Jelenkor, 1840. január-december (9. évfolyam, 1-104. szám)

1840-11-25 / 95. szám

37$ eddigelé. Egyszersmind több vidékről érkezett panaszok következtében, mellyek szerint némelly könyvárusoké könyvkötők a’Mezei-Naptárt(nem figyelve az emberiség jogaira) telhetetlen nyereségvágyuknál fogva szabott árán felül árulják, határozatta jön , hogy azok, kik ezt cselekedni nem általandják, miként a’ szerkesztőség tudtára fog esni, névszerint a’ közönség ítéletének adassanak át. VII. Örömmel értesült az egyesület több uj honi intézetnek keletkeztéröl, miilyenek: a’ soprony- vasmegyei szeder-egylet, a’ tolnamegyei selyemtenyésztő társaság, és vasmegyei g­azdasági egyesület, mellyek,­valamint általában minden a’ gazdaság körében hatni törekvő honi intézetek és egyesületek hazafiui bizodalom­­mal szólittatnak ezennel is fel, hogy magokat, mennyire kitűzött czéljok általa netán közelittetnék, fiók-egyesületekkint ezen anyaegyesülethez kapcsolni, vele munkálkodásik eredményeit koronkint közleni, ’s a’ közös czélt közös munkával elősegitni annál inkább szíveskedjenek, minthogy különben az egyesülés ’s erő-központositás jótékony szelleme lassankint különködési lankasztó kórrá fajuland. Vili. Olvastatott Török János egyesületi képviselő urnak a’ németországi mezőgazdák , és erdészök brüni gyűléséről, ’s a’ stájerországi gazdasági­ egyesület húsz éves ün­nepéről kelt jelentése, mellyben különféle az egyesület szám­ár­a küldött gazdasági munkák, műszerek s­t.­b. átnyujtása mellett több igen érde­kes közleménynyel lepte meg az egyesületet, hálásan említve cs. kir. főlg János ő fenségének mint a’stájer gazdasági egyesület pártfogójának ’s elnökének magas kegyét, mellyel egyesületünk ’s országos szőlő-is­kolánk állapotjáról tudakozólag érdekinket méltányló, jelentvén egy­szersmind Szapáry Vincze gr.b.t.tan. hazafiai közbenjárását a stájer honi gazd. egyesület belszerkezetének és segéd-eszközeinek közelebbi meg­­ismerhetésére , valamint több jeles külföldi gazda szives készségét is, mellyel az egyesület czéljait előmozdítani igéré. E jelentések a gazda­sági­­ tudósításokban legközelebb terjedelmesben fognak közre tétetni, azon próba-eredményekkel együtt, mellyeket az iméntiek folytában Ör­ményi Ferencz ur ő excja egy uj találmányu cséplő és az amerikai kuko­­ricza-morzsoló gép használatáról és czélszerüségéről ígérni méltóztatott. IX. Török János ur 215 nemű és fajú gabona és gazdasági vetemény-ma­got hozott, Wolfel Jósef kőszegi polgár 65 féle igen szép alma-és 79. körte-fajt, Ruprecht János ur Bécsből 418 fajú burgonyát, és Zsibrik Bálint th. ur csécsényi gyárából czukor-mutatványokat küldött, mellyek szives köszönettel fogadtatván,mindenkinek megszemlélhetésül a’nemz. Casino erkélyén valának kiállítva, s valamint a’ gabona- s egyéb gaz­dasági vetemény-magvak,úgy a burgonyák példányit is egyesületi elnök Károlyi György gr. és alelnök Czindery László ur valának szívesek kí­sérlet-eszközlésül elvállalni. Midőn ezek folytában honi gazdáink ha­sonló közlemények iránt ezentúl is keretnek, teljesen reményű az egye­sület, hogy jövő évben nemcsak állatmutatásunk, hanem műszer-é s kü­lönféle terménykiállitásunk is érdekes­ eredményeit tanusitandják a’ köz­ügy iránt e’részben szinte naponkint növekedő részvétnek, nemes vetély­­nek, és hazafiúi közremunkálás szellemének i­s. Az egyesület örökí­téséül szánt alaptőkét Czilchert Róbert dr. ur 200. p. forintnyi alapítvá­nyával, a’ részes tagok számát pedig Dercsényi Károly, Majthényi Fló­rián, és Szabó Miklós tb.uu. valának szívesek becses neveiknek beha­tásával öregbíteni. XI. Mayerffy Xav. Ferencz tb. ’s egyesületi r. tag az egyesület könyvtárát több mint 200. kötetnyi gazdasági tárgyú gyűjte­ménnyel ajándékozá meg, mellyeknek lajstroma ,a’ Gazdasági­­ Tudósí­tásokban fog közöltetni; azon felül Conrad Lajos uz illy czim­ű­ saját ér­tekezésével kedveskedett : „Beschreibung des Rüster Weinbaues ”, melly a’ Georgikon kalászgyüjteménye (Ährenlese des Georgikons) első kötetének első füzetében jelent meg. — Bécsben 1819. valamint ifj. Má­­riássy József uz illy czimű jeles munkával: „Abbildung und Beschreibung der vorzüglichsten Werkzeuge und Geräthschaften, welche bei dem Acker-und Gartenbaue angewendet werden­­—nach dem Französischen des H.Boitard—Weimar 1835, mellyek titoknoki gondviselésre bízatván, határozatta jön, hogy innentova az egyesület könyv-, minta-, ’s egyéb tárgyú gyűjteményének leltára koronkint tétessék közre, — minden egyes példány adományzójának, ’s érkezte idejének érintésével, továb­bad kellő leírásával,miszerint az annál ismeretesbbé ’s közhasználatúbbá váljék a’közönségre, —különösen pedig az egyesület tagjaira nézve. XII. Több jeles gazd. literatúrai’s tudományos értekezés küldetett be, mellyek vizsgálat végett az illető szakosztálynak adatván ki, annak ide­jén bővebben fognak érintetni, vagy érdekükhöz képest egész terjedel­mükben is közre bocsáttatni. Költ Pesten nov. 22-én 1840. Kacskovics Lajos s. k. egyesületi titoknok. U­g­o­cs­a megyében keblezett Tamás-Váralja helységben délutá­ni 4 óra tájban tűz ütött ki, nov. 3kán , a’ mint hitelesen tudatik sza­­pulási tűz által,melly a’jobbágynő mezőre távozta miatt , csupán a’gyer­­mekekre bízott háznak honlétükben történt. Rémesen világita messze a’ tűz borzasztó láng­ja ’s szelestü­lt alkonyon, mint annyi nagyszerű mécs világa lobogott a’látkör felett. Emberbaráti készséggel serkent föl a’ tűz láttára Ráthonyi István, a’halmi uradalom t. ez. családjai Halmiban lakó bírája’s legott czélszerű intézkedésit oda forditá, hogy a’boldog­talan lakosoknak borzasztó állapotokban segedelmet nyújthasson, annál inkább, mivel tudta hogy a’szerencsétlenség-sujtott lakosok nagy száma megyei dolgon,átcsinálásban, van. Tüstint embereket parancsolt fel tete­mes számmal sietőleg a’ pusztító elem dühöngését megszüntetni, vagy legalább egész erővel akadályoztatni. Ez emberbaráti intézkedésnek az lön foganatja, hogy 9 teleknél több le nem égett, habár mindenütt mind­annyi tűzterjesztő anyag találkozott is. Igaz,hogy azon 9 tel. minden épü­lete elhamvadt, ’s igy most kormos romjain siránkozik a’már mindenét be­gyűjtött boldogtalan elégett pór, egész éven gyűjtött takarmányának, ’s tán egész éltében szerzett házikója ’s vagyonjának. Megjegyzést érde­mel azonban e’ tűzveszélykor azon vad bélyeg, melly szerint a’ minden emberségbül kivetkezett ugyanazon falusi lakók közzül voltak,kik tudva bár a’ tüzet, szobáikban ülve pipázgattak, nevetve embertársaik szeren­csétlenségét, ’s nem gondolva tulajdon szegénységükkel is. Egyedül a’ hely­színen megjelenő megyei tiszt Ráthonyi Gergely ur tekintete , pa­rancsolata,­ tettleges ingert adó fenyegetései eszközlék azt,hogy az em­beriséget nem becsülő emberek siessenek mind embertársaik utalmára mind tulajdon vagyonuk biztosítására. Ezen jellemrajz következménye bizonynyal a’népnevelés hiányának, melly bár mindeddig sürgettetek, csak mint sok egyéb, jámbor óhajtás, maradt. Ez igazi színben mutatja elő az önzés sötét képét,melly még önjavát is veszélyeztetni képes, csak­hogy más is szerencsétlen legyen. Nem hallgathatni el járásbeli főbíró Szentpály L.ur emberbaráti tettét is, melly szerint tüstint a’tűzveszélyt követte napon a’megye dolgán elfoglalt váraljai lakosokkal közmunkáso­kat elhagyató, szerencsétlenül járt embertársaikhoz sietés’s őket a’ me­gyei dolog helyett házok felépítésében segítés végett, hogy a’ közelgő tél ellen legalább biztos menedéket találhassanak, ha már egyebük nincsen is. A’ haza és emberiség áldása kövesse mind a’ három felemlített em­berbarátot,’s a’ többi segédnyujtót is ! Remény táplál azonban , hogy a’ földesurak a’ szerencsétlen károsultak égő könyeit ha nem törlendik is egészen le, de legalább enyhitendik. —A’ szüret Halmiban kielégité a’ szolg. szőlőbirtokost, habár a’ még ide nem érkezett jég múlt hó 12ke táján kissé megostromlá is a’ szőlőket.— Homorúd szent Pálon Szent­pály Gábor ur több megyei tb. itt Halmiban 83ik évében múlt hó tékén súlyos kórságban elszenderült, ’s azon hü­szkén tétetett a’nyugalom ölébe a’ város közepén álló egyház czintermébe. Bár ez ellenkezik a’ rendészet (politia) nyilványos elveivel egészség-fentarás tekintetéből, ő még is mint az egyház hű gyámja és véde ott nyugszik. Béke ham­vaira­­ (Ipar - ’s tözsérügy.) (A‘ kolozsvári répaczukor gyár je­len állása). Korunk jelszava „haladás“ kelté fel a’ kolozsvári gyár élet­be hozása eszméjét’s komoly lépések létettek a'czél felé,hogy ezen ipar­ág termő földre találjon honunkban , de e’ czélra munkálással együtt öt­­löttek fel a’ gátló körülmények és akadályok, mellyeket előre látni ’s igy eltávolitni nem lehete, mert adott szón kivül aláírás , a’ gyárakra nézve teljes bizonyítvány ’s olly biztosítéknak nézetett a’ társaság által,melly­­re épitni méltán lehete’s kelle. Azonban röviden , de nyíltan szólva, a’ tett aláírást nem követte fizetés sok részről, kiknek neve iránt ezúttal legyen kímélet, ’s igy a’ pénzöszveg tetemesül csökkent, holott arra biztos számítás tétetett , a’pontos fizetők a’ gyárhozi kezdést kívánták és pedig méltán, a’ fizetni nem akarók, mint egy örvül, a’ gyárhozi kez­déstől feltételesiték részvényök befizetését, ’s miután az meglett, még sem fizettek,’s ez az egyik megcsalódás. A’ gyámok, bemutatott bizo­­nyitványi szerint, teljes sükert igére, de a’ bizodalom és várakozásnak nem felelt meg ’s ez a’ második megcsalódás, mindenik lényeges ugyan ,­­lefolyó év nov. első és több napjain tartott közülés komolyan fogva fel a’ tárgyat, elhatározta, hogy az intézetet,felvirulása előtt, nyom nélkül ele­nyészni nem engedi, ’s a’ részvényesek magán-érdekével a’ hazait látván egybeköttetve, annak fentartása iránti czélszerü rendelkezését a’ gyár­nak haszonbérbe adása után megtette. (Lásd erről bővebben mai Értesí­tőnket.) — Hunyad megyéből, nov. 11. Szüreteinket a’folyvásti esőzés miatt most is alig végezhettük be. Borunk csekély minőségű mennyisége ellen nem panaszkodunk, még is 30 sőt néhol 50 ezüst krajezáron is fizetik vedrét. Dévai vásárunk múlt hó 30kán ’s köv. napokon silányul ütött ki. Több volt az árus a’ vásárlónál mind a’ bel mind a’ kül piaczokon. Némelly kereskedő még a’ fuvarbért sem kapta ki. A’ baromvásár marha dolgában olly népes volt, hogy népeibre alig emlékszünk. De vevő alig kottyant meg egy kettő. Épen ezekből a' legjobb ökör párjáért sem akar­tak többet 200 v. f.nál adni; tehén 30 — 50 v.f.ig kelt. Időjárásunk inkább meleg őszhöz illő , mint novemberhez. A* marhák folyvást kün legelnek, ’s legelő dolgában épen nem szűkül a’mező. A’ hévmérő 15 —17 fokon áll naponként. —Hátszegvidékben keblezett Demsus helység egyik házá­nál f. é. oct. 15k én furcsa történet fordult elő. Egy medvének késő estve kedve szottyant a’ falu végén lakó egyik gazdánál barátságos látogatást tenni,de ajtaján be nem mehetvén a’ küszöb­ölibe, hű eb szokását utánoz­va, lefeküdt. Majd egy más, éjjel kószáló vendég is érkezik ugyanazon házhoz, egy termetes farkas, melly az ajtónál egész kényelemmel heve­­résző maczkót hihetőleg egy jól tartott házi komondornak, vagy makkon hízott sertésnek gondolván, e’váratlan szerencsétől elragadtatva, örömé­nek első hevében azonnal a’ medvének vág, ’s fogait tövig ereszti vérébe; a'medve illy bókolatra fölegyenesül,megragadja fogásit, ’s olly érzékeny öleléssel viszonozza udvariságát, hogy karjai közt csak hamar kiadta bű­nös páráját, ’s azzal magától jó tova eldobta ’s ezzel ismét előbbi helyét foglalá el. A­ véres harcz alatt nagy ugatásra kelt az egész falubeli ku­­tyaság, de a’ hatalmas előtt borzadás nélkül megállhatni ( mint a’jámbor bölcs megírta) szokása ellen lévén,csak szájokkal’s tiszteletes távolság­ban dolgoztak. A’ gazda, kinek udvarán hangzott el kissé ezelőtt a’ csa­tazaj, föléb­red­vén, fölkel 's kimegyen megtudni a’ szokatlan lárma okát. De mint ajtaját kinyitja, fölemelkedik előtte bozontos vendége, 's kiter­jeszti karjait ölelésire. Gazdánk nem szokván illy szives ölelésekhez ajtaját becsapja’s betámasztván viradtig nem is motszan házából. Reggel az éji vendégnek csak hült nyomát lejéli, de emlékül ott hevert fogási meredten ’s gunyképül a’körülte ugráló ebecskéknek. — //dali,őszutó 12. Szüretünk tarka volt és reménycsaló, mint ez évi majd minden termeszt­­vényei a’ mezei gazdáknak, mind mennyiségben, mind minőségben. Né­melly hegyeken itt, úgy a’ vidékieken is, egy harmad részszel bővebben

Next