Jelenkor, 1842. január-december (11. évfolyam, 1-104. szám)
1842-01-01 / 1. szám
Pest szombaton január 11én 1842. első szám. l'CímSIABIAIS Magyarország és Erdély (status-vasutvonalak; budapesti napló: pillantás múlt évben keletkezett némelly lapokra, játékszíni krónika;sn’t.Hársmegie: népnevelési ügy; pacificatio Barsiensis, ’sa’t.; Hevesmegye: pótlékadatok a’legközelebbi tisztújitásról., ’s a’ t.; Zemplény megye: főispánhelyettesi székfoglalás, ’s a’ t. ; Spanyolország (Ribero táborfőt vád alá szándék helyezni; ’s a’t.) Anglia (khinai fegyvergyűjtemény; ’s a’t.) Francziaország (Sal van dy Madridban; Quénisset és társai. (Lamartine nyilatkozásán’ kamraelnökség ügyében, elegy.) ’s a’ t. Német-és Törökország. Gabonaár különféle piaczokon. Értesítő. — Magyarország és Erdély. Ő es.’s ap. kir. felsége azon határzatát nyilványitá, miszerint a’status érdekeire legszükségesb vasutak létesítésére a’ kormány egyenes befolyást gyakoroljon a’ magányipar kirekesztése nélkül. Ennélfogvást Ausztriában a’ vasutak status- és magányvasutakra osztandanak. A fels. a’ bécs-drezdai, bécs-trieszti és egy Bajorországba vezető vonalt mindjárt létesíttetésekor statusvasutaknak nyilatkoztatni méltóztatott. A’ statusvasutak magányvállalkozóknak haszonbérbe fognak adatni. Ezen vasutak főfelügyelésire őfelsége a’ cs. kir. köz.udv. kamra elnökségét megbízni, azok közvetlen vezérlésére pedig egy a’ cs. kir. udv. kamrának alárendelt technikai kormányosztály-főigazgatóságot kinevezni méltóztatott. Minthogy ezen új vasutak kétségkivűl a’ már létező éjszaki és déli vonallal öszsze fognak kapcsoltatni, és pedig az első Olmütz , a’ 2 dik Stokerau, a’ 3 dik Glocknitznál; e’legfőbb rendelet természetesen nagy fontosságú, és a’vasutak részvényeinek olly rögtöni emelkedése egyenesen innen magyarázható. Többszöri kérelmekre alkalmasint honunkra is nem sokára kiterjesztendi a’kormány ezen üdvös vállalat jótékonyságát. A’ bécs-győri vonal Magyar vagy Stájerországon keresztül fog é vitetni, még bizonytalan, valamint azon kérdés is , hogy a’ statusvonal Német-Ujhelynél fog é öszszeköttetni a’magánypályával , mivel a’ status a’ bécs-győri vonal helybenhagyásakor kiköté magának, hogy azon esetben, ha ezen pályát statusköltségen kellene létesittetni, azt minden tekintet nélkül Trieszt felé huzathassa. Budapesti naplé. (Egypár szó a’ múlt évben keletkezett némelly lapok tárgyában). Alig fejte ki nagyobb erőt és munkásságot egyegy időköz, mint az utolsó évtized , ’s kifogulatlan kebellel vagy magába szállás perczeiben vizsgálja annak inditóokát, kénytelen megvallani, legyen bár bukott pályairat szerzője, vagy academiai tagságtól elesett egyed, hogy haladásunk eszközlésében a’magy. akadémia fő fő szerepet játszott; mit nem teendő , ha enyészetre készült nemzeti színházunkéval hasonló országos segedelemben részesülhetendő! ? E’ haladásnak indult kor azonban a’ múlt év lefolyása alatt újra tetemes szökkenést tőn, minek a’már tört után nagy részről a’sajtó szabadabb mozgása nyújtott rugót. E’ szabad mozgalom ugyan nagyon viszonzatos ’s majd minden úgyszólván a’ vizsgálók egyedi minőségétől függ; kiknek kezeikben, ha felfogják a’nemzet jelen állását’s viszonyait, ellátják az irányt, mellyen haladnia, nem vétik el a’szempontot, miből bírálni kell,ha továbbá az irói tapintat óvakodva szoktatja hozzá közönségét, nehogy annak szeme a’szokottnál sokkal nagyobb Világosság-özön által gyengiltessék meg vagy a’ rendszer nélkül használandó gyógyszerrel a’ betegséget csak mérgesítvén az óhajtott üdülést jóval hátráltassa , az engedékeny vezérelvek hasznos gyümölcsösei virágzandnak fel; ’s igy nem leend eset, hogy olly munka túladjon burokba, mi az ó világ minden szakában, kevéssel ezelőtt pedig a’legszigorúbb vizsgálatok honában is szabad útlevéllel láttatott el. De térjünk a’ dologra. A’ sajtó engedékenységével egy időben született a’p. Hírlap , mellynek szerkesztőjén különféle érdekek miatt egy hon szeme nyugodt; mohón használva az alkalmat, teljes erővel lépett föl, korszakot idézendő az irodalom világába; hatalmas kezekkel sújtott, mi ha mindenütt tettleges sikert nem eszközlött, rögtön nem gyógyított is ; de annyi eredménynyel még is bírt, hogy szemesebbekké tön sokat mind magok mind mások iránt, erőt fejte ki mellette és ellenében, melly eszmesurlódások, kivevén egy pár zavart ’s alacsony személyeskedéssel teljes röpiratkát — egy vagy más tekintetben , általjában vagy részletesen hatásra találtak. Így született az új irányú „Világ“ a’ pesti hírlap éles ellenfele , mellynek minden részén a’ nagy publicista ’s könnyű tollú X. Y. Z. terjeszt élet-adó fényt. Az ellenőrködés mindig jó , ha annál közelebb járunk is a’ tökélyhez; mert mig emberek vagyunk, — legyünk őszinték — egy kis hiúság, túlbecsülés, vagy tetszvágy ottan-ollan hibát ejt számításunkban ; e’ mellett, csak huzamos őrlödés által, ellen ’s mellett okoskodások után juthatunk a’ tiszta igazsághoz, melly különben mindig relativ. Vessünk egy pillanatot a’két hírlap főczikkeire’s kisértsük meg az egyenvonalt. A’ vezérczikk, ha kedvencz themát használhat irója , megragad, a’közügy, mellynek minden thema kedvencz, meghat; amaz terhes munkát, ez könnyűséget tanúsít; ott szódagály,itt egyszerűség uralkodik;az inkább szívhez,ez, inkább észhez szól—óhajtható, vajha mindegyik fel kihagyná a’ személyeskedést az elvharczban. Egyébiránt, ha a’p. hírlapnak semmi más érdeme nem volna is — mit ugyan, csak elfogult kebel állíthat—azért még is hálával tartozhatunk neki, hogy olly könyvnek juttatott birtokába , mint a’Kelet Népe, mellynek annyiszor félreismert országos érdemű szerzője minden szempontból méltatlan még árnyékára is azon gyanusitgatásoknak , miket hon javáért szenvedni kénytelen’s mik miatt legközelebb lapjainkban is személyesen megszólalni czélszerűnek vélte. —Lassútlan bár, de annál nagyobbszerü fényben emelkedik városunkban a’ nemzeti museum épülete, nemsokára a’ város, sőt az ország fődiszévé fejlendő és eloszlatandó a’ gyanúsításokat, mik nemzetünk tudománykedvelése felől támadtanak. Az építés ugyanis vége felé járván , Fólák Mihály építészünk, művészi eszméit mindenben mesterileg valósítandó jelenleg a’ főhomlokfal csúcsának ékitése iránt országunk fenséges nádorához aránylagos mintában tervezetet nyujta be. Az intézet mélyen tisztelt pártfogója kegyes meghagytából ezen minta a’ közönség megtekintésére a’museum első emeletében felállittattolt, ’s az épűletnél levő főpallér oda utasiktalék, hogy azt m. dec. 23 kától tizennégy napon át délelőtti 10-12 órákban minden látogatónak mutassa meg. A’ mintán öt hölgy képviseli az eszméket: középen Pannónia ül, mindkét kezében borostyánkoszorúkat tartva’s osztogatva, jeléül annak, hogy a’ tudomány és művészet nála elismerést találnak. Jobbján a’ művészet a’ tudománytól ? balról a’ történet a’ dicsőségtől kisértetik. Szögletekben a’ Duna és Dráva ábrázoltatvák, mint a’ földterület határvonalai, mik között a’ tudományok ’s művészetek újabban virágoznak. A’ tárgy fontossága minél több műértő látogatását igényli, kik megbírálják: kir-e az egész a’nemzeti nagyszerű czélhoz illő jeletősséggel?_játékszíni krónika: dec. 3 Oikán „Lyánykérés szabály szerint“ vigj.A felv., 3 ükén Megyeri javára bérszünettel először „Chivry Diagia“ dráma 5 felv. Soulié után francziából fordító Egressy Benjamin a’ magyar tud. társ. költségin. V. S. (Nevelési ügy Barsban.) Milly elvekbül indult ki, ’s mikép fogta—föl. Barsmegye a’ népnevelési fontos ügyet, intézkedései már hírlapok utján küzöltetvén, általán tudva vannak. Egy választmány működik folyvást e’ tárgyban, még foganatosítva szabályai közül ugyan egy sincs, de kellő megfontolással ’s higgadt szeszéllyel tevén minden lépést , a’jó sükert eleve biztosítja. Még csak elveket állít föl, ’s részletekbe nem igen bocsátkozik, sejtvén, milly nagy akadályok gördülőidnek elő, ha majd a’ theoriát praxis akarja fölváltani. E’ választmány f. h. 14én közgyűlés után esti 7 óra tájban ült öszsze az alispán ur elnöklete alatt, és éji 11. óráig tanácskozott. Több kath. pap jelent meg e’ tanácskozásra a’ választmány tagjaitól barátilag meghivatván. Miután ezek teljes szerénységgel — egyes esetet kivéve —arra kérék a’választmány tagjait, hogy a’törvény és szokás szentesítette egyh. ’s egyéb hatóságok iskolakormányzási jogát sértetlenül hagyván a’ nevelési rendszerbe avatkozástul lehetségig óvakodnának , és inkább az egyházi hatóságtul rég kiadott, de legújabban a’ kor kivánata szerint tökéletessitett tanítási rendszer foganatosithatására az egyháziaknak segélyt nyújtanának — méltányló kímélettel ebbeli jogaikat ugyan szinte törvényből törekvőnek megmutatni, megnyugtatásukra azonban az egyháziaknak, kiket a’ nép isteniül rendelt ’s mellőzhetlen nevelőinek önként elismerének, közegyezéssel oda nyilatkozónak, hogy minden fönálló jogot nemcsak tiszteletben tartani, de segélyükkel támogatni is kívánnának ; az egyháziak a’ tanácskozást tapasztalatlul merített észrevételeikkel kisérék — ’s példás öszhangzásban folytatók ’s végzők. Teljes örömmel lévén, hogy a’barsmegyei Rt. a’népnevelést fontos ügynek elismervén ennek sikeresitésére az egyháziaknak segédkezüket igérék, mit ezek ismételt köszönettel fogadanak. Végeztetett tehát az előbbi határozat szerint, hogy minden gyermek 5,0. évtül 10—12ig iskolába járni büntetés terhe alatt köteles legyen, szinte igy a’ nagyobbak ünnep ’s vasárnapi tanításokra. Az iskola és tanító jobb ellátására minden jobbágytól és egyéb szolgálatban levőktől aránylag fizetendő csekély mennyiség minimuma ez úttal öt pengő krra határoztatott. A’ tisztesbek pedig ugyan e’ czélra aláírási iv által rendeltettek megkerestetni. Sőt e’ végre , jövő farsangban még mulató- és tánczvigalmak is inditványoztattak adatai , szóval, erre minden jó és szabad mód használtatni. Az iskolába járás idejét illetőleg most semmi bizonyos kezdet v végzet nem állapíttatott meg, hanem csak hol ’s mennyire lehet kiterjesztetni javasoltatok. Az itt ott csak bajosan mellőzhető vegyes iskolák iránti tervezetre nézve még mindig aggodalomban lévén a’ papság kétségkül tapasztalatlul merített okainál fogva, minthogy a’ falusi elemi iskolákban főkép a’ nevelésnek kellvén lenni vallásosnak,hol imádságok ’s egyéb ájtalos gyakorlások mellőzhetlenek — a’ küldöttség tagjai ezen közös aggály oszlatására is minden módot igérének’s a’t. Mesterképező intézetekről (praeparandiákról) lévén szó különös örömüket jelenték a’ tagok a’ kath. papság jelentésére , miszerint a’ primáság atyailag gondoskodván a’ népnevelésröl, valamint Veszprémben (mellynek jótékonyságában két barsi fi is már részesült) ugy Esztergomban is egy mesterképező intézet fölállítását már foganatba véve. Addig is ’s ezenfölűl indítványoztatott, hogy a’lévai kegyiskolai szerzet tagjai, valamint más vallásuakra nézve az ottani tanítók kerestessenek meg, milly föltétek alatt vállalnák el szünetnapokban a’ falusi mesterek képeztetését ? ’stb. A’ Nagy-Sallóban fölállittatni szándékolt mesterképező intézet terve iránti véleményadásra S. V. ügyész és tb. ur megkéretvén, a’ tervet ott létesithetlennek jelenté , sőt az egész nevelés-rendszerbei avatkozást a’ t. megye hatósága körén túl fekvőnek ’s inkább országgyűlésre tartozónak ítélvén, tervét illetőleg oda nyilatkozék, hogy a’ nevelési rendszer nyomán legkitűnőbb szorgalommal és sikerrel haladó tanítók ösztönébresztésül jutalmaztassanak meg. Ímeinig némelly t. megyék törvénytelen fundusmegtámadási tervezetekkel csak zajt inditnak, kedélyeket izgatnak, az annyira óhajtott, és tán most legszükségesb egyetértést, összetartást a’ honfiak és statusok közt, vallást és hazát egyiránt fenyegető szakadással zavarják, addig Bars szabadelmü férfiai, szentnek tartva mindenki tulajdonát, távul az intolerantia irigy" szellemétől, figyelve a’ kor kivánatira, a’ népnevelés ügyében a’ papsággal kezet fogva , szelíd módon hathatósan munkálkodnak. — Ha eddig a’ magyarnak miveletlenségét szemére lobbanták, ha némellyek a’ honfiak közül is bátran ki merék mondani, mindenben hátra vagyunk, a’ múlt századok háborús zivatarit hoztuk föl mentségül. Midőn azonban most sokan azt rebesgetik, hogy többi közt a’ nevelésben is hátra vagyunk,már itt mit sem hederilnek a’mult idők akadályára , mintha azok alatt a’ papok és iskolák valahol a’ szomszédban szállásoltak volna — hanem némelly uralkodó korszellemtől ragadtatva bővebb vizsgálat nélkül—a’papokat támadják meg; miért nem nevellek jobban ?’s nem tudják, vagy tudni nem akarják, hogy hol iskola nincs, ott a’ gyermekek iskolába nem járhatnak , ’s hol iskola van, de a’ gyermekek belé nem mennek, ott a’ mester nem taníthat , hogy a’ mester keveset vagy mit sem tud, és tanilni sem akar, hol kenyere nincs. Mit tett pedig a’ papság és mit tesz folyvást a’ maga részéről mind iskolák állításában , mind mesterek dotálásiban, mind a’ gyermekek szükségesekkeli ellátásában s.t.e. az elfogult sem tagadhatja, ha ezt országszerte általános tekintetbe veszi. "