Jelenkor, 1835. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)
1835-09-23 / 76. szám
szegények barátinak“ nevezők általitalomba. De elárulták magukat, kirítt az álszinűség; a’ pénzvágy kimutatta, mit kelljen tartani e’ barátságról a’ szegények iránt. Ha ezentúl valamelly polgárnak minden lehetősajátsága megleend,csak pénze nem lesz, ’s azt kérdendik tőle, miért nem ül a’ községi tanácsban, azt fogják felelni: mert nem elég gazdag. Mit használnak minden ismeretei, mint minden erénye? Ha nem „ér“ 500 fontot, többi értéke tekintetbe sem jövend. Csak azért egyezem meg illy elvetemült határozásba, mint a’ pénz sajátság, hogy a’ felsőháztól minden ürügyöt elvegyek a’törvényjavaslat elvetésére,halljuk! Sajnálom a’ megkezdett összeütközést a’ két ház közt; de nem bennünk az ok, hanem másutt. Az ok t. i. Izlanddal bánásban fekszik. Már ezerszer is felszólamlottam: mutassák meg, mi hasznára volt Izlandnak az egyesülés Angliával? Semmit sem használt ugyan neki, de véletlenül ártott.’S pedig ez ország népe, mellyel olly méltatlanul bánnak, nem csekély jelentésű,nem megvetendő;nyolcz millió főnyi.Lássunk hozzá, hogy ellenségünket jogtalanságába tegyük. (Halljuk!)Engedink neki e’czélra még többet, mint anélkül tennünk szabad volna, ’s azután hivatkozzunk a’ britt nemzet józan érzelmére. (Halljuk!) Igenis, hivatkozzunk erre, ’s a’ fölség szeretetére népe iránt, ki azzal kezdé uralkodását hogy e’ ház javítását helybenhagyd, ’s ki legnagyobb dicsőségét abban találandja, hogy alattvalóji javát valamint eddig úgy ezentúl is gondja fő tárgyává tévé. (A’ beszédet zajos tetszés követé.) Azon másitások közt , mellyeket az alsóház a’ községi törvényjavaslatba hozott, ’s mintegy közelíteni igyekezett a’ felsőházhoz, az is van: a’ hires kötrév eddigi községszerkesztése most még megmarad, mig rájok nézve egészen uj javaslat hozatik a’ház elé“. Sept. 2án pedig J. Russell lord a’ községi tanácsnokok vagyoni föltétét állandóvá javaslá tenni, azaz hogy a’ megválasztáskor szükséges vagyon-mennyiséget a’ hivatal folytában is kérdésbe lehessen venni. Az indítvány 155 szóval 56 ellen elfogadtatott. Továbbá a’ kincskanczellár azon indítványt hozá föl, hogy a’ községi testületeknek kötelességül tétessék,a’ jelen községi törvény kibirlése után bizonyos illő határnap alatt, minden egyházi vagyont eladni. Ez indítványt sir R. Peel is javalá ’s az minden szavazás nélkül elfogadtatott. Ezen ülésben Duller radical tag következőleg fejezé ki magát: „Azon okoknál fogva, mellyeket a’ minister tegnap az oldalamon ülő barátimnak kifejtett oda határoztam magamat, hogy engedvényeket tegyünk, ’s némelly a’ lordok által tett indítványokat elfogadjunk, de úgy hiszem jó lesz, az ezen forrásból eredt másitásokat jól megróni, hogy az ország rászalásával bélyegezze meg azokat ’s e’ házat olly állapotba tehesse , mellyben a’ javaslat hiányit jövő évben kijavíthassa.“ (Halljuk!) Scarlett (főügyész Peel ministeriuma alatt,) nagy élénkséggel fölkiált,, e’ nyilatkozás után úgy tetszik , a’ ház többsége e’ rendszabályt melly most tanácskozás alatt van, nem tartja végsőnek? (Harsogó hoszan tartó tetszés a’ többség padjain) Végre biztosság neveztetett ki, melly „a’ lordok házának az okokat megfejtse, mellyek az alsóházat, a’ lordok néhány indítványai elvetésére bírák“ — A’ felsöházban sept. 2 án fölkelt Plunkett lord, Izland lordkanczellárja ’s mondván, hogy Cumberland hg jelenlétét használni akarja , azt kérdé tőle: való e, mit némelly hírlapok állítanak, mintha a’ hg egy orangista egyesületben , hol előtilt, panaszkodott volna szenvedélyes kifakadások ellen az ő részéről, melly alkalommal a’ ús herczeg azt is mondotta volna, hogy Plunkett lord megjegyzést érdemlett megvetéssel fogadá, kinek viselete illetlen egy gentlemanhez. „Ha ezen előadás igaz, folytatá az izlandi lordkanczellár, úgy sajnálnám, hogy a’ ns. hg. e’ nyilatkozást nem szemembe mondta, e’ ház színe előtt, mert bármi különböző is rangunk, azért se a’ nsi. hgnek se másnak bárkinek nem adok jogot arra hogy viseletemet gentlemanhez méltatlannak jelölje ki, se meg nem fogom engedni, hogy bárki megvetéssel bánjék velem.“ Cumberland hg r: „Én azon nyelven mellyet némelly top számba tett, nem szóltam („halljuk halljuk !“Félbeaszakasztás.) Ha a’ns és tudós lord tovább folytatnom engedi, meg fogom mondani, mikép fejeztem ki magamat*“ Plunkett lord : „Igen örömest.“ A’ hg : Igaz, hogy az orangista gyűlésben szenvedélyes és részakaró kifakadások ellen panaszkodtam, de ez egészen közönséges tekintetben történt, ’s nekem épen nem vala szándékom a’ új és tudós lordot különösen kijelelnem (halljuk!) Panasztási jogomat reménytem , senki sem fogja tán kérdésbe venni, mert nem tagadhatni, hogy gyakran ’s hevesen megtámadtak azon elvekért mellyeken nyugszik véleményem szerint hazám üdve, ’s a’ protestáns vallás fentartása. (halljuk!) Még csak egy szót mondok, hogy tudnillik soha valamelly ember háta mögött ollyas mit nem mondottam, mit kész nem lettem volna szemében is megmondani. “ Plunkett lord e’ nyilatkozást eléggé. — A’ felsőházban sept. Dán nagy hévvel kikelt Lyndhurst lord az el#si, s hogy a’ ministerek a’ lordok által megcsonkított, sőt leölt izlandi egyházi törvényjavaslatot az alsóházban előterjeszteni nem akarják. Valóban a’ ministerek úgymond, nagy felelősség alá vetik magukat, hogy az izlandi papságot a’ jövő évre minden segédforrástól megfosztva hagyják. Melbourne lord: „En a’