Jelenkor, 2009. július-december (52. évfolyam, 7-12. szám)
2009-07-01 / 7-8. szám - S. Laczkó András: Szerkezet, funkció, történet: A magyar irodalom történetei, II. kötet: 18000-tól 1919-ig
sának igénye, ahogy Hayden White megjegyzi, az annales a maga elvarratlan szálaival, hiátusaival „meglehetősen frusztráló, ha nem zavaró a modern történetolvasó elvárásaihoz és információigényéhez képest".19 Természetesen nem lehet azt állítani, hogy akár a szóban forgó francia irodalomtörténet, akár az azt mintául választó magyar vállalkozás annal ésszerű lenne a maga teljességében, hiszen mindkét esetben többé-kevésbé kifejtett módon lehetséges történeti elbeszéléseket adnak a tanulmányok. Pusztán annak jelzésére törekedtem, hogy a tartalomjegyzéknek az annaleshez közelítő formája mint a történeti valósággal kapcsolatos lehetséges elképzelés deklarációja - ahogy a Toldy-féle szintézis, vagy a Spenót esetében is -, egyfajta állásfoglalás kifejezése, amely ebben az esetben is kétségkívül referenciális (hiszen valós események számbavételéről van szó), megjeleníti tárgyának időbeliségét, ám nem alakít ki a bemutatott események spekulatív alapon való összefűzéséből létrehozott hierarchikus rendet. A magyar irodalomtörténet a történeti idő ilyetén módon való kezelésében csak bizonyos mértékig követi előképét. Az Hollier nevével jelzett vállalkozásban - ennek észleléséhez ismételten elégséges a tartalomjegyzék áttekintése - ugyanis nem csak arról van szó, hogy a tagolatlan évszámsor közlésével elkerüli a korszakolás kényszerét, mert ez A magyar irodalom történetei esetében is így van. Ha végignézzük az angol nyelvű irodalomtörténet évszámlistáját, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy a szerkesztők nagyon változatos eljárásokat alkalmaztak az összeállításakor. A pontszerűen megadott, egyetlen napot kijelölő - például 1277,7. March - datálástól, a több éven átívelő - ilyen a nagyjából a két világháború éveihez kapcsolódó (1914-1918, illetve 1940-1944) két tanulmány - szakaszok is adhatják egyegy fejezet kiindulópontját. Természetesen ezek a keretek nem jelentik (ahogy a magyar irodalomtörténet esetében sem) a tanulmányok tárgyának behatárolását, hiszen például az említett, dátumként az első világháború éveit megadó (eseményként itt World War Z szerepel), s elsősorban az e korszakban megjelenő háborús regények jellegzetességeivel foglalkozó tanulmány valódi témája időben jócskán túlterjed az említett intervallumon, s látóterébe esnek olyan, a tárgyalt problémakörrel szorosan összefüggő, ám időben attól viszonylag távoli alkotások is, mint Céline Utazás az éjszaka mélyére (1932) című regénye, vagy Jean Renoir A nagy ábránd)a (1937) annak deklarálását azonban igen, hogy az irodalmi/kulturális jelenségek akár csak időbeli kiindulópontjukat tekintve is összetettebbek lehetnek annál, semhogy egy történeti feldolgozásukra vállalkozó mű egyféle ritmus szerint volna tagolható. Arra is példát nyújt a tartalomjegyzék, hogy a történeti időben nemcsak egymásra következések, hanem olyan egyidejűségek, párhuzamosságok is léteznek, amelyek egyaránt jelentőssé válhatnak. Jó példa erre, hogy az időkeretként a második világháború, konkrétabban Franciaország megszállásának éveit (1940-1944) megadó, az ellenállás és a költészet összefüggéseiről értekező írás után ugyanezen intervallumba eső - 1941-es, 1942-es évszámokkal jelölt -, ám az előzőtől eltérő kérdéseket boncolgató szövegek is olvashatók. A magyar irodalom történetei második kötetének évszámsora ehhez képest kissé mechanikusnak tűnik. Az évszámok kijelölésétől a második kötet lefelé - hónap, nap vagy felfelé - hosszabb intervallumok - alig mozdul el. Előfordul ugyan, hogy egy tanulmányt két évszám is jelez, de ezekben az esetekben vagy két konkrét mű megjelenéséről s ezek összekapcsolásáról van szó - mint a kötet első szövegében, Onder Csaba tanulmányában (1801, 1805 Csokonai Vitéz Mihály: Lilla - Kisfaludy Sándor: A' Kesergő Szerelem) -, vagy egyszerűen a datálás bizonytalanságáról - mint Kappanyos András a kötetben szereplő egyik tanulmánya esetében: 1853-1854 (?) Vörösmarty Mihály: Előszó, mint ahogy előfordulnak olyan évek is (például 1857), amelyhez több esemény is köthető, de ezek egymáshoz viszonyított időbeli pozíciója - a tartalomjegyzékben legalábbis nem válik nyilvánvalóvá. (Az igazság kedvéért megjegyzendő, hogy az első kötetben mindkét variációra 19 Hayden White, i. m., 115. 839