Jelenkor, 1841. január-december (10. évfolyam, 1-104. szám)

1841-09-22 / 76. szám

- 304­­ hordókban találtató készletet öntessék ki, eczetágyaikat pedig azonnal há­­nyassák el._Pestre küldötteink költségeinek a’felsöbbi engedelem nélkül ártal­mas eczetet készítők által leendő megtérítése iránti indítvány azon tekintetből, mert közügyi ’s igy a’ nép javára intézett kérdés tárgyaltatásában történt a’ kül­detés pártoltatásra nem talált. Az adózó nép hála-’s áldás-koszorúja tehát-ezen a’ polgári pályán igen szép jutalom-nem az egyetemi orv. karnak, hanem Bács­­megye lelkes Karai ’s Rendeinek jutott. —A’ megyei levelezések közül kieme­lendő : Pestnek a’ középponti műegyetem létesítése tárgyában, Vajda Pétertől kiadott két példány leküldése mellett közgyűlésig elfogadott tervezete, Sop­­ronynak az ausztriai-orosz dunahajózási szerződés megvizgálása iránti lelkes figyelmeztetése, a’ Hajdukerületnek a’ keleti egyház szertartási’s iskolai hasz­nálatára országos költségen nyomatandó magyar könyvekkel­ ellattatása iránt üdvös irányú felszólalása, pártolásra találván az országgyűlésen előkerülendő tárgyak közé jegyeztetett. Nemzeti gazdaságunkat illetőleg a’ magyar gazda­sági egyesület lapja hőn pártoltatván, az előbbi e’ tárgybani eredményről ö­­römmel kívántam megemlíteni, hogy a’ kir.koronai kerület községeinek tanácsa vezérpéldát mutatván megyénkben, egyen kívül mindenik előfizetett a’ magyar Gazdára óhajtható, más községek is kövessék a’ nemzetiségben haladó koro­nás kerületet. Megyei ipar- ’s gazdasági szempontból érdekes főispáni hely­tartónk nemes- gondú rendelkezése, melly szerint a’ világszerte ismeretes apa­tini és szomszédvidéki bácsi kender gyümölcsöző tenyésztése­ hasznos­, min­den csempéskedési fortélyok elhárításával intézendő—kezelése iránti rendező szabályok kimunkálását majd rendszabályi utasításul használandót—választ­mányra bízta. Főispáni helytartó ur a’ junius 24-i egynapi köz - május - jú­nius - és júliusi kisgyű­lések teljesitendőinek elkésett kiküldetéséből támadott jegyzőkönyvi „ultrák“ kiegészítése végett September 2 -ik napjára közgyűlést, ennek végeztével fenyitő törvényszéket hirdettetett. E’ közgyűlés alkalmakor a’ marhahúsnak ’s egyéb élelembelieknek ára, úgy az ácsok- kőművesek ’s köz­munkások napibére következőleg szabatott ki: a’ marhahús ftja november löl 1­1 kr. máj - tüdő- lép- orr- száj és paczal ft 6. kr.- borjúhús ft 13 kr.- bárány­­hús ft. S. kr­i­­a és juhhús ft. 6 kr­. fagygyú ft. 22 kr.- sertéshús ft. szalonná­val 14 kr. szalonna nélkül 12 kr. - mártott gyertya ft. 36. kr.-öntött 40. kr.­­szappan ft. 20. kr. lisztláng mázsája 16. for., első rendű finom liszt mázsája 14. for. második rendű 12. for.-zsemlyeliszt mázsája 10. f.-kenyér-liszt má­zsája 8. f.- lisztlángból sült 6. latos zsemlye 3 kr.- zsemlyelisztből sült 6. latos zsemlye 2. kr.-kenyérlisztből sült 5. latos zsemlye 2. kr.-n ácsok és kőműve­sek napi dija tartással 1 f. 15 kr. - tartás nélkül 1 f. 30 kr. napszámosak napi­bére tartással 24 kr. tartás nélkül 3­6 kr. - értvén napkeltétől nap­nyugotig“ — királyi mag- és raktárokban kocsival és két lóval dolgozók napibére 4. sor.­­ugyanott minden kézimunkásnak 1 f. 30kr. - mind váltóban. — Baján a’ ga­bona ’s egyebek piaczi ára sept. vén tisztabúza 5 f. 20 kr . kétszeres 4 f. 30kr. rozs 4 f. árpa 2. f. 40 kr.- Zab 1. f. 44kr. - kukoricza 3. f. 20 kr. - értve pozs. mérőt. — Széna mázsája 2 f.-újbor­akója 6. forinttol 8. ftig — óbor 12 f. 30kr­­tal 16 ftig -pálinka r­zczéje 44. kr.-ölfa, kemény 12 for. 30 kr. lágy 7.for. mind útban. Sebők. — (Verőczemegyei közgyűlés folytatása) 15.) A’ mintegy 15 ezer (2000 Hűt ölé­vel számítva) holdnyi térségen és Verőcze és Szerém ügyek közt elterjedt Pala­­csa ingovány kiszikkasztatása tárgyában, miután ns Szerém vgye munkálati­val elkésett, ns Verőcze vgyének eziránt a’ nm. m. kir­ H.tanácshoz intézett föl­irata következtében ns Szerém vgye a’ még hátralevő munkának sürgetés esz­közlésére utaltatván, mind ez, mind a’ vele öszszeköttetésben levő Yukafolyam medrének szabályoztatása iránt mind a’ két megye részéről vegyes választmány lön rendelve, ennek jegyzőkönyvéből kiviláglik, hogyis Szerém vgye a’Pala­­csa kiszikkasztatási csatornán még hátralevő mintegy 8000 koczkaölnyi földet még az idén kiásatja ’s munkálatit aug. 21k én fogja kezdeni, mit a’ vegyes választ­mány annak idejében megtekintend, egyszersmind a’ jövendőkrül tanakodandó. Továbbá a’Vuka-folyam-szabályozásra szolgáló mérnöki elöleges munkálatokat a­­m. a’ helyszíni fölvételt, szinvonalazást (libellatio), munkások kiszámítását a’ vegyes választmány a’ két megye ’s az illető uradalmak mérnökeire bízta , kik is működésük végrehajtása után az illető elnököknél jelentést teendnek, ezek pe­dig az eredményt vegyes választmány tanakodásai alá bocsátandják. A csatorna jó karban tartása ’s a’ kihágók szigorú fenyittetése is az illető szolgabirákra bí­zatott; végre ismételve fel­adatott, hogy a­ Szerém vgye­sdei a’bobottai Pa­­lacsa-csatornán minden józan elv ellenére hibásan épült köhidat javittassák­ ki. A’ palacsai munkák elhanyaglása leginkább a’ vukovári uradalomra hárul, melly az árokásó adózóknak azon parányi Cs( Y-krnyi­ napibérét több évig ügyesen kigondolt kifogások ürügye alatt halasztani tudta, mi csorbának kiegyenlítését mind a’ két megye a’ haladás boldog nemzetétől ösztönöztetve biztosan remélli; de remélli egy úttal as­­­eröcze vgye azt is, hogy miután a’ vegyes küldöttség a’ bobottai köhidat egy szájjal kártékonynak vallá, miután annak kárhozatos léte ellen az egész népség egy szóval kiáltoz Cvox populivox Dei); miután tökéletesen be van mutatva, hogy nagyobb árvízkor a’hidat a’ viz aláírus felölrül ’s oldalvást egé­­szen ellepi, kisebb vízeséskor pedig a’hid után a’viz szine egyhüvelynyivel alan­tabb ’s az alapoknak a’ csatorna derekába meszszire telt beépitése ’s a’ boltozat­nak minden arány ellen mélyre hajolt övezete vizm­érnöki kiszámítás szerint min­den perczben milliónyi akó vizet tart viszsza, minek tovább akármi álokosko­dás? Győzzön, a mi jobb! Legyünk jogosak uraim! ne hallgassunk azok tom­pa morajára, kik a’hid­ elrontást átallják, mivel ők járuljanak építéséhez; tekin­tsünk a’ tömérdek kárra ’s a’ nép elkeseredésére, mellyet ha jó tanács ’s hiva­talos fenyíték viszsza nem tartják, indulatosságából már rég elrombolta volna e’ hidat , melly másként is helyszíni ’s utazási tekintetből a’ helytelenség bélyegét viseli ’s másitása annyi költségbe nem kerül. Adjuk­ meg mindenkinek a’ magáét, egyen szelesebb, magasabb hidunk, melly sem szárny-alapival, sem ivezetével a csatornának nem árthat, hanem ennek közén kívül esik, ’s az óriási merész­ TM ^ szton^rcs ne itassa kilátásunkat!—16) A’ gyorsírók fölsegéllésére mindeddig csak 10 pft. jött­ be, de többet jószerivel reméllünk.(17) Egy me­gyei uradalmi ügyvéd némi nyugalmazott katonatisztnővel botrányos ízetlenség­be keveredvén a’ tárgy bővebb kikutatása végett vegyes küldöttség jön rendel-E helyen benyújtván a’ péterváradi katonai fökormány a lel­kellse menteset az uradalmi ügyészen követelte; de miután a’ kato­­naságnak polgári egyedeken semmi hatósága sem lehet, ’s az e’ részben tett já­­ralat ténenyes lábon nem alapul, az uradalmi ügyésznek e’ tárgyban benyújtott nyilatkozása megküldé­se mellett a’ kérelem végrehajtása megtagadtatok—18) A’ vegyes házasságok tárgya nagy zajt szült az országban: nálunk meg egy vegyes gyermek-keresztelés hozatott szőnyegre, miután az esetet egy vegyes küldöttség megvizsgálta. Egy törvényes házasságban levő görög n­e vallásu nő­­­i­ saját ké­nyéből elhagyá hitvesét ’s más helyen települt meg, itt más kath. férfival házas­ságtörésben élt ’s nem sokára fimagzatot szült, ’s ezt (hihetőleg valódi férje da­­czára’s kedvesének jobban tetszhetésül) keresztség végett kath. paphoz küldötte, ki is elvégzé a’ kisdeden egyházi foglalkodását, a’ nő férje a’ gyermeket saját­jának vallja’s hitvesét vele együtt viszszaköveteli, a’ görög n. e. pap hivatalát sértve látván vizsgálatot kér, ez megadatik, a’ szolgabiró a’megszökött nőt mag­zatostul férjéhez utasítja, ’s mivel a’ keresztséget mindenki valláskülönbség nél­kül érvényesen véghez viheti, a’Bdek elhatározák, hogy— minden helyén van. — 19) A’ dunai malmok iránt kiküldött választmány azt jelenté, hogy mivel Dá­­lya­mváros környékén a’Duna 10 — 12 ölnyi mélységű volna, a’ dunai malmok kikötésére sem tartó czölöpök, sem horgonyok nem szolgálhatnak (?) — miértis a’ dunai malmoknak kosarakbani kártékony beállítása addig meddig meghagya­­tott ’s e’ körülmény a’ nm. m. k. H-tanácsnak bejelentetett. Úgy de ha a’kosa­rakban álló vízimalmok minden esetre károsak, miért tűrjük­ el azokat annyi főbb rendelet ellen csak kis korig is? miért nem helyezzük azokat bár meszszebb vidékre? A’ közjó tekintete mindenütt első helyt állon! igaz, hasznosak a’mal­mok, mulhatlanul szükségesek az élet első kellékeire nézve, de miért tartsunk épen kártékony malmokat? miért rendeljük a’ közjóllétet egy két egyed nyere­sége alá? miért ne horgonyon? mert hogy 12 ölnyi mélység horgonyt el ne tűr­ne , azt csakugyan semmi mérnöki elv be nem mutatja! vagy hogy Almástól kezd­­ne Vukovárig mintegy 3 mérföldnyi téren nem volna más alkalmas a helyzet, mint épen a’ mostani ’s régtől megszokott, nehezen hihetjük. 20) Vucsin mos és a’mik­­lósi állomási helység között egy rövid erdőn keresztül vezető út jó karba helye­zése régi kívánság, de az erdőkivágatást, melly miklósi, a’ meszszebb levő vucsini kerület szüntelen halogatta, mivel azonban a’ kiszabott 6. napi közmunkából, men­nyit t. i. évenként minden dolog viselhető póregyed a’ közjóra áldozni tartozik, némi vizépitési munka elmaradván elég napszám fölöslegeztetett, ezek az emlí­tett útnak beegyenlitésére lőnek szánva, hogy legyen valahára Vucsin és Miklós közt is hábori­tatlan közlekedés. 21) Mig a’ törvénykezési rendszer bizonyos ha­táridőre szorítva nem volt, tartoztak a’ megyei főispánok bizonyos időszakok­ban törvényszéket tartani, előbb az egész nemesség, aztán néhány választott táb­­labiró közbenjártával — ha­­­biró az itélőszékre rendesen nem járt el, elveszté jószágát ’s tisztét (Ulászló VI- 3.) ki el nem fogadta e’ tisztséget, javait veszté (Ulászló VI. 4.) későbben a’ szokott rendes birákon kívül rendkívüliek is válasz­tattak (1613:24.) az elöbbkelő nemességből, kik megesketve tartoztak eljárni a’ törvényszékekre. Miután azonban VI. Károly alatt a’ törvénykezési rendszer új alakot nyert (1729.15. 29. 35.) a’ törvénykezési határidők is törvény által lőnek kiszabva és pedig/»­o Judicum et Causa?itu­m directione, sermadogne de­­bite ordine (1723 :29.) Az úgy nevezett fixumok tehát sem az ó, sem az uj törvé­nyek szerint meg nem állhatnak; nem azok szerint, mivel az abbeli törvények elavultak, nem az uj­ rendszer mellett, mivel a’ törvényszerűen kiszabott határidőt kevésbre szorítani, vagy törvény ellenére némi kényelmet keresni a’törvény szel­lemével öszsze nem fér. Azonban vannak sok megyében fixumok, ’s most Ve­­rőczében is, hol a’ törvényszéki pörök száma igen kevés, az első bíróságok pe­dig, és a’büntető törvényszék fixumokra nincs szorítva, csupán a’fölebbvitt pol­gári ’s fenyitetti kevés számú pörökre nézve, mellyekre a’ törvénykezési rend­szer mellett elavult 1613. 24. tcz. értelmében t.bírák is neveztettek­ ki, ezek köz­gyűléstől közgyűlésig járnak­ el tiszteikben ’s minden közgyűlésben választat­nak. Az indítvány eredménye az első alispán hatásköre korlátoztatását látszik tár­­gyazni. 22) Egy a’ megye szolgáját rendezendő választmány uj rendszere iránt benyujtá jelentését, mellyet a’ közgyűlés elfogadott ’s a’ nm. H.tanácshoz egy fölirás létetett, hogy a’ mezei rendőrség behozatala miatt a’megyei szolgák ke­­vesebbitéséröl szó sem lehetvén, azok száma inkább szaporítandó lenne. 23) Ka­tonai személyek és szolgabirák közt némi izetlen súrlódás támadván, az egyik tisztnek más megyébe áttétetése, a’ másik seborvosnak pedig rendre utasittatá­­sa az illető hadi fökormánynál ’s illetőleg az ezrednél szorgalmaztatok Voltak kik az elsőtől a’kívánat megtagadtával minden további szállás ’s lótartási járandóság megtagadását is sürgették; de a’ nagyobb részéhez járulni még most nem akart, elégne°k vélvén, ha a’ katonai fökormánynak, egyszersmind az illető József főher­­czegi huszár ezrednek tudtaul adatik, hogy szolgabiráink illy egyeddel érintke­zésbe jőni nem akarnak, nehogy hasonló kedvellenségbe keveredjenek. 24.) Ve­rőcze mosban az illető uradalom az ottani zárdában létező Lászlóféle ferencziek­­kel a’ Ili- nemzeti osztálybeli iskola föntartása iránt eddigelé némi változékony szerződést táplált, most azonban termények évenkénti kiszolgáltatása helyett kész­pénzre változtatá ajánlatát ’s az említett III- osztály tanítójának, ki mindig egy zárdás szerzetes leend, részire egy ezer váltó forintnyi örökös alapítványt al­kotott, melly töke a’ tanító szerzetes tekintetéből örök időre a’ zárdának kama­­tozand. 25.) Egy­es Verőcze és Szerém egyék határit elintézendő választmány benyujtá aziránti jelentését, hogy a’ határhalmok rég történt megsemmisítése mellett barátságos után Szeremmel nem végezhetett, ámbár ns Verőcze vgye részire mind hiteles földabrosz mind eredeti határozási jelentés, és Szerém vár­megye részéről ellenben egy elavult ,s igen nagy általányossággal bíró, ’s a’ me­gye viszszakebleztetését is megelőző magányiraton kivül mi sem jön elémutatva, nehogy tehát a’ határozási tekintetből keletkezett villongások komolyabb szint öltsenek­ föl, és Verőcze vgye a’ törvény (1802: 23.) értelmében báni választ­mány kiküldetéséért tette­ meg lépéseit. 260 A’ verőczei Pejacsevich grófi család egyik ága, melly a’ verőczei uradalmat jelenleg bírja, e’ roppant ősi birtokát Lippe-Binsenfels Weisenfels Mária Thusnelda német birodalmi grófnőnek tett el­adási tekintetéből az illető vérséget törvényesen elővitette; mire ovások ’f ellen­­ovások következtek- Ámde olly tömérdek ’s több millióra rugó vallási pénzösz­­veg mellett nemde hi­ányossá válandik minden ovás-süker?! — 27.) A’ pénztár költségeinek előleges kimutatásában mintegy 4 ezer forintnyira rugó sorozat mu­tatkozik a’ szolgabirók által nyugtatni rendelt naponkénti állomásozó szekerek ’s megyei posták bére tekintetéből, minek fölvilágositása, mivel az újonnan léte­sített elöfogatási rendszerbe vág , melly ellen mindenfelől hatalmas szavak emel­kednek , az illető választmányra bízatott. 28. Egy tiszteletbeli aljegyzőnket né­mi vigyáztalanságból eredeti kihágásáért nem­régiben a’ t. k. tábla jegyzői sorá­ból kitöröltetett, vagy is inkább megtevőn ügyvédi censuráját az illető eskü-le­tételtől elmozdíthatott, legfelsőbb helyre nyújtandó azon kérelme, hogy őfölsége atyai kegyelméből neki a’ kivivőit ügyvédi oklevél kiadatai engedtessék meg, pár­tolást nyervén, legfölsőbb helyre ajánlás mellett fölküldések­. (Vége következik.) N.Károly 1841. sept. 1­5­. Szatmár­ megye sept. 13-án kezdett közgyű­lésének nevezetesb eredményei a’jegyzőkönyvi kivonat szerint ezek : 1) Múlt 1840 télelő 14kén tett felírásra f. év tavaszutó­ján érkezett k. k. leirat felol­vastatván , mivel ezen k. k. leirat a’ KK. és RR. panaszát nem szünteti meg, ujo­­lagi fülterjesztés határoztatok az előbbi felírás nyomán, újra felsoroltatván , miszerint a’ KK. és RR. a’ múlt tisztválasztáskor szabad választásukba katonai erővel történt beavatkozást sérelemnek tartják és a’ t. Végre kijelenték, hogy

Next