Jelenkor, 1836. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)
1836-11-19 / 93. szám
374 előtt elérte, ’s diadalmasan el is hagyta, úgy hogy Árpád legalább 20 penttel sebesebb Nádornál; ezen utólsó t. i. egy egész óráig teszi azon utat, mellyre amannak 48 perez kell, a’ mi nagy nyereség és nagy javításnak tekinthető, minthogy Nádor legsebesebb hajója volt a’Társaságnak.Este felé 13ikán olly sötét jön, és az uj hajón annyi igazítani való volt, hogy Gönyőn alul egy órányira horgonyt vetett, — Nádor azonban egész éjjel ment, Árpád mellett elúszott ’s 14kén hihetőleg Pozsonyba érkezett; Árpád pedig Tikén a’ fel-Duna rövid kanyargásival sokat küzdött, minthogy Árpád 40 lábbal hosszabb mint Nádor, és a’ kormányon még sok igazítandó maradt, a’ mint általjában a’ hajó még készületlén ’s csak próbára ment. Jékén reggel 9 óra tájban érkezett Árpád Pozsonyba, de a’ viz apadása miatt, nehezen mehetett Pécsbe , mint szándéka volt.Ácskai Lázár Augusta, a’ m. kir. udv. kanczellária tisztibb fogalmazója ’s több t. megye táblabirája, reményteljes földi életpályáját, m. h. 29-én, 26 éves korában, tulvilágival váltotta föl. Konyád vmegyében a’ vajda-hunyadi uradalom volt ügyésze Csiszár Dániel elhunytával az ottani kamrai (kincstárnoksági) ügyész hivatal megürült. A’ magyar tudós társaság’ Vlld. I na g y gy ü lés é r a 1ődik közlés. Részint megürült, részint uj helyekre a’ m. academia’múlt nagygyűlése által a’ következő hazafiak választattak meg ’s ajánlkoztak készséggel az intézet’ czéljainak az alaprajz által megkívánt részvéttel előmozdítására. I. A’ philosophia’ osztályában Berzsenyi Dániel’ halála és Szilágy Jánosnak Szombathelyről a’ pesti egyetemhez átk.öltözte ’s ennek következtében az igazgatóságtól helybeli r. taggá neveztetése által két vidéki rendes tagi hely ürülvén meg, az elsőre, mellyhez az igazgatóság által észt. 300 ft. fizetés van kapcsolva, Nyiry István, Sárospatakon philos. professor ’s eddig mathematical osztálybeli r. tag létetett által; 2dik helyre pedig Horváth Cyrill philos. doctora és professora a’ szegedi lyceumban ’s levelező tag választatott. —II. A’ történetirási osztályban Petrovics Friderik r. tag’ halálával Bajza József első, Laczenbacher János 2dik helyre lépvén; a’ Sdikra Czuczor Gergely lev. tag ’s academiai segédjegyző és levéltárnok választatott. — III. A’ mathematical osztályban Nyiry István’kiléptével üresség támadván, helyébe vidéki Sdik rendes tag Nagy Károly, a’philadelphiai philos. társaság’ rendes ’s a’ m. acad. lev. tagja lett. ■—IV. A’ választandó levelező tagok’ száma 1 hét kettőben állíttatván meg, a’ következő tudós hazafiak nyertek szótöbbséget: Barabás Miklós, cs. kir. academiai képiró Pesten; Bárány Ágoston, ns. Torontal megye’ levéltárnoka ’s táblabirájaV. Becskereken; Bresztsenszky Béla, sz. Benedek’ rendebeli mathesis* prof. Győrött; Gáthy István, urad. földmérő Tatán; Hétésnyi János, ekeli ref. pap ’s dunántúli fő consistoriumi ’s komáromi esperességi szentszék’tanácsnoka; Jászay Pál, in. udv. cancellariai concept, prac. és táblabiró Bécsben; Méhes Sámuel, phil. dr.és prof. Kolosváratt . „ Jay László, hites ügyvéd Pesten; Székács József, philos. dr. és nevelő; Teleki Domokos gr., a’ küküllői ev. ref. kerület ’s az udvarhelyi collegium’főcuratora Kolosvárott; Teleki László gr., m. kir. udv. cancellariai concipista Bécsben; és Tóth Lőrincz, kir. táblás hit.jegyző. — D. Schedel Ferencz, titoknok: SPANYOLORSZÁG. A cortesgyűlés megnyitása ünnepies oldaláról következő tudósítást ad egy madridi levelező: „Az elnök Becerra délután 1 órakor (oct. 24-én) foglalta el székét. Gomez Becerra és Zumalacarregui testvére (a’ burgosi audienzia elnöke) több számos követtel bírói tisztköntösben jelent meg; Cardero , Mina segéde pedig a-spanyol öltözetben. A’ diplomatiai karzat egészen tömve volt; láthatók valának ott Anglia, Francziaország, az éjszakamerikai egyesült státusok, Dánia, Svéd, Portugália, Belgium, Görögország és Brazília követei, titoknokaikkal ’s kiséretszemélyeikkel együtt; nemkülönben Mexico és Venezuela fölhatalmazotti (egy másik közlemény szerint a’ varsói bank előbbi igazgatója Jelski gr. is, fényes diszöltözetben ’s a’ Szaniszló-rend csillagával.) 2 óra után megjelent dona Cariota, Francisco de Paula infans hitvese, egész fehérbe öltözötten, ’s mint látszék derült kedvvel. Most álgyűdörgés hirdeté a’ királyné érkezését, ki az elibe küldött követek kíséretében ’s a’ ministerek által környezve lépett be ’s elfoglald a’ királyszéket, mellynek két oldalánál ministeri állottak. Ő fölsége ezüsttel szegélyzett sötét kék ruhában volt’s vidám tekintetű; midőn belépett, mosolygva hattá meg magát. Néhány pereznyi szünet után előlépett az elnök ’s a’ négy titoknak az alkotmánnyal, ’s ebbe tartották azt a’ királynénak, ki arra az országló esküt nyugott hangon létévé ’s azután székén helyet foglalt. Az elnök és litoknokok erre visszavonultak. Most általt nyujtá Calatrava minister ő felségének a’ trónbeszédet, mellyet az lassú ugyan de értelmes hangon elolvasott. Szava eleinte szilárd, későbben reszketeg, de utoljára ismét kezdetkori erősségű volt. Az elnök válaszolt a’ királynéi beszédre,’s kinyilatkoztatá, („általányos kifejezésekben,* mint ezt az alkotmány 123 ik czikkje parancsolja) hogy a’cortes ügyekezni fog kötelessége betöltésén. E’ szavalat végződtével odahagyá ő fölsége a’ gyűléstermet a’ küldöttség kíséretében, ’a ezen (más tudósítások szerint igen hanyag ’s csekélyszerű) kiáltás közt: Éljen a’ királyné! Éljen II Izabella! Éljen az alkotmány! Valamint érkeztekor, úgy most is tömve valának az utczák ’s ablakok; ’s a’ királyné örvendezni látszék azon kiáltásoknak, mellyekkel fogadtaték ’s üdvözölteték.“ Ugyanez ünnepiségre vonatkozólag ezeket írja egy másik madridi levelező: „A’ királyné, szép testalkatú ’s arczulatában igen nyájas kifejezéssel biró asszony, ezüst szegélyes sötét kék köpönyegében, olly alatt brüsseli csipkével ’s arannyal díszített fehér öltönyt viselt, ’s a’ nagy gyémántoktid csillogó koronával fején, valóban királyias tekintetű volt. De a’ nép, melly egyébiránt tőle nem idegenkedik, még sem hagyd magát megbűvöltetni a’ fényes külső állal, ’s az elnök ezen felszólalására : Éljen a’ királyné im e’ háromszoros dörgő kiáltással felelt: „Éljen az alkotmány!“ A’ Puerta del Sóinál is mindenki némán maradt, csupán a’ palotába léptekor részesült olly élénk örömkiáltásban, hogy a’ lépcsőkön zsebkendőjével száritá föl megindulása könyvit. A’ kis királyné azon közben hon maradt ’s épen akkor szokott délutáni sétakocsizásra készült , midőn édesanyja a’ cortesgyülésbül haza men. Néhány nap óta különös gond fordittatik a’ kocsi zárultságára, mig az a’ királynéra várakozik; hasonlag a’ lépcsőket övedző melléktornáczokéra; csukva tartatnak a’ fő bejárásé is. Nem tudom, ha nem valamelly hűtelen szándéktuk tudósítás következtében történik , ez. Most a’ kormányzás legfőbb helyeit az ayacuhok és eskemadurai születésűek tartják elfoglalva ; ez utóbbiaknak még a’ cortesben is van két földijük, az előlülő t. i. ’s egy titoknak. A’ ministertanácsi és cortesgyülési elnökséget 1823ban is épen Calatrava ’s Becerra viselék, ’s el is ásták az alkotmányt. E’ kürülménybül kiki jó vagy rész előjelt fejteget magának.“ ’s a’ t-A’ cortes, oct. 28kán 1 órakor titkos ülést tartott, mi miatt a’ városban nagy nyugtalanság jön. Némellyek ugyan is azt erősítik, hogy abban csak a’ munkálkodási rendrűl vala szó; mások ellenben azt állítják, hogy ez a’ kormányhoz érkezett ama’ hír következtében történt vala, mi szerint a’pártosok Almádén várost gazdag kényelő-táraival együtt elfoglalták. A’ madridi lapok tartózkodatlanul kikelnek Alaix és Rodil vezér munkátlansága ellen , kivált mióta az előbbinek Gomezen vívott győzedelme alaptalan hírnek bizonyult. Az Espanol különösen kijelenti csudálkozását: miképen történhetett az, hogy Alaix , miután az ellenséget Cordovánál utólérte, minden megtámadás nélkül tovább hagyá azt vonulni Sierrába , ’s még csak ama’ szerencsétlen foglyokat, kiket az onnan magával hurczolt, ’s ama’ tömérdek zsákmányt, mellyet dulással összehalmozott, sem törekvék altal elragadni; hanem osztályostul három napig pihent, é s csak azután mozdult el onnan tovább Baylen felé. — D. Manuel Gurrea, christinai osztálynok, Torábul (Cataloniában) m. k. 16rul következő tudósítást intézett a’ hadministerhez : Tegnap esti 9 órakor értésükre adatám Pino helység lakosinak, kik egy év óta mindenkép gyámolitgaták a' lázadókat, sergeink elül pedig mindig elköltöztek, a’ hátrahagyott bort megmérgezték ’a a’ t, hogy ha még egyszer elhagyandják házaikat, szigorú büntetés-példát állitandok bennük másokra nézve. Hajnal hasadtakor útnak indulék a’ nevezett falu felé, mindegyre üldözvén a’ lázongókat; de midőn oda értem, ismét pusztán ’s emberhagyottan lelémi azt. — Ekkor szigorú parancsot adok az egész falu hamuvá égetésére, mit reggelikor teljesítettek is. — E’ példa, jó hatású volt. A’ körülfekvő helységekből hozzám tódultak erre a’ lakosok ’s fogadást tőnek, hogy közeledtünkkor soha sem hagyandják oda lakhelyeiket. Én válaszul adám, hogy ez esetben számot tarthatnak barátságunkra, ’s hogy katonáink semmit sem veendnek el tőlük illő árfizetés nélkül; de egyszersmind kinyilatkoztatom, hogy lakójától elhagyatott minden házat föl fogok gyujtatni késedelmetlenül. u— Leon tartomány főparancsnokának, d. Miguel de Cuevasnak oct. 26ki tudósítása szerint, és Pablo Sanz carlosi vezért, 24kén, Salasnál (Asturiában, Oviedotól nyugotra) a’christinai sergek megverték. Bayonneban pedig f. h. 2kán azon hir terjedt, hogy Gomez, miután az Almádén védelmére küldött Flinter ezredes osztályán győzedelmeskedett, magát a várost is hatalmába kerítette. A’ hadi hírek mindegyre ellenkezőbben szárnyalnak. Bilbao ostroma megszüntetését valótlannak állítják a’későbbi tudósitások, csupán a’ tüzelés élénkségét mondják valamennyire csilapultnak. A’ Sanzon nyert christinai győzelmet némelly közlemény nagyon csekélyszerűnek, mások pedig csupa koholmánynak hirdetik. Csupán amaz egyetlen hit valódiságában egyeznek meg, hogy Gomez Flinter osztálynokot megverte ’s Almádén várost elfoglalta. — Ennek részleteit igy közük a’ Madridbul folyó hónap elejérül irt levelek : Almádén ellenség hatalmába került. Flinter két napig állott ellen az ostromvivásnak; 3dikon, midőn már semmi segélyt nem várhatott, ’s legénysége számát részre kevesültnek látá, megadta magát. Puente, a’ pattantyusság ezredese, kinek vezérlete alatt csupán nemzetőrség állott, két órával tovább vitézkedett. E’ maroknyi nép védelme dicső is volt. Azon reményben t. i. hogy még érkezend mentő segély, oroszlán bátorsággal vittak, ’s minden talpalatnyi földet sírrá avattak. Midőn már csak egy kisded erősségbe szorittattak ’s a’ láng is mindünnen szigorgatá őket, még folyvást harczolának, mig erősségük is tüzbe borult és puszta füstölgő omladvány lett. Ekkor meg kelle hódolniok kegyelem vagy halál fejében. Puente ezredes azonban(ki az előbbi cortesgyűlés idejében minister volt) mint sem élve kerüljön az ellenség hatalmába, golyót röptetett keresztül agyán. Ez következménye Bodil mélyen átgondolt tervének, mellyet ő és segédei, tudósításaikban annyiszor dicsérgettek! Megbocsáthatlan ama’ gondatlanság ’s könnyelműség, mellyel Almádén ’s ennek őrserege föláldoztatok. Nehéz is leírni azon ingerültséget , mellyet e’ hir Madridban okozott. A’ vezéreket nem csak általányos szidalom ’s kárhoz.