Jelenkor, 1840. január-december (9. évfolyam, 1-104. szám)
1840-08-19 / 67. szám
26. Bánt szeretete a’ kedves guáneck iránt.“ Anglia hatalmát azonban a’ National épen nem böcsmérli, sőt megvallja, az valóban félelmes; de egyszersmind kimondja, mikép Francziaország nemcsak ezzel,iánéra egész Európa összes hatalmával is mindenkor bátran mérközhetik. — Ministeri lapok szerint már Ausztria ’s Poroszország isalálták a’négyes szövetséget — Egy új királyi rendelet szerint é60ezer franknyi rendkivüli hitelt nyitott a’ belminister az idegen faenekvök gyarapsitására. — Rosamel hajóvezér Tunisban parancsot kapott.Sorhajót azonnal a keleti hajóhad szaporítására küldeni. —Clanzel tábornagy a’ Rajna mellett fölállítandó őrsereg vezérletére fog a’ kormány által megbizatni. —Némelly jól értesültek állítása szerint a’négyes szövetség a’ fegyveres végrehajtást kizárólag Angliára bízta, és igy legalább annyiban megnyugtatva érzendheti magát Francziaország,hogy a’ moszka czárnak nem leend alkalma enyves kezekkel nyúlhatni Konstantinápolyhoz.“ — (A’ cserkeszek győzedelmét orosz hirlapok is valósítják.) A' moszka „invalide“ köv. nyilatkozik a' kaukazi eseményekről : ,,A’ moszka hadsereg évkönyvei gazdagok dicső tettekben és egyesek hősi bátorsága jeleiben, mellyek a’maradék emlékezetiben sokáig élni fognak. A’ kaukazi seregnek több inben volt alkalma hadi borostyánt aratni, mint más hadosztálynak ; de olly kitűnő hősi elszántságot’s vitézséget nem mutatott eddigelé azon sereg,mint a'kaukazi vadcsordáktól megvett kis várak őrsége. Ezen várakat, mellyek azért építtettek, hogy a’ félvad népség rablásinak ellenállni lehessen, és a’gyalázatos rabszolgakereskedésnek véget szakitni, tavaszkor megtámadák és erősen vivák a’ cserkeszek. Ilarom vár csakugyan kezökbe is esett, de olly dicsőséggel, hogy vitéz utalmazóitul az elkeserűlt ellenség sem tagadhatá megcsodálását ’s tiszteletét.A többi vár őrsége hősi erőködésit óhajtott siker koszoruzta Mindenütt kétségbeesett elszántsággal álltak ellen a’ hegyi népség ismételt megtámadásinak, és e’ viadalban, hol sokszor egy maroknyi orosz tízszer sőt húszszor annyi ellenség ellen is tusakodott, a’ veljaminotzi, mihályi, navagini ésabai őrség nyeri el a’ koszorút. Megvették ugyan a’ cserkeszek mind, de az őrség igen drágán adá el a’ győződélmet. Egyébiránt ha a’ moszkák olly vitézül viselték magokat, a’cserkeszek, kik őket meggyőzték, még vitézebbül harczoltak. — A’cserkeszek elleni roppant készületek mindinkább’s nagyobb figyelmet gerjesztenek. Jul. Iékén 3000 orosz vadász kelt át 40 álgyuval a'Dniesteren a’ Besszarábiában összegyűlt ’s cserkeszek ellen menő hadsereghez csatlakozandó. A’ lovas határőrök minden osztályból 20 embert adnak a' kaukazi tartományokba nyomuló sereghez. A’málha, hadiszer 's élelemszállitás olly nagy, hogy a’ földmivelő szinte elvesz miatta. — Lengyel határszéli tudósítások odessai levelek után közlik, hogy a’ keleti kérdés karddal megoldatása nem messze van. Pontois minden ármánykodási mellett is Ponsonby í.rábbá a’portál AU ajánlatinak el nem fogadására, ’s ennek következtében Egyiptus és Szyria kikötőinek angol hajók által leendő ostromzár alá vettetése csakugyan bekövetkezik. A’ moszka Iradi erő nagy része már hajón van , és Sinopenél kiszállván egyenesen az adanahi szorosak felé nyomul, Ibrahimot a’ szárazon megtámadandó. Az angol és moszka egyetértve munkálkodik é vagy nem, még nem bizonyos. Mind a’két hatalom érdeke különböző ; a’ moszkának valamit kell tenni,hogy egy idő óta elhanyagolt túlnyoraóságát Középázsiában helyreállíthassa, ’s befolyását dél felé is kiterjeszthesse ; az angolnak jelenleg szinte mindent el kell követnie, hogy déli Ázsia és a földközi tenger közt egyenes összeköttetési vonalt létesíthessen, miáltal az anyaországául kevés idő alatt segítséget kaphat, így a’két hatalom, ha czélja különböző is, darab ideig az eszközökben megegyezik ’s ez által a’ francziákat, bármint húzzanak is az alkirályhoz, munkátlansági állapotba teszi, mert Egyiptus kedviért Anglia és Russziával nehezen fognak ezek szakítani. — Vilna jul. 15. Az itteni hadi kormányzó köv. parancsot tett közre a’ hírlapokban : „Gerits Eduard lengyel születés, ki a’ lengyel fölkeltekkel hazáját elhagyta, és jelenleg Francziaországban tartózkodik, az 1834ben odt.iokán keltekat értelmiben a’ birodalombul számkivettetik, a’ visszatérés neki örökre megtiltatik, és minden ingó ’s ingatlan java elkoboztatik.“ Mások ellen is szinte illy kemény ítélet hirdettetett ki. 19 a sia. (A’ tartományi Rendek javítási ajánlata.) Kopenhága. jul. 20. Hang prof. indítványa a' tartományi Kft. intézvénye ügyében köv. hangzik: 1) egyesittessék a’ két dánrendi gyűlés,azaz minden dán nyelvet beszélő tartományi gyűlés eggyé olvasztassék. 2) A’ követválasztásban nem egyébre, mint személyes tulajdonokra tekintsenek, a’ megválasztatott legyen feddhetlen éltű, tartózkodott legyen a’ király európai birtokában öt évig, ’s ne álljon olly viszonyban más országgal, hogy dán polgárnak ne lehessen tartani. Ez oda czéloz, hogy a’ választatás ne köttessék földbirtokhoz, mikép a’ választási jog. 3) Az összes papság négy követet válasszon; az egyetemi tanítók választhassanak ’s választathassanak is. 4) A’ kir. hivatalviselők , ha megválasztattak, arra ne kérjenek különös engedelmet a’ kormánytól 5) Az országgyűlés kezdete ’s vége határoztassék meg; tartson három hónapig, gyűljön össze minden évben mart. végin , vagy apr. elejin. 6) A’ tanácskozás nyilványos legyen. 7) A'jövedelem ’s kiadás megvizsgáltatása, szóval az országos pénz kezelésen’ RR. hatása alá tartozzék, ’s elleni őrsége alatt történjék. $VCClOB*SZig« (Az alkotmányi választmány visszaveti a’ király rendkivüli országgyűlést illető válaszát és csak egy kamratakar). Stockholm, jul. 17. Az alkotmányi választmány visszavető a’ király rendkivüli országgyűlést illető válaszát ’s javaslata már most az alkotmány változtatás ügyében közönségesen tudva van. Annak fővonalai ezek: ,,A’ képviselői testület csak egy kamrát képez, melly szükség esetén, mint Norvégiában, két részre oszlik. Mint Norvégiában minden törvényjavaslatot az alsó kamra födelsting) teend. A’felsőbb kamra (Lagsting) tagjai azon 60 képviselő, kiket a’képviselői testület gyűlése szótöbbséggel, minden rangkülönbség nélkül, választ. A’ képviselők gyűlése ezután is országgyűlésnek neveztetik, melly minden másod évben tartatik, és a’ rendkívüli országgyűlés azonnal megszűnik, mihelyt a’ rendes öszszeül. Választási joggal minden svéd bir, ki keresztyén, 20 éves, és 5 évig az országban lakik, ’s a’ kör. osztályokhoz tartozik. A ki 1000—4000 tallérnyi vagyont bir ’s tőle adót fizet, egy szava van, a'ki 3000 — 10,000 tallérnyit,kettő, ’sa’t, ki 100,000 tallérnyit bir ’s tőle adót fizet, hat szava van, ki pedig 252—500 tallérnyi adóalatti vagyont bir, egy negyedrész szava van, a' ki 500 —1000 tallérnyit, fél szava. Minden tisztviselő, kit törvényes ítélet által bocsáthatni el hivatalába, bit szavazási joggal, de nem ollyan, ki önkényesen eresztethetik el. A’ választó egyszersmind választatható is,ha 25 éves, és a’ megválasztatás alól senki sem vonhatja ki magát, csak 60 éves, vagy már kétszer országgyűlésen volt, vagy ha valami törvényes akadály forog fen. Hogy a’ választás valamellyik osztály kezébe ne kerüljön, mindenki minden rangra való tekintet nélkül választathatik. A’képviselők száma 250re terjedend, hogy körülbelül 12 ezerre essék egy. A’ választás titkos szavazás által történendik. Ezek az alkotmányi választmány javaslatának főbb vonalai ; ha ez átmegy, és ország törvényévé válik, az egész belállapotban lényeges változás történik. A’kormány, melly ismerte a’ választmány alapelveit, meg akarta ezt előzni, ’s azért tett maga alkotmányváltoztatási javaslatot ; de tudja ő aztán létesíteni ? az már más kérdés. Stockholm, júl. 21. Az alkotmányi választmánytól két nagy fontosságú javaslatot fogada el ismét az országgyűlés. Egyik az úgynevezett behúzási jog eltörlesztése, miszerint a’kormány az újságot minden törvényes eljárás nélkül megtilthatta , de ezen hatalommal , minthogy az igen felháborító volt, már két év óta nem élt. Másik az országos költség megvizsgálása; ezen vizsgálás ezelőtt csak minden második évben történt, és három hónapig tartott; ezután a költségvizsgálók minden évben öszszegyülnek, és munkájokat két hónap alatt végzendik. E’ két javaslatot az országos RB. helybenhagyák és mint nálunk szokás, a’ jövő országgyűlésig nyugszik, mert minden törvényváltoztatásnak két országgyűlésen kell tárgyaltatnia, elsőn t.i. a’ változtatási javaslat felett vitatkoznak, ’s helybenhagyják másodikon pedig végkép eldöntik— Stockholm, jul. 31. F. hó 28-án Stjerneld b. kül— és Posse gr. igazságminiszter hivataljokrul lemondottak, és lemondásukat a’ királynak benyújtották. Lemondásuk oka , mivel a' közbizodalmát nem bírták. — Németország, Drezda aug. 5. Beszélik, hogy a’porosz király és Metternichig legközelebb Fischbachban összejövendnének. — A’ porosz legujabbi statuslap , Duninnek érseki székébe visszatérését illetőleg következő fontos irományt közöl. Uralkodásba léptemkor, a’ hold, király atyai gondoskodása által olly karban lelém azon ügyeket, mik a’ poseni nagyhűségben az egyházi békét meg-és ezen tartomány kathol. alattvalóit főpásztoruktól elzavarák, mellynek nem hamar vala jó vége reméllhető, é s kívántam , az eddigi szabályoktól, mellyeket boldogult király a sors, a fenforgó körülmények miatt elkerülhetlenek gyanánt elismert’s mikben én teljesen megnyugszom , el nem térve a’ közelebbi értesülés útját követni, ’s az most kedvező eredményekre vezet. Az érsek nyilatkozatiból reményiem, hogy mind a’ korona jogai, mind az országos törvények tekintete, valamint az egyházi rend visszatérése is biztosíttatnak. A’ félreértések elhárulása felszabadít azon szomorú kötelességtől, hogy az ország törvényszéke által a fő-papok ellen hozott ítéletet végrehajtassam, ’s a’ szigorúság szabályit kövessem. Azért hajlandó vagyok Dunin érseknek egyházi hivatalátuk felfüggesztetésében, és Berlinből önkéntes eltávozása utáni fogságában, elismerni azon elégtételt, mellyet a’ törvények általa megsértett szentsége kíván ’s akarom érseki székébe visszatérését az egyházi főpásztornak, annál hajlandóbban pedig, mivel a’ nagyherczegség lakosi egész hőséggel álltak ellen a’ tartományi igazgatás szükséges és törvényszerű szabályi ellen kerekült felzajdulásoknak. Teljes bizalommal vagyok,hogy nagyhgségi kathol. alattvalóim, főpásztoruk visszatértében azon utalom és gondoskodásnak kezességét lelendik, mellyel a’poseni nagyhgség kathol. egyháza, és istentisztelete iránt viseltetem. Mint én szigorú lélekisméretességgel vigyázandok, hogy minden kerültessék el, mi alapos panaszra nyújtana alkalmat, ha elhatárzott és másíthatatlan akaratom, minden keresztyén vallásfelekezet tökéletes szabadsági egyenlőségére nézve, nem teljesíttetnék , úgy kimélés és tekintet nélkül fognak bánni mindennel, ki a’törvények’ és világos akaratom’ ellenére aláásni merészkednék a’ felekezetek egyességét, ’s veszélybe hozná az egyházi nyugalmat. Sanssouci, jul. 29.1810. Fridrik Vilmos. — Hochort, Werther, Ladenberg. — Posen aug. 5. Ez estve 10 órakor jött meg Colbergbil Dunin érsek, és lakába szállott. Gabonaár : Pest, aug. Inkán: Tiszta búza: 223—190; Kétszeres : 102 —140 ; Rozs: 132—122; Árpa: 103—93; ; Zab : 100—92 ; Kukoricza : 153 — 130; pozs. m. váltó garas. Pénzkelet: Becs aug. 14 kőn; 6petes statuskötelezvény : 107* 7; 4 petes: 100%; 3 petes: 80; 1839 ki kölcsön : 704% !S 39 ki: 322'/2 ; Bankrészvény: 1735; Eszterházy-sorsjegy : 42; Cs. k. arany-agio 3% |) il ila \ i * » 11 « S . aug. Inkán délben : 9' 0'' 0 " a’ zerns felett. VasúTrészvény : éjszaki : 101 %; majlandi: 107 ; győri : 120. Szerkeszti Nelieczy. —Nyomtatja Trakiner Károlyi, uruleza 612.