Jelenkor, 1836. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1836-11-19 / 93. szám

374 előtt elérte, ’s diadalm­asan el is hagyta, úgy hogy Árpád legalább 20 p­enttel sebesebb Nádornál; ezen utólsó t. i. egy egész óráig teszi azon utat, mellyre amannak 48 perez kell, a’ mi nagy nye­reség és nagy javításnak tekinthető, minthogy Nádor legsebesebb hajója volt a’Társaságnak.Este felé 13ikán olly sötét jön, és az uj hajón annyi igazítani való volt, hogy Gönyőn alul egy órányi­ra horgonyt vetett, — Nádor azonban egész éjjel ment, Árpád mellett elúszott ’s 14kén hihetőleg Pozsonyba érkezett; Árpád pe­dig­­ Tikén a’ fel-Duna rövid kanyargásival sokat küzdött, mint­hogy Árpád 40 lábbal hosszabb mint Nádor, és a’ kormányon még sok igazítandó maradt, a’ mint általjában a’ hajó még ké­születlén ’s csak próbára ment. Jékén reggel 9 óra tájban érke­zett Árpád Pozsonyba, de a’ viz apadása miatt, nehezen mehetett Pécsbe , mint szándéka volt.Á­­cskai Lázár Augusta, a’ m. kir. udv. kanczellária tisztibb fogalmazója ’s több t. megye táblabirája, reményteljes földi élet­pályáját, m. h. 29-én, 26 éves korában, tulvilágival váltotta föl. Konyád vmegyében a’ vajda-hunyadi uradalom volt ügyé­sze Csiszár Dániel elhunytával az ottani kamrai (kincstárnoksági) ügyész hivatal megürült. A’ magyar tudós társaság’ Vlld. I n­a g y g­y ü l­é­s é r a 1­ődik közlés. Részint megürült, részint uj helyekre a’ m. academia’múlt nagygyűlése által a’ következő hazafiak választattak meg ’s ajánlkoztak készséggel az intézet’ czéljainak az alaprajz által megkívánt részvéttel előmozdítására. I. A’ philo­sophia’ osztályában Berzsenyi Dániel’ halála és Szilágy Jánosnak Szombathelyről a’ pesti egyetemhez át­k.­öltözte ’s ennek következtében az igazgatóságtól helybeli r. taggá neveztetése által két vidéki rendes tagi hely ürülvén meg, az elsőre, mellyhez az igazgatóság által észt. 300 ft. fizetés van kapcsolva, Nyiry István, Sárospatakon philos. professor ’s eddig mathematical osztálybeli r. tag létetett által; 2dik helyre pedig Horváth Cyrill philos. doctora és professora a’ szegedi lyceumban ’s levelező tag választatott. —II. A’ tör­ténetirási osztályban Petrovics Friderik r. tag’ halálával Bajza József első, Laczenbacher János 2dik helyre lépvén; a’ Sdikra Czuczor Gergely lev. tag ’s academiai segéd­­jegyző és levéltárnok választatott. — III. A’ mathematical osztály­ban Nyiry István’kiléptével üresség támadván, helyébe vidéki Sdik rendes tag Nagy Károly, a’philadelphiai philos. társaság’ rendes ’s a’ m. acad. lev. tagja lett. ■—IV. A’ választandó levelező tagok’ száma 1 hé­t kettőben állíttatván meg, a’ következő tudós hazafiak nyertek szó­­többséget: Barabás Miklós, cs. kir. academiai képiró Pesten; B­á­r­á­n­y Ágoston, ns. Torontal megye’ levéltárnoka ’s táblabirája­­V. Becskereken; Bresztsenszky Béla, sz. Benedek’ rendebeli mathesis* prof. Győrött; Gáthy István, urad. földmérő Tatán; Hétés­n­y­i J­á­n­o­s, ekeli ref. pap ’s dunántúli fő consistorium­i ’s komáromi espe­­rességi szentszék’tanácsnoka; Jászay Pál, in. udv. cancellariai concept, prac­. és táblabiró Bécsben; Méhes Sámuel, phil. dr.és prof. Kolosváratt­ . „ J­a­y L­á­s­z­l­ó, hites ügyvéd Pesten; S­zékács Józse­f, philos. dr. és nevelő; Teleki Domokos gr., a’ küküllői ev. ref. kerület ’s az udvarhelyi collegium’főcuratora Kolosvárott; Teleki László gr., m. kir. udv. cancellariai concipista Bécsben; és Tóth Lőrin­cz, kir. táblás hit.jegyző. — D. Schedel Fe­rencz, titoknok: SPANYOLORSZÁG. A cortesgyűlés megnyitása ünnepies oldaláról következő tudósítást ad egy madridi levelező: „Az elnök Becerra délután 1 órakor (oct. 24-én) foglalta el székét. Gomez Becerra és Zu­­malacarregui testvére (a’ burgosi audienzia elnöke) több számos követtel bírói tisztköntösben jelent meg; Cardero , Mina segéde pedig a-spanyol öltözetben. A’ diplomatiai karzat egészen tömve volt; láthatók valának ott Anglia, Francziaország, az éjszakamerikai egyesült státusok, Dánia, Svéd, Portugália, Belgium, Görögország és Brazília követei, titoknokaikkal ’s kiséretszemélyeikkel együtt; nemkülönben Mexico és Venezuela fölhatalmazotti (egy másik közlemény szerint a’ varsói bank előbbi igazgatója Jelski gr. is, fényes diszöltözetben ’s a’ Szaniszló-rend csillagával.) 2 óra után megjelent dona Cariota, Francisco de Paula infans hitvese, egész fehérbe öltözötten, ’s mint látszék derült kedvvel. Most álgyűdörgés h­irdeté a’ királyné érkezését, ki az elibe küldött követek kísére­tében ’s a’ ministerek által környezve lépett be ’s elfoglald a’ királyszéket, mellynek két oldalánál ministeri állottak. Ő fölsége ezüsttel szegélyzett sötét kék ruhában volt’s vidám tekintetű; midőn belépett, mosolygva hattá meg magát. Néhány pereznyi szünet után előlépett az elnök ’s a’ négy titoknak az alkotmánnyal, ’s eb­be tartották azt a’ királynénak, ki arra az országló esküt nyugott hangon létévé ’s azután székén helyet foglalt. Az elnök és litok­­nokok erre visszavonultak. Most általt nyujtá Calatrava minister ő felségének a’ trónbeszédet, mellyet az lassú ugyan de értelmes hangon elolvasott. Szava eleinte szilárd, későbben reszketeg, de utoljára ismét kezdetkori erősségű volt. Az elnök válaszolt a’ királynéi beszédre,’s kinyilatkoztatá, („általányos kifejezésekben,* mint ezt az alkotmány 123 ik czikkje parancsolja) hogy a’cortes ügyekezni fog kötelessége betöltésén. E’ szavalat végződtével odahagyá ő fölsége a’ gyűléstermet a’ küldöttség kíséretében, ’a ezen (más tudósítások szerint igen hanyag ’s csekélyszerű) kiáltás közt: Éljen a’ királyné! Éljen II Izabella! Éljen az al­­kotmány! Valamint érkeztekor, úgy most is tömve valának az utczák ’s ablakok; ’s a’ királyné örvendezni látszék azon kiál­tásoknak, mellyekkel fogadtaték ’s üdvözölteték.“ Ugyanez ün­­nepiségre vonatkozólag ezeket írja egy másik madridi levelező: „A’ királyné, szép testalkatú ’s arczulatában igen nyájas kife­jezéssel biró asszony, ezüst szegélyes sötét kék köpönyegében, olly alatt brüsseli csipkével ’s arannyal díszített fehér öltönyt viselt, ’s a’ nagy gyémántoktid csillogó koronával fején, valóban királyias tekintetű volt. De a’ nép, melly egyébiránt tőle nem idegenkedik, még sem hagyd magát megbűvöltetni a’ fényes külső állal, ’s az elnök ezen felszólalására : Éljen a’ királyné­­ im e’ háromszoros dörgő kiáltással felelt: „Éljen az alkotmány!“ A’ Puerta del Sóinál is mindenki némán maradt, csupán a’ pa­lotába léptekor részesült olly élénk örömkiáltásban, hogy a’ lépcsőkön zsebkendőjével száritá föl megindulása könyvit. A’ kis királyné azon közben hon maradt ’s épen akkor szokott délutáni sétakocsizásra készült , midőn édesanyja a’ cortesgyülésbül haza men. Néhány nap óta különös gond fordittatik a’ kocsi zárult­­ságára, mig az a’ királynéra várakozik; hasonlag a’ lépcsőket övedző melléktornáczokéra; csukva tartatnak a’ fő bejárásé is. Nem tudom, ha nem valamelly hűtelen szándéktuk­ tudósítás következtében történik , ez. Most a’ kormányzás legfőbb helyeit az ayacuhok és esk­emadurai születésűek tartják elfoglalva ; ez utóbbiaknak még a’ cortesben is van két földijük, az előlülő t. i. ’s egy titoknak. A’ ministertanácsi és cortesgyülési elnöksé­get 1823ban is épen Calatrava ’s Becerra viselék, ’s el is ás­ták az alkotmányt. E’ kürülménybül kiki jó vagy rész előjelt fej­teget magának.“ ’s a’ t-A’ cortes, oct. 28kán 1 órakor titkos ülést tartott, mi miatt a’ városban nagy nyugtalanság jön. Némellyek ugyan is azt erősítik, hogy abban csak a’ munkálkodási rendrűl vala szó; má­sok ellenben azt állítják, hogy ez a’ kormányhoz érkezett ama’ hír következtében történt vala, mi szerint a’pártosok Almádén vá­rost gazdag kényelő-táraival együtt elfoglalták. A’ madridi lapok tartózkodatlanul kikelnek Alaix és Ro­­dil vezér munkátlansága ellen , kivált mióta az előbbinek Gome­zen vívott győzedelme alaptalan hírnek bizonyult. Az Espanol különösen kijelenti csudálkozását: miképen történhetett az, hogy Alaix , miután az ellenséget Cordovánál utólérte, minden meg­támadás nélkül tovább hagyá azt vonulni Sierrába , ’s még csak ama’ szerencsétlen foglyokat, kiket az onnan magával hurczolt, ’s ama’ tömérdek zsákmányt, mellyet dulással összehalmozott, sem törekvék altal elragadni; hanem osztályostul három napig pi­hent, é s csak azután mozdult el onnan tovább Baylen felé. — D. Manuel Gurrea, christinai osztálynok, Torábul (Cataloniában) m. k. 16rul következő tudósítást intézett a’ hadministerhez : Tegnap esti 9 órakor értésükre adatám Pino helység lakosinak, kik egy év óta mindenkép gyámolitgaták a' lázadókat, sergeink elül pedig min­dig elköltöztek, a’ hátrahagyott bort megmérgezték ’a a’ t­, hogy ha még egyszer elhagyandják házaikat, szigorú büntetés-példát állitandok bennük másokra nézve. Hajnal hasadtakor útnak indulék a’ nevezett falu felé, mindegyre üldözvén a’ lázongókat; de mi­dőn oda értem, ismét pusztán ’s emberhagyottan lelémi azt. — Ekkor szigorú parancsot adok az egész falu hamuvá égetésére, mit reggeli­­kor teljesítettek is. — E’ példa, jó hatású volt. A’ kö­rülfekvő helységekből hozzám tódultak erre a’ lakosok ’s fogadást tőnek, hogy közeledtünkkor soha sem hagyandják oda lakhelyei­ket. Én válaszul adám, hogy ez esetben számot tarthatnak ba­rátságunkra, ’s hogy katonáink semmit sem veendnek el tőlük illő árfizetés nélkül; de egyszersmind kinyilatkoztatom, hogy lakójától elhagyatott minden házat föl fogok gyujtatni késedel­­metlenül. u— Leon tartomány főparancsnokának, d. Miguel de Cue­­vasnak oct. 26ki tudósítása szerint, és Pablo Sanz carlosi ve­zért, 24kén, Salasnál (Asturiában, Oviedotól nyugotra) a’christi­nai sergek megverték. Bayonneban pedig f. h. 2kán azon hir terjedt, hogy Gomez, miután az Almádén védelmére küldött Flin­ter ezredes osztályán győzedelmeskedett, magát a­ várost is ha­talmába kerítette. A’ hadi hírek mindegyre ellenkezőbben szárnyalnak. Bilbao ostroma megszüntetését valótlannak állítják a’későbbi tudósitások,­ csupán a’ tüzelés élénkségét mondják valamennyire csilapultnak. A’ Sanzon nyert christinai győzelmet némelly közlemény nagyon csekélyszerűnek, mások pedig csupa koholmánynak hirdetik. Csupán amaz egyetlen hit valódiságában egyeznek meg, hogy Gomez Flinter osztálynokot megverte ’s Almádén várost elfog­lalta. — Ennek részleteit igy közük a’ Madridbul folyó hónap elejérül irt levelek : Almádén ellenség hatalmába került. Flinter két napig állott ellen az ostromvivásnak; 3dikon, midőn már semmi segélyt nem várhatott, ’s legénysége számát­­ részre kevesültnek látá, megadta magát. Puente, a’ pattantyusság ez­redese, kinek vezérlete alatt csupán nemzetőrség állott, két órával tovább vitézkedett. E’ maroknyi nép védelme dicső is volt. Azon reményben t. i. hogy még érkezend mentő segély, oroszlán bátorsággal vittak, ’s minden talpalatnyi földet sírrá avattak. Midőn már csak egy kisded erősségbe szorittattak ’s a’ láng is mindünnen szigorgatá őket, még folyvást harczolának, mig erősségük is tüzbe borult és puszta füstölgő omladvány lett. Ek­kor meg kelle hódolniok kegyelem vagy halál fejében. Puente ezredes azonban(ki az előbbi cortesgyűlés idejében minister volt) mint sem élve kerüljön az ellenség hatalmába, golyót röptetett keresztül agyán. Ez következménye Bodil mélyen át­gondolt tervének, mellyet ő és segédei, tudósításaikban annyi­szor dicsérgettek! Megbocsáthatlan ama’ gondatlanság ’s kön­nyelműség, mellyel Almádén ’s ennek őrserege föláldoztatok. Nehéz is leírni azon ingerültséget , mellyet e’ hir Madridban okozott. A’ vezéreket nem csak általányos szidalom ’s kárhoz.

Next