Jelenkor, 1840. január-december (9. évfolyam, 1-104. szám)
1840-04-08 / 29. szám
szerda , apri I. ft. B.,ifj AT : Magyarország és Erdély (országgyűlési hírek; a’ KK. és HR. üzenete a’ felső táblához a‘ zsidók polgárosítása ügyében ’s erre a’ siritek válasza; hangverseny az olasz árvízkárosultak számára; gyógyszer az ebdült és mérges kigyómarás ellen; montenegrói hírek ; a’ Dunatorkolat tisztítására társaság alakult; ’s a’ t.) Amerika Anglia (O Connell Izlandban; Elegy; ’sat.) Franciaország (a’ titkos költségek a’ kővel kamrában nagy többséggel megajánlatva; Thiers nyilatkozatai; vélemény a’ ministerség győzelméről; ’sa’t.) Törökország (a’ görög patriarka méltóságától megfosztatva) kairói hírek: ’sa’t.) Belgium. Svédország. Schweiz.— Magyarország; és Er d é ly. A’RRdek martz. 24kei országos ülésében föl vetetett többek közt : I. Üzenete a’ mv ív. és RRnek a’ Fő Hithez a’ zsidók polgárosítása tárgyában, mellyben köv. nyilatkoznak: „A’ nép egy osztálya, melly századokon keresztül törvényhozás és közigazgatásban a’ nyomásnak, polgári társasétűlben a’ lealacsonyításnak zsibbasztó jármát ismeri, és mindeddig könnyebbttésért a’józan ész és emberiség előtt egyaránt hasztalan esdeklett, méltán megkívánhatja, hogy a’törvényhozás azon közállományban, mellynek eddig csak sulyát érezé, öt jótékonyságiból is illő igazságos mértékben részesítse, az 1790.34. törvénynek a'következett idők viharai között eltompult szózata a’ bel-és külcsend haladásra felhívó szakában komolyan emelkedik ’s emlékezteti a nemzetet, hogy azon közigéretinek , mellyet félszázad előtt hirdete, tegyen eleget ’s gyakoroljon igazságot azok iránt, kiknek ezt megkívánni sem szavak,sem polgári joguk nincsen. A’ zsidóság földmiveléstől, kézművek szabad gyakorlásától, ingatlan birtok-szerzéstől elzárva, rendes adózáson túl terhelve, a’kereskedésnek előtte egyedül nyitva álló útján ezen lemondások között küzd az élet fentartásáért ’s az élet gyönyöreinek élvezhetéséért, és száműzve a’ többi lakosok sorából, kik által naponkint realáztatik, kiragadniigyekszik azon földi javakat polgártársai kezéből, mellyeknek gyűjtését polgári állásánál fogva földi létében egyedüli feladatkint tekinteni kénytelen, idegen , a’ polgári jogokból kizárva eredeti üldözések ezredes emlékivel terhelve, nem csoda, hogy az ipar és szorgalom útján igyekszik visszatartani mindazt, mit rajta elkövetett az erőszak, és szorgalma és szoros összetartása által nemcsak fentartotta lételét, hanem akadályon és megszorításokon diadalmaskodva túlnyomóságot is tudott magának szerezni a’többi osztály között. Hasznos e hát, hogy az mint eddig, úgy ezután is elszigetelve maradjon a’ közérdektől? Ezen, az ipar téréin csendes, de mély elkeseredéssel folytatott harcznak, ezen elszigetelt állapotnak véget vetvén, a’ közállomány érdeke kívánja kibékíteni a’ zsidó lakosságot azon hazával, mellyben él,az emberiség szava int megadni nekik azon jogokat, mellyekkel minden polgárnak bírnia kell, ki a’ közterhekben részesül , az igazság parancsolja, nyittassák meg a’ zsidóság előtt a’polgári szerzés minden forrása,nyittassák meg az ipar és szorgalom minden útja,és önkint egybeolvad közérdeke többi polgártársinak közérdekével, mert a’ törvénynek egyenlő védelmében részesül, törlesztessék ki a’ törvénykönyvbül a’lealázó nevezet, szüntessenek meg a’ lealacsonyító közigazgatási rendeletek, mellyek a’ többi polgár közül a’zsidót száműzve tartják; ne tekintessék úgy mint idegen és jövevény, mint ellenséges alkotórésze a’ polgári állománynak, mellétől félni kell,és szeretni fogja azon törvényt, melly elhagyott állapotáról megemlékezett, szeretni azon közállományt, mellyel előbbi szomorú sorsából kiragadva, többi fiaival egyenlőn ápoló karjai közé fogadá ; adassanak neki jogok, nyittassák meg előtte az utat tudománynak és vitézségnek külső megkülönböztetései elnyerésére, szüntessenek meg a’ rendkívüli adózások, és önként, nem kénytelenségből, fog vérével is áldozni a’ hazának és azon törvénynek utalmára, melly rá nézve nem lesz terhelő egyedül, hanem jótékony is, holott mostani állásában a’ többi polgárokéval sem közérdeke egy, sem érzeménye a’ küzhaza iránt egy, sem a’ törvény, mellyet véd, előtte egy a’dolog természeténél fogva nem lehet. A’ KK. és RR. az országban lakó és itt letelepült zsidóságot idegen népnek nem, hanem külön vallásbeli és épen vallása mint minden polgári jogból kirekesztett felekezetnek tekintik’« azt hiszik, hogy a’ felvilágosodásnak újabb időkben diadalmaskodó szelleme nagy részben kiegyenlíté már, ’s lassan lassan végkép ki fogja egyengetni azon mély csorbákat a’ társas életben is, mellyek a’múlt ezred hoszszu során, balitéletek által a’zsidó és keresztyén lakosság közti jó érzeményeken ejtettek, de ennek előbb alapját, a kibékülés nagy szavát kimondani a’törvényhozásnak kell, és ez a’ polgárosítás. A KR. és RR. azon törvényben, melylyet e’ tárgyra nézve alkottatni kivannak, kettőt óhajtnak elrendelni : 1 ) A’ türelmi adó, az ország RRnek tudta’s megegyezése nélkül vettetvén ki,'s az ország törvényhatóságinak befolyása nélkül szedetvén be,az adózás ezen nemét sem az alkotmány fogalmával általán véve, sem pedig a’ honi alkotmánnyal különösen nem egyezethetni meg; de ezenkívül a’ mellett, hogy az előbbi századokban a’zsidók ellen gyakorlott üldözések emlékét hordja magával, az adóztatás józan elveivel is ellenkezik, mert ennek egyedüli alapja a’ polgári haszon. Ennélfogva a’KK. és RR. azt óhajtanák,hogy ezen úgynevezett türelmi adó szüntessék meg.2) A’ polgárosítás eszméje már magában foglalja mindazon jogot, mellyek nem kiváltságosak, — ezeknél kevesbet adni annyi lenne, mint tágítani ugyan a’ türelem bilincsein ’s könnyíteni a’zsidóság anyagi állapotján,de koránsem éretnék el azon czél, mellyet a’ KK.és KR.a’ törvény hozatalában kitűzve lenni vélnek, á.m. hogy a zsidóknak mint polgároknak érdeke minden tekintetben a'közállomány érdekével olvasztassék össze;a’RK.és KR. tehát kimondatni kívánják azt is, hogy a zsidók a' nem-nemesek minden polgári jogaiban részesíttessenek.“ 11. Ugyanilly tartalmú felirási javaslat, ill. Törvényczikk a zsidókról . A zsidó valláson levőkre rendeltetik. I. A’ türelmi adó eltörlesztetik. 2. §. A’ zsidók az ország egyéb nemnemes lakosai által gyakorlott minden polgári jogban a’ magyar szent korona alatt mindenütt egyaránt részesíttetnek. Ezen üzenetre következőleg válaszoltak a’ Fő-RU. ,,Teljes mértékben méltányolják a'm. Fő-RR. azon nemes szándékot, melly a’ t. KK. és RRben a'jelen tárgy iránt létrehozatni kívánt törvényes intézetek indítványozását szülte,’s magok is azon élénk óhajtást táplálják keblükben, hogy a’ zsidó nemzet polgári viszonyinak valahára kedvezőbbekké alakítása által az ország állományához is szorosabb kötelekkel kapcsoltassék ; mivel azonban ezen bármilly üdvös czél elérésére csak a’lépcsőnkénti gondos kifejlődést eszközlő módok lennének a’ legtanácsosbak ’s leghathatósbak, a m. F.-RR. ezen néposztály sorsáról még most olly fölötte tág kiterjedésben, mint a’ t. KR. és RR. által javasoltatik,rendelkezni kívánatosnak nem tartván,jelenleg elegendőnek vélnék azt, hogy mindennemű tudományok, művészetek és szép ’s hasznos mesterségeknek eddig is nagyobb részint teljes szabadságukban állott korlátlan gyakorolhatásán kívül még : a) A’ türelmi adó ’s a’zsidóiknak nemesi jószágok haszonbérelhetésétöli eljiltatásuk,mint egyébiránt is csak felsőbb remeleteken alapuló olly szabályok, mellyek megszüntetése már az ország sérelmi és kivánati közt is sok ízben sürgettetett,eltöröltetni szorgalmaztassék. b) Hogy törvény által jelentessék ki, miszerint a’ zsidók jövendőben az ország minden városiban és vidékeiben szabadon lakhassanak. c) Hogy a’ mennyire különben ügyességüknél fogva alkalmasok lennének, vallásuk mindennemű mesterségezésekben és kalmári társaságokban felvételüknek akadályul ne szolgálhasson ; ’s valamint ez, úgy d) Az is törvényesen állapíttassék meg, hogy jövendőben nemcsak jobbágy-telkeket, hanem minden sz. kir. vagy kiváltságos városokban is polgári fundusokat szabadon szerezniük lehessen. E’ kedvezményekkel a’ zsidók sorsa a m. FeRR. véleménye szerint nevezetesen javulandvan, az irántuk netalán bővebb mértékben történhető intézkedést a'törvényhozás jövő szakaira hagyatandónak vélnék. Mivel azonban már e’rendeletekkel is »'zsidók átlapolja Magyarországban »’szomszéd tartományokban lakozókénál olly sokkal kedvezőbbé válnék,hogy méltán lehetne tartani attól, miszerint e’ jótékonyságok élvezhetési végett számos vagyontalan idegen zsidó fogna ide tódulni, az innen eredhető káros következések elmellőzése tekintetéből a’ m. FORR. czélszerűnek tartanák »felterjesztendő felírásban a’ végrehajtó hatalom figyelmét arra gerjeszteni, hogy a’ hazába bevándorolni’s itt megtelepülni kívánó zsidókra nézve, főképp’törvényhatóságok résziről, erkölcsiségükön kivid még arra is különös tekintet legyen, hogy azok, vagy némi vagyon-lirás által, vagy bizonyosan mestersége s művészet tudásával az ország hasznára lehessenek. Ezekben pontosulván a' m. Fő-RRnek e'tárgy iránti nézetei, azok elfogadására»’t. KKr. és RRet rokon bizodalommal felszólítani semmit sem kételkednek.“ ORSZÁGGYŰLÉSI HÍREK. Váltót.vénykönyvi javaslat. [FolylI) IX. c.ikk. A’ bírói határozatokról. I(2.§.A'változ .székek,minden elottek folyó perben, vagy végzés (Bescheid) vagy ilélet (Ortheil) által határoznak. 117. §. Végzés által a’ váltót,szék a’ per érdemét, csak következő esetekben intézi el: a) Sommás pörbeli e'járásnál a’ VI. c/.ikk értelmében, b) Ha a’pana/sokféle’megjelenési határidőt elmulasztja, c) fia a’panaszlott az idézési határidőre ugyan megjelenik, de a’ felperes állításit, mellyekre az keresetét építi, akár egyenesen akár hallgatva elismeri, ’s vagy semmi, vagy törvényes erő nélkül kifogásokat teszem 1 18.§. Vából:szék előtti rendes pörükben minden mellékes kérdés felett közbenszólólag nem ítélet, hanem végzés hozatik. 119. §. Az ügyek ellenben ítélet által intéztetnek el: a)Rendes perfolyamban, ha a’sommás pör utján hozott fizetési végzés ellen a’70. §. értelmében az alperes által kifogásolt iélettek, b) Valahányszor a’ felek állítási, vagy kifogási oklevelek, tanuk, műértők, vagy eskületételek általi bebizonyítást szükségessé tesznek, ’s a’ határozás (Erkenntniss) a’ kereset érdemében hozatandó 120. §. Midőn a’ végzés sommás perben hozatik, az csak a’fél által bemutatott folyamodás hátára iratik. — Midőn a’végzés rendes pörükben közbeszólólag hozatik ez nemcsak a’ fél által beadott folyamodólevélre iratik, hanem a’pörről külön vezetett jegyzőkönyvbe is iktattatik. 121. §• A’ végzésekben az, esedező megnevezése ’s kérésének megemlítése nem szükséges. 122 §. Az ítéletek a’ szóbeli eljárás berekesztésével külön szerkesztessenek, azok bevezetésében a’ felek ’s ügyviselőik nevei, a’ pör czíme ’s tárgya és a’szóbeli eljárás berekesztésének napja világosan tétessék ki’s az egész ítélet egyszersmind a’ porról vezetett külön jegyzőkönyvbe iktattassék. 123. §. Mind az ítéleteket, mind a’ pör érdemét elintéző végzéseket okokkal kell támogatni , és pedig olly formában, hogy kimondatván azokban előbb a’birói határozat, utána tüstint azon okok, mellyekből a’ biró itélt, pontonként számláltassanak el. 124 §.Mind a’végzések,mind az ítéletek azon közönséges eljárási jegyzőkönyvbe, mellyet a’ törvényszék a’ 17. §. értelmében dolgainak vezetéséről tart, szinte beirandók. 125. §. Mind a’ perdöntő végzések, mind az ítéletek, ha azok a’ felek vagy ügy viselőik jelenlétében hozatnak, nekik azonnal kihirdettetnek, ha pedig azok hozatalakor jelen nincsenek, a’ törvényszék őket egy rövid és 24 órát meg nem haladható időre maga elibe rendeli, ’s akkor, ha meg nem jelennének is , a’ kihirdetés minden esetre megtörténik.Olly eseteknél azonban, mellyeknél a’törvény azt rendeli, hogy a’ végzés a’ feleknek kiadassék, ugyszinte akkor, midőn a’ felek magoknak »’végzést vagy ítéletet kiadatni kívánják, ezek nekik kiadandók. 126. §. A’ vállattszék határozata, legyen ez végzés vagy ítélet, tovább nem terjedhet, mint a’ felek kérelme, habár a’ törvény nekik több jogot engedett volna is. 127. §. A’ pörvesztő fél a’pörköltségekben mindig elmarasztaltatandó, ha ezek pör folyta alatt beadattak. 128. §. A’ felek által fel nem jegyzett ’s nem kért költségek viszonosan eltörlötteknek tekintetnek. 129. §. Az elmarasztaló végzésben vagy ítéletben, a’pörvesztettnek végrehajtással fenyegetése alatt a’ kérdéses sommának, minden hozzá tartózó mellék-költséggel együtt, 24 óra alatt leendő megfizettetése kötelességéül tétessék 130. §.Íia a’fizetési kötelesség eskü-letételtől függ,ezen föltétel az ítéletben világosan megemlítendő, a’hit formája határzottan megállapítandó, ’s letételére rövid, három napnál tovább nem jér 1840. 291ik szám.