Jelenkor, 1841. január-december (10. évfolyam, 1-104. szám)
1841-09-22 / 76. szám
- 304 hordókban találtató készletet öntessék ki, eczetágyaikat pedig azonnal hányassák el._Pestre küldötteink költségeinek a’felsöbbi engedelem nélkül ártalmas eczetet készítők által leendő megtérítése iránti indítvány azon tekintetből, mert közügyi ’s igy a’ nép javára intézett kérdés tárgyaltatásában történt a’ küldetés pártoltatásra nem talált. Az adózó nép hála-’s áldás-koszorúja tehát-ezen a’ polgári pályán igen szép jutalom-nem az egyetemi orv. karnak, hanem Bácsmegye lelkes Karai ’s Rendeinek jutott. —A’ megyei levelezések közül kiemelendő : Pestnek a’ középponti műegyetem létesítése tárgyában, Vajda Pétertől kiadott két példány leküldése mellett közgyűlésig elfogadott tervezete, Sopronynak az ausztriai-orosz dunahajózási szerződés megvizgálása iránti lelkes figyelmeztetése, a’ Hajdukerületnek a’ keleti egyház szertartási’s iskolai használatára országos költségen nyomatandó magyar könyvekkel ellattatása iránt üdvös irányú felszólalása, pártolásra találván az országgyűlésen előkerülendő tárgyak közé jegyeztetett. Nemzeti gazdaságunkat illetőleg a’ magyar gazdasági egyesület lapja hőn pártoltatván, az előbbi e’ tárgybani eredményről örömmel kívántam megemlíteni, hogy a’ kir.koronai kerület községeinek tanácsa vezérpéldát mutatván megyénkben, egyen kívül mindenik előfizetett a’ magyar Gazdára óhajtható, más községek is kövessék a’ nemzetiségben haladó koronás kerületet. Megyei ipar- ’s gazdasági szempontból érdekes főispáni helytartónk nemes- gondú rendelkezése, melly szerint a’ világszerte ismeretes apatini és szomszédvidéki bácsi kender gyümölcsöző tenyésztése hasznos, minden csempéskedési fortélyok elhárításával intézendő—kezelése iránti rendező szabályok kimunkálását majd rendszabályi utasításul használandót—választmányra bízta. Főispáni helytartó ur a’ junius 24-i egynapi köz - május - június - és júliusi kisgyűlések teljesitendőinek elkésett kiküldetéséből támadott jegyzőkönyvi „ultrák“ kiegészítése végett September 2 -ik napjára közgyűlést, ennek végeztével fenyitő törvényszéket hirdettetett. E’ közgyűlés alkalmakor a’ marhahúsnak ’s egyéb élelembelieknek ára, úgy az ácsok- kőművesek ’s közmunkások napibére következőleg szabatott ki: a’ marhahús ftja november löl 11 kr. máj - tüdő- lép- orr- száj és paczal ft 6. kr.- borjúhús ft 13 kr.- bárányhús ft. S. kria és juhhús ft. 6 kr. fagygyú ft. 22 kr.- sertéshús ft. szalonnával 14 kr. szalonna nélkül 12 kr. - mártott gyertya ft. 36. kr.-öntött 40. kr.szappan ft. 20. kr. lisztláng mázsája 16. for., első rendű finom liszt mázsája 14. for. második rendű 12. for.-zsemlyeliszt mázsája 10. f.-kenyér-liszt mázsája 8. f.- lisztlángból sült 6. latos zsemlye 3 kr.- zsemlyelisztből sült 6. latos zsemlye 2. kr.-kenyérlisztből sült 5. latos zsemlye 2. kr.-n ácsok és kőművesek napi dija tartással 1 f. 15 kr. - tartás nélkül 1 f. 30 kr. napszámosak napibére tartással 24 kr. tartás nélkül 36 kr. - értvén napkeltétől napnyugotig“ — királyi mag- és raktárokban kocsival és két lóval dolgozók napibére 4. sor.ugyanott minden kézimunkásnak 1 f. 30kr. - mind váltóban. — Baján a’ gabona ’s egyebek piaczi ára sept. vén tisztabúza 5 f. 20 kr . kétszeres 4 f. 30kr. rozs 4 f. árpa 2. f. 40 kr.- Zab 1. f. 44kr. - kukoricza 3. f. 20 kr. - értve pozs. mérőt. — Széna mázsája 2 f.-újborakója 6. forinttol 8. ftig — óbor 12 f. 30krtal 16 ftig -pálinka rzczéje 44. kr.-ölfa, kemény 12 for. 30 kr. lágy 7.for. mind útban. Sebők. — (Verőczemegyei közgyűlés folytatása) 15.) A’ mintegy 15 ezer (2000 Hűt ölével számítva) holdnyi térségen és Verőcze és Szerém ügyek közt elterjedt Palacsa ingovány kiszikkasztatása tárgyában, miután ns Szerém vgye munkálatival elkésett, ns Verőcze vgyének eziránt a’ nm. m. kir H.tanácshoz intézett fölirata következtében ns Szerém vgye a’ még hátralevő munkának sürgetés eszközlésére utaltatván, mind ez, mind a’ vele öszszeköttetésben levő Yukafolyam medrének szabályoztatása iránt mind a’ két megye részéről vegyes választmány lön rendelve, ennek jegyzőkönyvéből kiviláglik, hogyis Szerém vgye a’Palacsa kiszikkasztatási csatornán még hátralevő mintegy 8000 koczkaölnyi földet még az idén kiásatja ’s munkálatit aug. 21k én fogja kezdeni, mit a’ vegyes választmány annak idejében megtekintend, egyszersmind a’ jövendőkrül tanakodandó. Továbbá a’Vuka-folyam-szabályozásra szolgáló mérnöki elöleges munkálatokat am. a’ helyszíni fölvételt, szinvonalazást (libellatio), munkások kiszámítását a’ vegyes választmány a’ két megye ’s az illető uradalmak mérnökeire bízta , kik is működésük végrehajtása után az illető elnököknél jelentést teendnek, ezek pedig az eredményt vegyes választmány tanakodásai alá bocsátandják. A csatorna jó karban tartása ’s a’ kihágók szigorú fenyittetése is az illető szolgabirákra bízatott; végre ismételve feladatott, hogy a Szerém vgyesdei a’bobottai Palacsa-csatornán minden józan elv ellenére hibásan épült köhidat javittassák ki. A’ palacsai munkák elhanyaglása leginkább a’ vukovári uradalomra hárul, melly az árokásó adózóknak azon parányi Cs( Y-krnyi napibérét több évig ügyesen kigondolt kifogások ürügye alatt halasztani tudta, mi csorbának kiegyenlítését mind a’ két megye a’ haladás boldog nemzetétől ösztönöztetve biztosan remélli; de remélli egy úttal aseröcze vgye azt is, hogy miután a’ vegyes küldöttség a’ bobottai köhidat egy szájjal kártékonynak vallá, miután annak kárhozatos léte ellen az egész népség egy szóval kiáltoz Cvox populivox Dei); miután tökéletesen be van mutatva, hogy nagyobb árvízkor a’hidat a’ viz aláírus felölrül ’s oldalvást egészen ellepi, kisebb vízeséskor pedig a’hid után a’viz szine egyhüvelynyivel alantabb ’s az alapoknak a’ csatorna derekába meszszire telt beépitése ’s a’ boltozatnak minden arány ellen mélyre hajolt övezete vizmérnöki kiszámítás szerint minden perczben milliónyi akó vizet tart viszsza, minek tovább akármi álokoskodás? Győzzön, a mi jobb! Legyünk jogosak uraim! ne hallgassunk azok tompa morajára, kik a’hid elrontást átallják, mivel ők járuljanak építéséhez; tekintsünk a’ tömérdek kárra ’s a’ nép elkeseredésére, mellyet ha jó tanács ’s hivatalos fenyíték viszsza nem tartják, indulatosságából már rég elrombolta volna e’ hidat , melly másként is helyszíni ’s utazási tekintetből a’ helytelenség bélyegét viseli ’s másitása annyi költségbe nem kerül. Adjuk meg mindenkinek a’ magáét, egyen szelesebb, magasabb hidunk, melly sem szárny-alapival, sem ivezetével a csatornának nem árthat, hanem ennek közén kívül esik, ’s az óriási merész TM ^ szton^rcs ne itassa kilátásunkat!—16) A’ gyorsírók fölsegéllésére mindeddig csak 10 pft. jött be, de többet jószerivel reméllünk.(17) Egy megyei uradalmi ügyvéd némi nyugalmazott katonatisztnővel botrányos ízetlenségbe keveredvén a’ tárgy bővebb kikutatása végett vegyes küldöttség jön rendel-E helyen benyújtván a’ péterváradi katonai fökormány a lelkellse menteset az uradalmi ügyészen követelte; de miután a’ katonaságnak polgári egyedeken semmi hatósága sem lehet, ’s az e’ részben tett járalat ténenyes lábon nem alapul, az uradalmi ügyésznek e’ tárgyban benyújtott nyilatkozása megküldése mellett a’ kérelem végrehajtása megtagadtatok—18) A’ vegyes házasságok tárgya nagy zajt szült az országban: nálunk meg egy vegyes gyermek-keresztelés hozatott szőnyegre, miután az esetet egy vegyes küldöttség megvizsgálta. Egy törvényes házasságban levő görög ne vallásu női saját kényéből elhagyá hitvesét ’s más helyen települt meg, itt más kath. férfival házasságtörésben élt ’s nem sokára fimagzatot szült, ’s ezt (hihetőleg valódi férje daczára’s kedvesének jobban tetszhetésül) keresztség végett kath. paphoz küldötte, ki is elvégzé a’ kisdeden egyházi foglalkodását, a’ nő férje a’ gyermeket sajátjának vallja’s hitvesét vele együtt viszszaköveteli, a’ görög n. e. pap hivatalát sértve látván vizsgálatot kér, ez megadatik, a’ szolgabiró a’megszökött nőt magzatostul férjéhez utasítja, ’s mivel a’ keresztséget mindenki valláskülönbség nélkül érvényesen véghez viheti, a’Bdek elhatározák, hogy— minden helyén van. — 19) A’ dunai malmok iránt kiküldött választmány azt jelenté, hogy mivel Dályamváros környékén a’Duna 10 — 12 ölnyi mélységű volna, a’ dunai malmok kikötésére sem tartó czölöpök, sem horgonyok nem szolgálhatnak (?) — miértis a’ dunai malmoknak kosarakbani kártékony beállítása addig meddig meghagyatott ’s e’ körülmény a’ nm. m. k. H-tanácsnak bejelentetett. Úgy de ha a’kosarakban álló vízimalmok minden esetre károsak, miért tűrjük el azokat annyi főbb rendelet ellen csak kis korig is? miért nem helyezzük azokat bár meszszebb vidékre? A’ közjó tekintete mindenütt első helyt állon! igaz, hasznosak a’malmok, mulhatlanul szükségesek az élet első kellékeire nézve, de miért tartsunk épen kártékony malmokat? miért rendeljük a’ közjóllétet egy két egyed nyeresége alá? miért ne horgonyon? mert hogy 12 ölnyi mélység horgonyt el ne tűrne , azt csakugyan semmi mérnöki elv be nem mutatja! vagy hogy Almástól kezdne Vukovárig mintegy 3 mérföldnyi téren nem volna más alkalmas a helyzet, mint épen a’ mostani ’s régtől megszokott, nehezen hihetjük. 20) Vucsin mos és a’miklósi állomási helység között egy rövid erdőn keresztül vezető út jó karba helyezése régi kívánság, de az erdőkivágatást, melly miklósi, a’ meszszebb levő vucsini kerület szüntelen halogatta, mivel azonban a’ kiszabott 6. napi közmunkából, mennyit t. i. évenként minden dolog viselhető póregyed a’ közjóra áldozni tartozik, némi vizépitési munka elmaradván elég napszám fölöslegeztetett, ezek az említett útnak beegyenlitésére lőnek szánva, hogy legyen valahára Vucsin és Miklós közt is háboritatlan közlekedés. 21) Mig a’ törvénykezési rendszer bizonyos határidőre szorítva nem volt, tartoztak a’ megyei főispánok bizonyos időszakokban törvényszéket tartani, előbb az egész nemesség, aztán néhány választott táblabiró közbenjártával — habiró az itélőszékre rendesen nem járt el, elveszté jószágát ’s tisztét (Ulászló VI- 3.) ki el nem fogadta e’ tisztséget, javait veszté (Ulászló VI. 4.) későbben a’ szokott rendes birákon kívül rendkívüliek is választattak (1613:24.) az elöbbkelő nemességből, kik megesketve tartoztak eljárni a’ törvényszékekre. Miután azonban VI. Károly alatt a’ törvénykezési rendszer új alakot nyert (1729.15. 29. 35.) a’ törvénykezési határidők is törvény által lőnek kiszabva és pedig/»o Judicum et Causa?itum directione, sermadogne debite ordine (1723 :29.) Az úgy nevezett fixumok tehát sem az ó, sem az uj törvények szerint meg nem állhatnak; nem azok szerint, mivel az abbeli törvények elavultak, nem az uj rendszer mellett, mivel a’ törvényszerűen kiszabott határidőt kevésbre szorítani, vagy törvény ellenére némi kényelmet keresni a’törvény szellemével öszsze nem fér. Azonban vannak sok megyében fixumok, ’s most Verőczében is, hol a’ törvényszéki pörök száma igen kevés, az első bíróságok pedig, és a’büntető törvényszék fixumokra nincs szorítva, csupán a’fölebbvitt polgári ’s fenyitetti kevés számú pörökre nézve, mellyekre a’ törvénykezési rendszer mellett elavult 1613. 24. tcz. értelmében t.bírák is neveztettek ki, ezek közgyűléstől közgyűlésig járnak el tiszteikben ’s minden közgyűlésben választatnak. Az indítvány eredménye az első alispán hatásköre korlátoztatását látszik tárgyazni. 22) Egy a’ megye szolgáját rendezendő választmány uj rendszere iránt benyujtá jelentését, mellyet a’ közgyűlés elfogadott ’s a’ nm. H.tanácshoz egy fölirás létetett, hogy a’ mezei rendőrség behozatala miatt a’megyei szolgák kevesebbitéséröl szó sem lehetvén, azok száma inkább szaporítandó lenne. 23) Katonai személyek és szolgabirák közt némi izetlen súrlódás támadván, az egyik tisztnek más megyébe áttétetése, a’ másik seborvosnak pedig rendre utasittatása az illető hadi fökormánynál ’s illetőleg az ezrednél szorgalmaztatok Voltak kik az elsőtől a’kívánat megtagadtával minden további szállás ’s lótartási járandóság megtagadását is sürgették; de a’ nagyobb részéhez járulni még most nem akart, elégne°k vélvén, ha a’ katonai fökormánynak, egyszersmind az illető József főherczegi huszár ezrednek tudtaul adatik, hogy szolgabiráink illy egyeddel érintkezésbe jőni nem akarnak, nehogy hasonló kedvellenségbe keveredjenek. 24.) Verőcze mosban az illető uradalom az ottani zárdában létező Lászlóféle ferencziekkel a’ Ili- nemzeti osztálybeli iskola föntartása iránt eddigelé némi változékony szerződést táplált, most azonban termények évenkénti kiszolgáltatása helyett készpénzre változtatá ajánlatát ’s az említett III- osztály tanítójának, ki mindig egy zárdás szerzetes leend, részire egy ezer váltó forintnyi örökös alapítványt alkotott, melly töke a’ tanító szerzetes tekintetéből örök időre a’ zárdának kamatozand. 25.) Egyes Verőcze és Szerém egyék határit elintézendő választmány benyujtá aziránti jelentését, hogy a’ határhalmok rég történt megsemmisítése mellett barátságos után Szeremmel nem végezhetett, ámbár ns Verőcze vgye részire mind hiteles földabrosz mind eredeti határozási jelentés, és Szerém vármegye részéről ellenben egy elavult ,s igen nagy általányossággal bíró, ’s a’ megye viszszakebleztetését is megelőző magányiraton kivül mi sem jön elémutatva, nehogy tehát a’ határozási tekintetből keletkezett villongások komolyabb szint öltsenek föl, és Verőcze vgye a’ törvény (1802: 23.) értelmében báni választmány kiküldetéséért tette meg lépéseit. 260 A’ verőczei Pejacsevich grófi család egyik ága, melly a’ verőczei uradalmat jelenleg bírja, e’ roppant ősi birtokát Lippe-Binsenfels Weisenfels Mária Thusnelda német birodalmi grófnőnek tett eladási tekintetéből az illető vérséget törvényesen elővitette; mire ovások ’f ellenovások következtek- Ámde olly tömérdek ’s több millióra rugó vallási pénzöszveg mellett nemde hiányossá válandik minden ovás-süker?! — 27.) A’ pénztár költségeinek előleges kimutatásában mintegy 4 ezer forintnyira rugó sorozat mutatkozik a’ szolgabirók által nyugtatni rendelt naponkénti állomásozó szekerek ’s megyei posták bére tekintetéből, minek fölvilágositása, mivel az újonnan létesített elöfogatási rendszerbe vág , melly ellen mindenfelől hatalmas szavak emelkednek , az illető választmányra bízatott. 28. Egy tiszteletbeli aljegyzőnket némi vigyáztalanságból eredeti kihágásáért nemrégiben a’ t. k. tábla jegyzői sorából kitöröltetett, vagy is inkább megtevőn ügyvédi censuráját az illető eskü-letételtől elmozdíthatott, legfelsőbb helyre nyújtandó azon kérelme, hogy őfölsége atyai kegyelméből neki a’ kivivőit ügyvédi oklevél kiadatai engedtessék meg, pártolást nyervén, legfölsőbb helyre ajánlás mellett fölküldések. (Vége következik.) N.Károly 1841. sept. 15. Szatmár megye sept. 13-án kezdett közgyűlésének nevezetesb eredményei a’jegyzőkönyvi kivonat szerint ezek : 1) Múlt 1840 télelő 14kén tett felírásra f. év tavaszutóján érkezett k. k. leirat felolvastatván , mivel ezen k. k. leirat a’ KK. és RR. panaszát nem szünteti meg, ujolagi fülterjesztés határoztatok az előbbi felírás nyomán, újra felsoroltatván , miszerint a’ KK. és RR. a’ múlt tisztválasztáskor szabad választásukba katonai erővel történt beavatkozást sérelemnek tartják és a’ t. Végre kijelenték, hogy