Jelenkor, 1840. január-december (9. évfolyam, 1-104. szám)
1840-11-25 / 95. szám
37$ eddigelé. Egyszersmind több vidékről érkezett panaszok következtében, mellyek szerint némelly könyvárusoké könyvkötők a’Mezei-Naptárt(nem figyelve az emberiség jogaira) telhetetlen nyereségvágyuknál fogva szabott árán felül árulják, határozatta jön , hogy azok, kik ezt cselekedni nem általandják, miként a’ szerkesztőség tudtára fog esni, névszerint a’ közönség ítéletének adassanak át. VII. Örömmel értesült az egyesület több uj honi intézetnek keletkeztéröl, miilyenek: a’ soprony- vasmegyei szeder-egylet, a’ tolnamegyei selyemtenyésztő társaság, és vasmegyei gazdasági egyesület, mellyek,valamint általában minden a’ gazdaság körében hatni törekvő honi intézetek és egyesületek hazafiui bizodalommal szólittatnak ezennel is fel, hogy magokat, mennyire kitűzött czéljok általa netán közelittetnék, fiók-egyesületekkint ezen anyaegyesülethez kapcsolni, vele munkálkodásik eredményeit koronkint közleni, ’s a’ közös czélt közös munkával elősegitni annál inkább szíveskedjenek, minthogy különben az egyesülés ’s erő-központositás jótékony szelleme lassankint különködési lankasztó kórrá fajuland. Vili. Olvastatott Török János egyesületi képviselő urnak a’ németországi mezőgazdák , és erdészök brüni gyűléséről, ’s a’ stájerországi gazdasági egyesület húsz éves ünnepéről kelt jelentése, mellyben különféle az egyesület számára küldött gazdasági munkák, műszerek st.b. átnyujtása mellett több igen érdekes közleménynyel lepte meg az egyesületet, hálásan említve cs. kir. főlg János ő fenségének mint a’stájer gazdasági egyesület pártfogójának ’s elnökének magas kegyét, mellyel egyesületünk ’s országos szőlő-iskolánk állapotjáról tudakozólag érdekinket méltányló, jelentvén egyszersmind Szapáry Vincze gr.b.t.tan. hazafiai közbenjárását a stájer honi gazd. egyesület belszerkezetének és segéd-eszközeinek közelebbi megismerhetésére , valamint több jeles külföldi gazda szives készségét is, mellyel az egyesület czéljait előmozdítani igéré. E jelentések a gazdasági tudósításokban legközelebb terjedelmesben fognak közre tétetni, azon próba-eredményekkel együtt, mellyeket az iméntiek folytában Örményi Ferencz ur ő excja egy uj találmányu cséplő és az amerikai kukoricza-morzsoló gép használatáról és czélszerüségéről ígérni méltóztatott. IX. Török János ur 215 nemű és fajú gabona és gazdasági vetemény-magot hozott, Wolfel Jósef kőszegi polgár 65 féle igen szép alma-és 79. körte-fajt, Ruprecht János ur Bécsből 418 fajú burgonyát, és Zsibrik Bálint th. ur csécsényi gyárából czukor-mutatványokat küldött, mellyek szives köszönettel fogadtatván,mindenkinek megszemlélhetésül a’nemz. Casino erkélyén valának kiállítva, s valamint a’ gabona- s egyéb gazdasági vetemény-magvak,úgy a burgonyák példányit is egyesületi elnök Károlyi György gr. és alelnök Czindery László ur valának szívesek kísérlet-eszközlésül elvállalni. Midőn ezek folytában honi gazdáink hasonló közlemények iránt ezentúl is keretnek, teljesen reményű az egyesület, hogy jövő évben nemcsak állatmutatásunk, hanem műszer-é s különféle terménykiállitásunk is érdekes eredményeit tanusitandják a’ közügy iránt e’részben szinte naponkint növekedő részvétnek, nemes vetélynek, és hazafiúi közremunkálás szellemének is. Az egyesület örökítéséül szánt alaptőkét Czilchert Róbert dr. ur 200. p. forintnyi alapítványával, a’ részes tagok számát pedig Dercsényi Károly, Majthényi Flórián, és Szabó Miklós tb.uu. valának szívesek becses neveiknek behatásával öregbíteni. XI. Mayerffy Xav. Ferencz tb. ’s egyesületi r. tag az egyesület könyvtárát több mint 200. kötetnyi gazdasági tárgyú gyűjteménnyel ajándékozá meg, mellyeknek lajstroma ,a’ Gazdasági Tudósításokban fog közöltetni; azon felül Conrad Lajos uz illy czimű saját értekezésével kedveskedett : „Beschreibung des Rüster Weinbaues ”, melly a’ Georgikon kalászgyüjteménye (Ährenlese des Georgikons) első kötetének első füzetében jelent meg. — Bécsben 1819. valamint ifj. Máriássy József uz illy czimű jeles munkával: „Abbildung und Beschreibung der vorzüglichsten Werkzeuge und Geräthschaften, welche bei dem Acker-und Gartenbaue angewendet werden—nach dem Französischen des H.Boitard—Weimar 1835, mellyek titoknoki gondviselésre bízatván, határozatta jön, hogy innentova az egyesület könyv-, minta-, ’s egyéb tárgyú gyűjteményének leltára koronkint tétessék közre, — minden egyes példány adományzójának, ’s érkezte idejének érintésével, továbbad kellő leírásával,miszerint az annál ismeretesbbé ’s közhasználatúbbá váljék a’közönségre, —különösen pedig az egyesület tagjaira nézve. XII. Több jeles gazd. literatúrai’s tudományos értekezés küldetett be, mellyek vizsgálat végett az illető szakosztálynak adatván ki, annak idején bővebben fognak érintetni, vagy érdekükhöz képest egész terjedelmükben is közre bocsáttatni. Költ Pesten nov. 22-én 1840. Kacskovics Lajos s. k. egyesületi titoknok. Ugocsa megyében keblezett Tamás-Váralja helységben délutáni 4 óra tájban tűz ütött ki, nov. 3kán , a’ mint hitelesen tudatik szapulási tűz által,melly a’jobbágynő mezőre távozta miatt , csupán a’gyermekekre bízott háznak honlétükben történt. Rémesen világita messze a’ tűz borzasztó lángja ’s szelestült alkonyon, mint annyi nagyszerű mécs világa lobogott a’látkör felett. Emberbaráti készséggel serkent föl a’ tűz láttára Ráthonyi István, a’halmi uradalom t. ez. családjai Halmiban lakó bírája’s legott czélszerű intézkedésit oda forditá, hogy a’boldogtalan lakosoknak borzasztó állapotokban segedelmet nyújthasson, annál inkább, mivel tudta hogy a’szerencsétlenség-sujtott lakosok nagy száma megyei dolgon,átcsinálásban, van. Tüstint embereket parancsolt fel tetemes számmal sietőleg a’ pusztító elem dühöngését megszüntetni, vagy legalább egész erővel akadályoztatni. Ez emberbaráti intézkedésnek az lön foganatja, hogy 9 teleknél több le nem égett, habár mindenütt mindannyi tűzterjesztő anyag találkozott is. Igaz,hogy azon 9 tel. minden épülete elhamvadt, ’s igy most kormos romjain siránkozik a’már mindenét begyűjtött boldogtalan elégett pór, egész éven gyűjtött takarmányának, ’s tán egész éltében szerzett házikója ’s vagyonjának. Megjegyzést érdemel azonban e’ tűzveszélykor azon vad bélyeg, melly szerint a’ minden emberségbül kivetkezett ugyanazon falusi lakók közzül voltak,kik tudva bár a’ tüzet, szobáikban ülve pipázgattak, nevetve embertársaik szerencsétlenségét, ’s nem gondolva tulajdon szegénységükkel is. Egyedül a’ helyszínen megjelenő megyei tiszt Ráthonyi Gergely ur tekintete , parancsolata, tettleges ingert adó fenyegetései eszközlék azt,hogy az emberiséget nem becsülő emberek siessenek mind embertársaik utalmára mind tulajdon vagyonuk biztosítására. Ezen jellemrajz következménye bizonynyal a’népnevelés hiányának, melly bár mindeddig sürgettetek, csak mint sok egyéb, jámbor óhajtás, maradt. Ez igazi színben mutatja elő az önzés sötét képét,melly még önjavát is veszélyeztetni képes, csakhogy más is szerencsétlen legyen. Nem hallgathatni el járásbeli főbíró Szentpály L.ur emberbaráti tettét is, melly szerint tüstint a’tűzveszélyt követte napon a’megye dolgán elfoglalt váraljai lakosokkal közmunkásokat elhagyató, szerencsétlenül járt embertársaikhoz sietés’s őket a’ megyei dolog helyett házok felépítésében segítés végett, hogy a’ közelgő tél ellen legalább biztos menedéket találhassanak, ha már egyebük nincsen is. A’ haza és emberiség áldása kövesse mind a’ három felemlített emberbarátot,’s a’ többi segédnyujtót is ! Remény táplál azonban , hogy a’ földesurak a’ szerencsétlen károsultak égő könyeit ha nem törlendik is egészen le, de legalább enyhitendik. —A’ szüret Halmiban kielégité a’ szolg. szőlőbirtokost, habár a’ még ide nem érkezett jég múlt hó 12ke táján kissé megostromlá is a’ szőlőket.— Homorúd szent Pálon Szentpály Gábor ur több megyei tb. itt Halmiban 83ik évében múlt hó tékén súlyos kórságban elszenderült, ’s azon hüszkén tétetett a’nyugalom ölébe a’ város közepén álló egyház czintermébe. Bár ez ellenkezik a’ rendészet (politia) nyilványos elveivel egészség-fentarás tekintetéből, ő még is mint az egyház hű gyámja és véde ott nyugszik. Béke hamvaira (Ipar - ’s tözsérügy.) (A‘ kolozsvári répaczukor gyár jelen állása). Korunk jelszava „haladás“ kelté fel a’ kolozsvári gyár életbe hozása eszméjét’s komoly lépések létettek a'czél felé,hogy ezen iparág termő földre találjon honunkban , de e’ czélra munkálással együtt ötlöttek fel a’ gátló körülmények és akadályok, mellyeket előre látni ’s igy eltávolitni nem lehete, mert adott szón kivül aláírás , a’ gyárakra nézve teljes bizonyítvány ’s olly biztosítéknak nézetett a’ társaság által,mellyre épitni méltán lehete’s kelle. Azonban röviden , de nyíltan szólva, a’ tett aláírást nem követte fizetés sok részről, kiknek neve iránt ezúttal legyen kímélet, ’s igy a’ pénzöszveg tetemesül csökkent, holott arra biztos számítás tétetett , a’pontos fizetők a’ gyárhozi kezdést kívánták és pedig méltán, a’ fizetni nem akarók, mint egy örvül, a’ gyárhozi kezdéstől feltételesiték részvényök befizetését, ’s miután az meglett, még sem fizettek,’s ez az egyik megcsalódás. A’ gyámok, bemutatott bizonyitványi szerint, teljes sükert igére, de a’ bizodalom és várakozásnak nem felelt meg ’s ez a’ második megcsalódás, mindenik lényeges ugyan ,lefolyó év nov. első és több napjain tartott közülés komolyan fogva fel a’ tárgyat, elhatározta, hogy az intézetet,felvirulása előtt, nyom nélkül elenyészni nem engedi, ’s a’ részvényesek magán-érdekével a’ hazait látván egybeköttetve, annak fentartása iránti czélszerü rendelkezését a’ gyárnak haszonbérbe adása után megtette. (Lásd erről bővebben mai Értesítőnket.) — Hunyad megyéből, nov. 11. Szüreteinket a’folyvásti esőzés miatt most is alig végezhettük be. Borunk csekély minőségű mennyisége ellen nem panaszkodunk, még is 30 sőt néhol 50 ezüst krajezáron is fizetik vedrét. Dévai vásárunk múlt hó 30kán ’s köv. napokon silányul ütött ki. Több volt az árus a’ vásárlónál mind a’ bel mind a’ kül piaczokon. Némelly kereskedő még a’ fuvarbért sem kapta ki. A’ baromvásár marha dolgában olly népes volt, hogy népeibre alig emlékszünk. De vevő alig kottyant meg egy kettő. Épen ezekből a' legjobb ökör párjáért sem akartak többet 200 v. f.nál adni; tehén 30 — 50 v.f.ig kelt. Időjárásunk inkább meleg őszhöz illő , mint novemberhez. A* marhák folyvást kün legelnek, ’s legelő dolgában épen nem szűkül a’mező. A’ hévmérő 15 —17 fokon áll naponként. —Hátszegvidékben keblezett Demsus helység egyik házánál f. é. oct. 15k én furcsa történet fordult elő. Egy medvének késő estve kedve szottyant a’ falu végén lakó egyik gazdánál barátságos látogatást tenni,de ajtaján be nem mehetvén a’ küszöbölibe, hű eb szokását utánozva, lefeküdt. Majd egy más, éjjel kószáló vendég is érkezik ugyanazon házhoz, egy termetes farkas, melly az ajtónál egész kényelemmel heverésző maczkót hihetőleg egy jól tartott házi komondornak, vagy makkon hízott sertésnek gondolván, e’váratlan szerencsétől elragadtatva, örömének első hevében azonnal a’ medvének vág, ’s fogait tövig ereszti vérébe; a'medve illy bókolatra fölegyenesül,megragadja fogásit, ’s olly érzékeny öleléssel viszonozza udvariságát, hogy karjai közt csak hamar kiadta bűnös páráját, ’s azzal magától jó tova eldobta ’s ezzel ismét előbbi helyét foglalá el. A véres harcz alatt nagy ugatásra kelt az egész falubeli kutyaság, de a’ hatalmas előtt borzadás nélkül megállhatni ( mint a’jámbor bölcs megírta) szokása ellen lévén,csak szájokkal’s tiszteletes távolságban dolgoztak. A’ gazda, kinek udvarán hangzott el kissé ezelőtt a’ csatazaj, fölébredvén, fölkel 's kimegyen megtudni a’ szokatlan lárma okát. De mint ajtaját kinyitja, fölemelkedik előtte bozontos vendége, 's kiterjeszti karjait ölelésire. Gazdánk nem szokván illy szives ölelésekhez ajtaját becsapja’s betámasztván viradtig nem is motszan házából. Reggel az éji vendégnek csak hült nyomát lejéli, de emlékül ott hevert fogási meredten ’s gunyképül a’körülte ugráló ebecskéknek. — //dali,őszutó 12. Szüretünk tarka volt és reménycsaló, mint ez évi majd minden termesztvényei a’ mezei gazdáknak, mind mennyiségben, mind minőségben. Némelly hegyeken itt, úgy a’ vidékieken is, egy harmad részszel bővebben