Jelenkor, 1973. július-december (16. évfolyam, 7-12. szám)
1973-12-01 / 12. szám - Jankovich Ferenc: Találkozásom Csokonaival
(A csurgói kölcsön, ill. előleg történetéhez tartozik még, hogy Csokonai ruhája el is készült a vizsgára, mert már az egyházközségre nézve is kínos volt, hogy háziasszonya, özv. Nagy Gergelyné elhunyt férjének, a volt református papnak „egy bő és hosszú avult kaputjában'' járt; a ruha árát azonban levonták utólag tanári fizetéséből, amiért a költő megneheztelt, s önérzetből nem vette fel a fizetésül neki szánt 50 forintot. Érdemes meghallgatnunk Gaál Lászlót, aki ismét igen elevenen és meggyőzően írta le a költő csurgói napjainak ezt az emlékezetes epizódját: „Csoko-nak egy hibája volt, hogy 50 évvel előbb született, ő népszerű volt, tanítványai és mindenek irányában, és ezen papiicolaságát, és philantropismusát az akkori papis professori Aristocratia rossz néven vette, sőt democratiára s függetlenségre magyarázta ... Csokonai mikor már Tanítványaival együtt az Examenben (a Templomban volt az Examen) volt és javában examinálta tanítványait, akkor érkezett meg Sárközy István, aki Csokonainak elkészült szép ruháját is hozta; azért mihelyt ennek értésére esett hogy az examenben, a meghalt Nagy Gergely prédikátornak egy bő és hosszú avult kaputjában öltözködve volna, az Examenből kihívatva, addig erőltette, míg a szép ruhába őtet fel nem öltöztette, a ruha ebből állott egy szép sinoros kék mente muszka fehérprémmel, egy laibli és szép sinoros magyaros nadrág - amint a bétsi réz metszés körülbelül ötet öltöztetve ábrázolja, ezüst sarkantyus szép zsizma, zsinos. . . kalap és még hozzá egy alkalmas kerek szürke köpönyeg.E ruhát Csokonai még akkor maga rendelte meg a Szabónál, mikor Sárközinél a Csurgói helyettes tanítóságot elvállalta. A ruha árát Sárközy - úgy tartom Csokonai rovására ki is fizette, — és ebből következhetett az hogy mikor utoljára a TV, évre 50 forinttal kifizetni akarták azt apprehensiobul el nem fogadta, mivel a többi része a fizetségnek úgy hiszem - a ruhája árába volt imputálva." VALLOMÁSOK CSOKONAIRÓL E vallomások egy tervezett nagyobb gyűjteményből valók, amelynek anyagát kérdőívek s baráti fölkérések alapján akkor kezdtem el összeszedegetni, mikor Csokonai írói nyelvéről szóló munkámon dolgoztam. A nyelvészeti munka Csokonai dunántúli tájszógyűjtése címmel fog megjelenni a közeljövőben az Akadémiai Kiadónál, a vallomásgyűjtemény anyaga azonban még gyűlik. Addig is, míg megjelenhet, vegye néhány darabját az évfordulón az olvasó, egy dunántúli költő s egy muzsikus tollából. SZILÁGYI FERENC JANKOVICH FERENC TALÁLKOZÁSOM CSOKONAIVAL „Szegény Zsuzsi a táborozáskor”! Ez volt az első Csokonai-vers, amit diákkoromban olvastam. Akkor én már ismertem hasonló leánysorsokat. Megragadott, mert a szegény, elhagyott parasztlány bennem alvó élményét ébresztette föl, fejezte ki. A Lilla-dalok, A tihanyi Echóhoz voltak diákkorom első kedves Csokonai-versei. Nyelvi ízeivel tanárjelölt koromban, a vizsgára készülés fáradt unalma közben vigasztalódtam. Behatóbban csak később. Iránytű a magyar irodalomban című könyvem írása közben mélyedtem bele Csokonaiba. Fiatalabb koromban sokszor megvigasztalt Csokonai humora és bohémiája. 1099