Jelenkor, 1844. január-december (13. évfolyam, 1-104. szám)
1844-03-31 / 26. szám
ezért a’ polg. jogok megszerzésére nagyobb qualificatiót állitnak fel; ’s ha e’ tekintetben ismét Poroszországra tekintünk, látni fogják hogy az 1831 ki városi rendezés, melly az 1808nak módosítása volt, azt igényelte, hogy a’ birtok kis városokban 300, nagy városokban pedig 2000 tallérra rúgjon. Itten tehát a birtoknak egy bizonyos értéke volt meghatározva. Ha minden országban tetemes nehézségekkel jár kielégítő qualificatiókat felállítani, akkor ez kétségen kívül hazánkban, hol minden biztos adatul szolgálható előzvény hiányzik , kétszeresen nehéz; és épen azért, mert ezen alapok hiányzanak, mert városunk állása olly különböző, hogy azoknak akármilly feloszlatását és akármennyi classisait fogadjuk el, mégis az egy classisba állított városok közül némellyekre ugyanazon somma vagy terhes,vagy kicsiny lehetne; nézetem szerint nincs a’ nehézség elkerülésére helyesb mód, mint ha ugyanazon egy osztályzatú városokra nézve egy változó minimum fogadtatnék el’s ennek szorosb és végképeni elhatározása magokra a’ városokra bízatnék. Ki ismeri körülményeit jobban minden egyes városnak, mint épen a’ város maga? Ki lenne alkalmasb ezen körülmények alapján a’qualificatiók meghatározására, mint épen azon városok, mellyeket t.hatósági állással és joggal felruházni akarunk? Nem szeretem egy részről a’ t. hatóság eszméjét tovább terjeszteni, de nem szeretem másrészről azt kelletinél jobban megszorítani, és ott, hol a’ törvényhozó eljárása annyi tetemes nehézséggel van összekötve,mint nálunk egy bizonyos qualificatiónak minden egyes város körülményeihez való alkalmaztatása által, ott kétség kívül a’ törvényhozás útján megszabott határok közt a’ városoknak némi kép szabadabb mozgást engedni fölötte helyes; helyes azért, mert illy módon mozdítjuk elő a’ város anyagi értékét, illy módon szellemi állását is, midőn épen azon dolgok elintézésibe a’városnak eldöntő befolyást tulajdonítottak, melly jövendőjével és kifejlődésével legszorosb egy beköltezésben van; részemről tehát a’ fluctuatio eszméjét üdvösnek tekintem, ’s ebben keresem, mint mondám, leginkább a’ felhozott indítvány lényegét és értékét. A’ sommákra nézve csak azt véném megállapitandónak, hogy ott, hol politikai jogok osztogatásáról van szó, azt.hozásnak kétszeres óvatossággal kell eljárni. Akkor, miden intézkedésére azon előrvények hiányzanak, mellyek eljárásának biztos alapul szolgálnak, kétszeres óvatossággal kell eljárni ott,hol mint hazánkban az anyagi kifejlődésnek csak küszöbén állunk,hol az ország haladásának előmozdítása minden honpolgárnak kívánsága, ’s kötelessége minden erejét ezen kívánság életbe léptetésének’s előremozditásának szentelni.Politikai jogokat megadni, kiterjeszteni kétségkívül sokkal könnyebb, mint azon politikai jogokat megszorítani és megszüntetni. Ha tapasztalás azt mutatja,hogy az ország lakosinak nagyobb száma politikai jogok gyakorlatára érdemes, minden ahoz való intézkedéseket megállapítva, a’ törvényhozónak feladása, ezeknek az alkotmány körébei bevételén működni. Nehézséggel jár ez, de olly nehézséggel, mellyet a’ törvényhozó szilárd akaratja legyőzhet, olly nehézséggel, melly jelen munkálkodásunkat is illeti, de melly mégis azon óvatosságtól minket visszatartóztatni nem fog. De ha később arról győződnénk meg, hogy egy bizonyos somma, mellyet mi a’politikai jogok gyakorlatához kötünk, nem képviseli többé azon biztositékot, mellynek kedvéért azt felállítottuk; ha meggyőződünk arról, hogy min kételkedni nem lehet,néhány esztendőben a’ tőkepénzek növekedő számával, az ipar kifejlődésével, az ország anyagi jóllétének emelkedésével 4000 pengőért. érték például nem képviseli többé azon vagyont, mellynek felállítását mi mégis a politikai jogok gyakorlatának lényeges föltételéül tekintettük, akkor nehéz lesz visszalépnünk, nehéz megszorításokat eszközölnünk, és olly módon eltévesztettük volna azon czélt, mellyet magunknak kitűztünk. Ezen nézeten alapulván a’ kérdéses indítványban felállított sommák,’s habár mint mondám ezekben találom az indítvány lényegét, mégis a’nézet helyességét tökéletesen elismervén, azt részemről pártolni kötelességemnek tartom. Későbben pedig ugyanazon m. gr. a’ polg. qualificatiókra nézve igy nyilatkozott: Nem szándékoztam azok után,melylyek tegnap bővebben adattak elő, ma a’ fenforgó kérdés általányos részire visszatérni,de miután előttem felszólalt több mést, ur a’discussiót ezen térre vitte át,kötelességemnek tartom megjegyezni , hogy itt a’ jogok meg szüntetéséről egyáltalában szó nem lehet, ismételve ugyanis azt, mit tegnap mondani bátorkodtam, hogy a’ polg.jogok hazánk legtöbb városinál örökségkint a’ gyermekekre szállani nem szoktak, hogy a’ polg. gyermekeinek egész kiváltságai ebben központosulnak,hogy ők a’ polg. jogokat csekélyebb taxa mellett nyerhetik meg, mint mások; ő rájok nézve tehát a’ qualificatio felállítása,nem csonkulása előbbeni jogaiknak. Mi pedig a’ mostani polgárokat illeti: ámbár nem szeretem a’ tanácskozást reducálni, még is szükségesnek tartom, a’m. föRR figyelmét egy szakaszra fordítani, mellyről nem kételkedem,hogy a’ m.FöRR helybenhagyását megnyerendő és ez a’t. RRdek üzenetében előforduló 9 7ik §, hol nyilván ki van mondva, ,,hogy azon egyedek, kik a’jelen törvény kihirdetése alkalmakor polgárok, ha felállított képességgel nem bírnak is, polgárok maradnak.“ Azon ellenvetés tehát, hogy itt polg.jogok megszorításáról van szó, még akkor sem állana, ha a’ felállított qualificatio mellett csakugyan azon jogok tulajdonittatnának az újólag befogadandó polgároknak, mellyekkel a’ mostani polgárok jelenleg bírnak; és ha a’mostani polgárok már olly joggal állnának fel mint azok, mellyek a’ tanácskozásunk tárgyát képező városi rendszerben is emlittetnek, de midőn figyelembe veszszük a’jelen munkálat egész szövetét ’s özsszehasonlitjuk azt azon állással, mellyben hazánk polgárai jelenleg vagynak,meg fogunk győződni arról, hogy nem a’ fenálló jogok megszorittatásáról, hanem uj jogok adásáról van szó ; tehát olly jogok adásáról,mellyek élvezését bizonyos föltételekhez kötni sem nem helytelen, sem nem méltánytalan. Eddig a’ városokban a’polgárok befogadása a’ tanács és választó polgárok akaratjától, önkényétől függött; a’ qualificatiók ugyan nem voltak meghatározva,de előkerült számos olyan eset ’s magam is tudnék említeni ollyat, hol bizonyos egyedek,kik akár szellemi műveltségöket tekintsük akár anyagi állásukat, polgári jogok gyakorlatára egészen képesek volnának, mégis azoktól egyedül a’ tanács akarata szerint elzárattak. Ha tehát most bizonyos qualificatiót felállítunk, kijelentjük egyszersmind,hogy ezen qualificatiókat bíróktól a’ polg. jogokat megtagadni nem lehet, inkább biztosítottuk ’s kiterjesztettük a’ polg. jogokat, mintsem megszorítottuk. Egyébiránt azt tartom, hogy egy ollyan munkálat tárgyalásán,melly a’ városok állását egészen megváltoztatja, melly a’ polg. jogoknak egészen uj nemét kívánja, a’ most fenálló viszonyok tekintetéből egyedül nem lehet kiindulnunk; mert bármennyire tisztelem mindenkinek jogát,bármennyire kész legyek azok iránt legnagyobb méltánylattal viseltetni, mégis azt tartom, hogy új jogok alapjául egyedül az előbbi jogokat venni nem lehet, és ha a’ m. b. E. úr által említett elvet egész kitéri, fogadjuk el,akkor kétségkívül épen mostani intézkedésünk ellen kezeink tetemese lesznek megkötve ; mert bár mi ilyennek tekintsük azon jogok alapját,mellyel most a’ tanács és választó polgárság felruházva van, tagadnunk még sem lehet,hogy ezen jogok,ha nem is törvényen, legalább gyakorlaton alapszanak, ’s mégis mi czélja,mi irányzata egyes munkálkodásunknak, mint nagy részben ezen jogokat megszorítani, ezen jogokat változtatni ? Ha tehát qualificatiókat felállítanunk szabad nem lenne, mert e’ tekintetben a’ mostani polgárok jogai veszélyeztetnének, akkor a’ városok mostani igazgatásában változásokat tenni épen olly kevéssé állana hatalmunkban, mert az igazgatás mostani organismusának állása ez által veszélyeztetik, ’s pedig annyival kevésbbé lehetne olly módon eljárnunk, mert ezen állásnak nem egyszerű megváltozásáról van szó,hanem a’polgárokat illetőleg uj jogok megadatásáról tanácskozunk. Elmellőzvén a’ kereskedők és gyárosak iránti intézkedést, mellynek helyességét kétségbe vonatni nem hallottam, csak azon egy ellenvetésre vagyok bátor felelni, melly abból merittetett, hogy ezen indítványban a’ kézművesektől, rendes keresetkönyvek vitele kívántatik. Részemről azt tartom, hogy midőn ezen könyvek vitele gr. P. E. által felhozatott, nem vala szándéka a’polg. jogok gyakorlatát könyvvitelről feltételeztetni. Midőn a’ felállított qualificatiók következtében igen helyes és szükségesnek látá a’polg. jogok második nemére’s tényezőjére nézve is bizonyos értékbiztositékot kívánni, nem lehetett nézetem szerint helyesben elfogadni,mint egy bizonyos keresetmód kimutatását. Ezen keresetmód kimutatása pedig a’ könyvek vitelével némi összeköttetésben van, ha tehát keresetmódot más után bebizonyítani lehetne, kétségkivülén indítványának azon részéhez nem ragaszkodnám, mellyhez a m. gr. ur, de ragaszkodnám azon elvhez, mellyet felállított, hogy t. i. a’ kézműveseknek keresetűk kimutatása polg. qualificatio alapjául szolgáljon; részemről megvallom,hogy ezen classisra nézve nem ismerek hazánk körülményeiben semmi qualificatiót, melly egyrészről olly mindennemű tekintetben kielégítő biztosítékokat nyújtana; más részről pedig olly liberális lenne, mint a’ keresetek kimutatása annak hozzáadásával, mit a’ m. inditványzó úr említett, hogy t. i. ezen keresetekbe többi vagyonunk is betudassék. Megszűnnék olly módon az ellenvetés,melly minden qualificatio alkalmakor fel szokott tétetni, ha például valaki, kinek fekvő vagyona a’ felállittatott értékkel majd egészen fölér,azért mert neki néhány forintja a’felvett summákból hiányzik, polg. jogok megszerzésére képtelennek tekintetik; mert ha illy módon lehetségessé válik,hogy a’qualificatiók bizonyos ténnyel öszszeköttessenek, akkor kétségkívül azon ellenvetés nyomadéka igen sok esetben megszüntetik annyira,mennyire az általában lehetséges, ha csak minden qualificatiofelállitástól eárt ani nem akarnánk. De magában a’ könyvek vitelét tekintve, miután nem a’ mostani polgárokról van szó, hanem azokról, kik jövendőben lesznek polgárok;miután rendes könyvek vitelét ,millyek nem épen a’ váltótörvényekben emlittetnek kívánnám a’ kézművesekre értetni, ’s ez a’növekedő művelődésnek ’s iparnak egy részt következménye, más részt pedig mint a’ kézművesek önügye elrendezésének némikép föltétele , azt tartom,hogy jövendőre ollyanoktól,kik polgárok lenni akarnak megkívánhatni, hogy azt tegyék, mit legtöbb esetben önérdekük igényel, a’ méltányossággal egyáltalában nem ellenkezik ’s ha ezen rendelkezést tekintem néhány évig kis baj lesz , e’ nehézséget mindazáltal meg szüntethetni, mivel a’könyvek vitele csak annyiban kívántatik, mennyiben az a’ kereset kimutatására szolgálna,’s azt tartom,hogy ezen intézkedés benső következése a’ netalán kezdetén magokat előadó nehézségekkel teljesen fölérne. — A’124. és 125dik földiülésb. a’ városi követek választásáról igy nyilatkozók egy gróf’s elnök : Mielőtt véleményem ’s indítványom támogatására általmennék , engedjék meg a’m. fök egy tekintetet vetnem azon eljárásra, melly mostanig városunkban a’követválasztásoknál létezett. A’ választott polgárság eddig egy kis számra szorított elzárt testület volt, melly maga magát kiegészítette ki ’s ezen elzárt testület választá mindeddig a’ követet,választá pedig nem szabad akaratja szerint ’s nem azt választá követnek, kiben legtöbb bizodalma öszpontosult, hanem azon egyedekből választá a’követeket, kiket arra a’ városi magistratus kijelölt és igy egy elzárt testület candidatio után választott. Hogy ezen választási eljárás sem liberális nem volt, sem pedig a’ nemzet és városok kivánságinak meg nem felelt,bizonyítja azon közohajtás , mellyel az e’ tekintetben teendő reform sürgettetett. Mik tehát azon változások, mellyek most javaslatba hozatnak ? Mindenek előtt azt kívánják a’t. Rendek, hogy a’választott polgárság szűnjék meg elzárt testület lenni, hogy az többé maga magát ki ne egészítse, hanem a’ választott polgárok ’s illetőleg azok képviselőji magok a’polgárok által közvetlenül választassanak. Ezen kívánság igazságát félreismerni lehetetlen ,’s épen azért, mivel olly igazságos, mivel ettől a’ városok jövendője függ, ugyanazért e’kívánság magok a’ városok által is tápláltatik ’s nincs ok részemről is nem pártolnom e’ közös kivánatot. A’ városi követválasztás 2.megszorítása volt a’candidatio.Ezt hasonlag mind a’t.rdek, mind magok a’ szabad kir. városok meg akarják szüntetni, ’s ez ellen sincs észrevételem, mivel az eddigi tapasztalás is csak azt bizonyította, hogy ezen candidatió a’ közállományra, sőt városunk állására ’s vele kapcsolatban levő miiparunk ’s kereskedési állapotunkra nézve igenis káros volt. A’ városi tanács, mellyet t. i. ezen kijelölés illet, többnyire saját kebléből jelöli ki az illető egyedeket, ’s igy történt, hogy többnyire tisztviselők választattak követekül, kik iránt a’ közönség hajlandósággal nem viseltetett, ’s kik minden inkább mint a’ városi elemnek szoros értelemben képviselőji valának. Végre a’ 3dik módositás, mellyet a’ t. RR. a’ kövelválasztásra nézve javaslanak, abban áll, hogy ők a’ követeket közvetlenül az egész polgárság által kívánják választatni; mit azonban magok a’ városok sem kívánnak ’s a’ mihez hasonlag én sem járulhatok. Okaim következők: Tagadhatlan, hogy azon polgári qualificatiók után is, mellyek a’ múlt napi discussiók után a’ FORR. által elfogadtattak, különösen azon kötelezés miatt, mellynél fogvást az a) és b) categoriába esők feltétlenül polgárok lenni tartoznak, tetemesen fognak szaporodni , egy p. o. Pesten, hol a’ polgárok eddigi száma csak ISOOra ment, az, mint hiteles kutfőkbül tudom, legalább 5500 vagy épen OOO-re fog emelkedni; már pedig a’ megyei életből is tudjuk, hogy az efféle nagy gyülekezetek által eszközlendő választások a’közcsend és rend felforgatásával járhatnak ; minél nagyobbszerűek szoktak lenni azon előkészületek, mellyek az illy választásokat megelőzik, annyival bajosb a’ szenvedélyek féken tartatása, annyival nehezebb a’ közrendet és csendet megzavarástól megóni. Miután e’ tapasztalás a’ megyei életbül meríthető, mikép nem kellene tartani attól, hogy ezen kicsapongások a’ városokban, még pedig sokszor reproducálandják magokat's még sokkal vészesb eseményektől fognak kisértetni, mint a’millyeneket megyéinkben gyászolunk; mert a’ városi lakosok 152