalókban, természetfilmekben, aktuális tanácsokban jelenik meg. A harmadik egységbe sorolható az a hírekből, szórakoztató kisfilmekből, reklámból és összekötő szövegekből álló blokk, amelynek együttes terjedelme nem haladja meg a műsoridő 20 százalékát. A hírekre szánt műsoridő kicsi, kéthárom esemény megjelenítésénél több nem