Jelenkor, 1833. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)
1833-08-07 / 63. szám
egy 800 peng. fr. értéküeket, saját szántából minden fizetés nélkül áltengedte, füles és szalagos nagy ezüst polgári érdem-pénzzel atyáskodott megjutalmazni. A budai asszonyegyesületet a’ m. 1832ben még következő jótevők gyarapíták: gr. Pálffy Eufrozina szül. Ligne hgasszony 100 fr. Majthényi-Beniczky asszony 125 fr. Semsey Jób kam. tanácsos 40 fr. Marczibány Márton 50 fr. Záborszky János pozsony-városi tisztügyész 100 fr. Corsan Terézia asszony 10 fr. Marich János püsp. 12 fr. 30 fr. Simoncsics assz. válasz, tag különféle jótévőktül 60 fr. Lewi drágakő-árusné 25 fr. Boskovics József 7 fr. Todes Izsák 25 fr. Reis Hirsch 10 fr. Grünhut Márk 2 fr. a’ cs. fürdői persely 121 fr. 55 fr. Gráf Miklós 5 fr. — Rozsnyó jul. 28 k. Mélt. püspökünk Scitovszky János ur jótékony szorgalmát, mellyet minapi közleményünk szerint kapornaki apátságában ’s megyéje több részeiben az iskolák czélirányos elrendelésire olly csüggellenül fordított, az idén városunk nemzeti iskoláira is, mellyeket elődje m. Lajcsák Ferencz jelenleg nyáradi püspök egy tanítószék alapítással gyarapított, kiterjesztő. Ugyan is mingyárt e’ lefolyt iskolai év kezdete előtt, várasunk mindazon kath. gyermekeit, kik iskolába alkalmasak lehettek, a’ kik esztendőstül a’ 12ikig házról házra összeiratván, később azok szüleit maga személyesen szólította fel ’s kérte meg, hogy szülötteiket iskolába járatnák; most pedig e’ h. 21 — 26 okán tapasztalni kívánván, miképen mentek légyen sükerbe rendelései, a’ szokott próbatételeket, mellyekre a’ szülőket a’ templomból már eleve meghivatta, saját jelenlétében tartatá. Mind a’ három osztálybeli fiú-’s leány-gyermekeknek, kik összesen 221 valának, kielégítő volt ugyan feleletük, de mind efelett különösen meglepő a’ kik osztálybeli tanítványoké, mit a’ szülék szemeiből kigördült öröm-könycseppek eléggé hálásan bizonyítottak. Tanitójok két kisded tanitványkáji által, kiket muzsikára is önmaga oktatott, a’ próbatétel végzetén guitarre mellett énekkel kisértete bennünket vendégeit. A’ püspök úr az e’ napokra következett vasárnap délutáni 4 óráját osztályozás vagyis classificatio olvasásra rendelvén, a’ vendégek ’s eleve felszólított szülők száma nagyön, — tömve az iskola. A’ gondos atya először is rövid beszédet tarta, mellyben az iskolai oktatások szükséges és hasznos létét, ’s a’ szülőknek gyermekeikre nézve innen folyó kötelességiket fejtegeté, egyszersmind előterjesztvén azon rendszabásokat, mellyeket nemzeti oskolánk czélirányos javitása ’s elrendeltetése iránt teve, hová különösen tartozik az is, anelly szerint a’ tanítók az e’ végre velek közlött hónapi lajstromok után minden tanítványnak valamint megjelentét, úgy az iskolából elmaradtát mindennap följegyezni tartoznak ; hogy igy aztán ezekből a’ föpásztor úr az illető szüléknek gondosságát vagy gondatlanságát láthassa, és ez utóbbiakat szülei kötelességökre szólíthassa, valamint ez úttal a’ szorgalmas szüléket megdicsérő ’s a’ gondtalanokat megfeddé. Felolvasta ezután a’ classificatiót önmaga, ’s a’ szorgalom által kitüntetett tanulóknak újabb serkentésül különféle ajándékokat osztogatott ki. Szándéka még a’ keresztyén oktatás mellett külvárosunknak a’ felső megyékből ide származott tót alakú gyülevész tagjait is nemzeti nyelvünkre szoktatni, hogy így egy nyelv, bár egy szív is lánczolhassa össze az itt lakos néptömeget. Fels. Urunk a’Körmöczön megürült érczanyag-sáfári tisztséget Gragger Gottliebre a’ windschachti kohsáfárra méltóztatott ruházni; a’ n.múlt. m. kir.udv. kamara pedig Frenreisz Mihály és Gyarmathai Sándor József fizetésbeli concept, practicansit ügyes tulajdonik ’s több évű munkás szorgalmok tekintetéből keblebeli concipistákká nevező ki. Az érd. Híradó egy amerikai hírlap után egy kolosvári születésű de Philadelphiába költözött ’s ott elhunyt hazánk leányáról ezeket közli: Meghala e’ i. e. máj. fékén öt órakor Polz Jozefina mistress Swaim James ur hitvese, rövid de fájdalmas (szerencsés szülése után tiz nappal következett) betegségben. E’ mivelt lelkű kellemes aszszonyság erdélyi születés volt; még nincs esztendeje, mióta partinkra szállott ’s köztünk telepedett le. A’ szelíd indulatok, csinos magaviselet, díszes és széles terjedékű lelki tulajdonok által kitűnőt baráti közt csudába szerette minden, ki kellemes köréhez tartozott. Különféle nyelvekben, ki nem véve a’ magáét, mestersévén, társalkordása gyönyörködtető és oktató volt. Minden önfitogatás nélkül az élet minden körülményi közt munkás keresztyén volt. Nem mondha-