Jelenkor, 1844. január-december (13. évfolyam, 1-104. szám)
1844-06-30 / 52. szám
midőn valamelly tárgyban elvek czéloztatnak felállittatni, sokkal czélszerűbb, ha az inditvány a’ker. ülésekben létetik; ez által azonban nem azt akarja állítani, hogy az orsz. ülésben indítványt tenni nem lehetne, mert arra mindenki jogosítva van ’s nem is ezért kívánta tegnap az indítványnak kér ülésbei vitelét, hanem csak attól tartott hogy az olly változásokon fog keresztül menni,melly még az inditványzónak szándékában sem volt; hogy pedig számításában nem csalatkozott, a’ következés megmutatta,mivel olly létrejutott e’ tábla, honnan többé kimenekednie nem lehet. Szeretetlenségrül azonban nem vádoltathatik e’ tábla többségeivel mindig oda törekedett,hogy a’ polgárok választási szabadságát minél jobban biztosíthassa. Más állásban vannak a’ szab. kerületek mint a’ kir. városok, hol soha sem voltak felügyelők, egy két esetet kivéve, midőn kir. biztosok által tartattak tisztujitások; egyébkint mindig kiváltságaik értelmében szabadon gyakorolták a’választás jogát; ellenben a’Jászkun kerületben részint a’ Nádor által megerősített választmány,részint a’ kapitány befolyásával szinte kiváltságuk értelmében történtek a’ választások , úgy a’ hajdúknál is az elnököt öleli, szokta megerősíteni. Az indítvány ellen még egy m. követ szólt: „Ha, úgymond, a’ választási szabadság megszoríttatásáról volna szó,akkor a’ módosításhoz szívesen járulna, mert a’ polgárok szabadságát semmikép korlátozni nem kívánja ; de jelenleg olly jogrulsl. i. a’kijelelési jogról van kérdés, mellyel a’ polgárok összege soha sem gyakorolt ’s azt rájok bízni ezután sem akarja. A’ megyei conferentiákban a’ kijelölésnél tudjuk,milly csekély befolyása van az öszszes nemességnek, azért mégis mind ekkorig senki sem állította,hogy ezáltal a’ nemesség joga csorbíttatik,szóló pedig a’városi polgárokat több joggal, mint mennyivel a’ nemesség él, felruházni nem akarja; minélfogva elégli,ha a’kijelelő választmány a’képviselök által választatik.Még több vitatkozás is történte’ tárgyban’s hangzott a’ RR. többségének„maradjon“a ; ’s végre elnök ő amlga felszólító a’RRet:vajjon nem kivannak e már többen a’tárgyhoz szólani? ’s kijelenté,miképen a’javaslati módosítás mellett nyilatkoztak száma, a’ nem nyilatkozókat tűl nem haladja, már pedig ha a’ RR. eddigi gyakorlatát tekinti,mindig az volt szokásban,hogy a’ nem nyilatkozók azok közé számíttattak, kik a’ szerkezetben változtatást tenni nem akarnak; ehez képest tehát az isokra nézve a’RR. többsége a’ tegnap indítványzott szerkezetet pártolja. E’végzés kijelentésére azon szónok,ki a’módosítást javaslá , kijelentvén, miképp az elnöki kimondások taglalásába soha sem bocsátkozott, ’s abba avatkozni ez úttal sem kíván,csupán azon észrevételt teszi, hogy különbséget kell tenni azon indítvány közt, melly orsz. ülésben létetik,és a’ közt,midőn valamelly tárgy kér. ülésből országosba áthozatik; mert a’ felelt már két ülésben a’ RR. többsége nyilatkozott, ’s illy határzat megtartására helyesen alkalmaztathatja a’ RR. többsége a’ „maradjon“.De ill a’dolog egészen máskép áll; tegnap ugyanis elfogadtatott a’ kijelölési elv és a’ választmány száma határoztatott meg,egyéb része pedig az indítványnak mai tanácskozásra halasztatott. így lett ma,hogy két elv felett forgott a’ vitatkozás, t. i. voltak , kik a’ kijelölő választmányt egyenesen a’ polgárok befolyásával,mások csak képviselők által kívánták választatni. Szónok nem véli, hogy az egyenes választás mellett nyilatkozott 23 megye szavazatát csak egyszerű maradjon-felkiáltással kisebbségbe lehetne ejteni,annyival is inkább, mivel maga az indítványt tevő k-i követ, miután a’ választmány száma megszortlatott, az egyenes választás mellett nyilatkozott. A’ fenforgó kérdés nem is tekinthető egyébnek,mint két egymással ellenkező indítványnak; ha tehát a’többség az egyenes választást nem akarná; nehogy azon szokás,miszerint minden tárgy felett a’RR. többségének nyilatkozata határozzon , ezúttal elmellőztessék , felszólitá szónok a’ RR-et,miszerint nyilatkozásuk többségével döntsék el inditványzott módosítását. Mire elnök örml, megjegyzé , hogy ö a’ végzést csak akkor mondotta ki,midőn már ahhoz a'RR. közül szólani senki sem kivánt. Tegnap is,midőn a’ RR. a’ többség kimondatását sürgették, ö azt mindaddig, mig a’ tárgyhoz szólani kívánó találkozott, ki nem jelentette; ezt követte most is mint mindenkor. Az utána szólt m. követ pedig mintegy illy értelemben nyilatkozott.Nem első alkalom ez,melyben tapasztaljuk, hogy Cs. követe, midőn kisebbségben maradt,mindent el szokott követni, hogy a’többség határzatát megsemmilhesse; ezen tette sérti a’ többség jogait,mert mindig hatalmában áll a’többségnek nyilatkozással vagy hallgatással szándékát kijelenteni, ezt mutatja az eddigi szokás is, ’s miután tegnap a ’b-i indítvány elvileg elfogadtatott, szóló azt most másnak nem tekintheti,mint a’ kerületi szerkezet pótlékának. Azon állítás pedig, hogy az inditványzó maga is eltért indítványától, a’ dolog lényegét legkevésbbé sem gyengíti,mert az indítvány elfogadásával az már nem az inditványzó , hanem e tábla többségének tulajdonává lett; ’s illy esetben mindig fonák taktika marad ollyasmit elkövetni akarni, mi a’ többség határzata kijátszására vagyon irányozva. Melly kifejezés következtében a’ vitatkozás némileg személyeskedésre is kiterjeszkedvén,miket elhallgatván,egyedül a’ tárgy- kifejtésre irányozzuk tudósításunkat. Ugyanis az előszűr felszólalt követ megjegyzé, miszerint ő, mielőtt még a’ mn. elnök a’ végzést kijelentette, gyanítván annak mikép leendő kimondatását, szólásra felállott,de az elnöki beszédet megszakasztani nem akarván, csak annak bevégeztével lehette észrevételét. Ennek pártolására többen szólaltak fel ’s kívánták hogy kir. személynöki, amaga a’ tanácskozás alatti módosított indítvány eldöntésére a’ szavazatokat számítsa meg. itt elnöke exra emlékezteté a’ Béket, hogy ezen kétélű fegyver-használáshoz ne kívánjanak nyúlni; hisz eddig is az volt szokásban ,hogy a’ fel nem szólaló követ urak hallgatásaikkal a’ szerkezetbeni megnyugvásukat jelentették ki; azonban ha ezt a’ RR. megváltoztatni akarják, ő nm ellenzi, hanem javasolja, hogy ezután minden tárgy felett a’ RR. többségének nyilatkozata határozzon. Mind a’ mellett azonban voltak, kik a’ tény fejtegetésével egyszersmind a’ kérdés eldöntésére sürgették a’ nyilatkozásokat; újra felhozatván, miképen a’23 megyei szavazatot csak a’többség nyilatkozata döntheti el, mert különben nem tudhatni,az indítványozó is módosítván indítványát,mire értetik a’ maradjon. A’ kér ülésekben minden tárgy felett mindig vagy általányos felkiáltással, vagy szavazat által szokott történni a’ határozat; a’ szavazat-számláláskor pedig többször megesett,hogy a’ megyei követek közül többen nem voltak jelen; volteset midőn 20 — 21 szavazattal is többség jön valamelly tárgy felett; úgy lehet, a’ megyei RR. közül ez alkalommal is néhányan hiányozhatnak.Válaszul adatott,mikép az orsz. ülésekben eddig soha sem vétetett tekintetbe a’ meg nem jelent követek száma ’s ha most itt a’ szavazatakép számittatnék, hasonlítana Werbőczy azon fassiojához,mellyröl azt mondja:aliquando valet, aliquando non. Az először felszólalt követ észrevételére, az ellenzék is megismerte, hogy az nem rósz szándékból, hanem azon túlbuzgóságból,mellyet a’ követelveinek kivivására szokott használni, keletkezett ’s az a’parliamentaris taktikával épen nem ellenkezik. A’ másik oldalon állók pedig megjegyzék,mikép azt nem túlbuzgóságnak, hanem tiszta hatalmi szándékból eredeti kötelességnek nevezhetni. Ezek azonban,úgy a’ módosítást inditványzó is miután a’ hallgató követek közül az indítvány pártfogására senki sem szólalván fel, ez által a’ kijelelő választmánynak a’ képviselők által leendő választásában megnyugodni látszottak , a’ kérdés eldöntésének sürgetésétől elállónak. A’ végzés már fenébb kimondatván, még csak azt kell megjegyeznünk, hogy a’ megyei szavazat megemlítésére két városi követevását jelentette, mert szerintök, miután még az 1 608:1 .tcz.el nem töröltetett,a’ képviselő táblánál nem csupán a’ megyéknek , hanem a’ kerületeknek , káptalanoknak ’s a’ kir. városoknak is van szavazatuk. Többnyire a’ b.i indítvány többi §§. minden változtatás nélkül elfogadtatván a’föRR. a’ IV. részig jutottak tanácskozásukban. 465d. orsz. rdi ülésben jun. 21k én fejeztetett be a’ kir. városok elrendeztetési tárgyábar készített IIId. üzenet hátralevő része felett a’tanácskozás. Ugyanis a’ 372 — 376 , mint mellyek a’polgörsereg miképeni alakittatásáról szólnak, előbbi határozás következtében, megtartattak. Az V. részben a’FBR. által javaslott főfelügyelői hivatal felállításának megemlítése, a’ már kifejtett okoknál fogva el nem fogadtatott ’s a’ 377. §. tovább is épségben tartatott. A’378.§. a) pontja kihagyásában megegyezvén, a’ b) pontban a’ FORR. javaslata szerint a ’határidőnek 6 hétről 3 hónnapra leendő meghosszabbtása elfogadtatott. Úgy a’ 379. -ra is megtörtént az egyesség, ellenben a’ 380..gban kifejezett „kárpótlás“ módjához a’ RR. tovább is ragaszkodnak. Valamint a’kir. dijról szóló 381 — 387 §-kat, úgy a’ kir. városok országgy. szavazata felosztási arányát’s ekép a’ kerületezést is ltb. üzenetükben kifejtett nézetek szerint a’RR. ez úttal is megtartották. Volt ugyan néhány városi követ, kik az egyenkinti szavazatot utasításaik következtében ez alkalommal is sürgették ; ’s ez elvből indulva , minthogy a’ külön szavazat elvének fentartását, a’ földi módosításokkal inkább megközelíti, mint a’ RR. szerkezete , azt elfogadtatni kérték ; de annak pártolására csupán csak egy megyei követ nyilatkozott. Végre a’ IX. részben a’ szabályok összeszedésére javaslótt orsz. választmány kiküldetését, minthogy azt a’Iktv.-tanács a’ közigazgatás minden ágaira kiterjedő roppant foglalatossági miatt egy év leforgása alatt el nem végezhetné, még költségkímélés tekintetéből is czélirányosbnak találták a’ BR., mert nézetek szerint a’ H.tanácsnál ideiglenes hivatalok nem alakíttathatnak, mig az orsz. választmánynak egyéb teendőji nem lévén, az munkájának bevégezte után azonnal megszűnnék. E’ tárgy befejezte után tanácskozás alá került a’ szabad községek elrendezéséről szóló t.javaslat. A’ nm. személynek azon okoknál fogva, mellyeket múlt alkalommal e’tárgyra nézve felhozott, óhajtotta volna , hogy e’ t.javaslat addig, mig a’szabad adásvevéselve az országgyűlésénél nem intéztetik , halasztassék el, mert nézete szerint e’ két kérdés olly szoros kapcsolatban van egymással, hogy azokat elválasztani alig lehet. Hazánkban, mond a’szónok, leginkább óhajtható, hogy az urbéri viszonyok megszüntetése örök váltság útján minél előbb ’s minél több községben eszközöltessék; annak gyorsítására pedig hasznosbnak gondolná, ha azon költségeket, melylyek az úri hatóság megszüntetésének kieszközlésére szükségesek, oda fordiltatnának ; azonban úgy látja, miszerint a’RR. nemcsak hogy nézetüktől eltérni nem akarnak, hanem.javaslataikat a’ múltkorinál még tovább terjesztették. Igaz ugyan, hogy olly helységekre nézve, mellyek minden úrbéri tartozásaikat örökre megváltották , a’ földesurnak kevés viszonya maradott fen, ’s úri hatóságának eltörlése által rája kivált pénzbeli tekintetben igen jótékony hatással bírna , mivel ollyan községekből semmi jövedelme nem lévén, vérbirósági joga is, miután a’ büntető t.könyv szerint megszüntetik, alig maradna egyéb, mint a’ helybeli bíróság gyakorlása , mindazáltal e’kérdést más oldalról tekintve nem védheti, ’s úgy látja, hogy ezen úri hatalom megakadályoztatásával a’ községek szabad megváltása legkevésbbé sem segíttetik elő. De lehet, hogy a’ felhozott okoknál fogva talán megtörténhetik, az örökváltságos községeknek az úri hatóság alól felszabaditatása. Azonban a’RR. ezen úri hatóság megszüntetését a’ 20. §ban még ollyan helységekre is kiterjeszték , hol az úrbéri tartozások egészen meg nem szüntettek ’s azok vagy régi szerződés , vagy kötés mellett nem ugyan természetben, hanem pénzbeli fizetés által teljesíttetnek. Itt nagy figyelmet érdemel az , hogy van sok olly kis helység, kivált felső vidéken az orosz faluk közt, melyektől a’ földesuraság igen távol lakván , az úrbéri tartozások természetbeni kiszolgáltatásának legkisebb hasznát sem veheti, tehát némi csekély haszonnyerés tekintetéből örökös szerződést kötött; illyes helységeknél pedig sokkal több van hazánkban , hol az úrbéri tartozások természetben szolgáltatnak ki, mind népességük mind miveltségökre nézve, mellyek nagyobb figyelmet érdemelnek. A’ 22. §ra nézve tovább még megemlité, mikép e’törv.javaslat az által, hogy a’községek rendezése a’ megyékre bizatik, kelletén túl terjesztetett, mert jóllehet megismeri, hogy a’megyei municipiumoknak szélesre terjed hatalmok, de azt nem hiszi, hogy a’ megyéknek, a’municipalitás ezen legfontosb kérdésében,minthogy a’ rendezett községeknek a’ megyei tanácskozásokban még befolyás is engedtetik) a’ status közbenjárása nélkül itélniök lehessen; ezt csak pr.gyűlésen a’ t.hozás befolyásával eszközölhetni. Vagy ha a’ BR. a’ községek elrendezését administrationalis úton akarják elintézni, akkor szükséges, hogy az elrendezést kívánó községek ő felségének fölterjesztessenek; illyképen pedig a’ szabad községek eddig is rendeztethettek ; ez oknál fogva és azért, hogy az úri hatóság alóli felszabadulás mellett az örök-váltságra nagyobb ösztön maradjon, a’ 20.-t kihagyatandónak vélte.Nem akarja ugyan ez által valamelly község rendeztetését elhalasztani vagy megszorítani, mert vannak olly szabad községek,mint Miskolcz,Kecskemét p.o.’stb. mellyek a’ rendezést méltán megérdemlik, ezek azonban a’ fenebb előadott utón mindig rendeztethetnek. Egyébiránt helyesnek találja , hogy azon helységek rendeztetése, mellyek arra alkalmasoknak találtatnak , a’ megyék által orsz - gyűlésen indítványba tétessenek , de hogy illyáris kérdések elintézésére a’ megyék a’ legfelsőbb végrehajtó hatalom vagy törvényhozástól függetlenittethessenek, azt nem képzelheti; különben is, minthogy illy intézkedés eddig hazánkban soha divatban nem volt, úgy hiszi szónok, hogy általa nemzetünk boldogságát megalapítani nem fogjuk. E’szerint a’ törvényjavaslat 20. §. kihagyatását a’ kerületi ülésben kisebbségben maradott megyei követek ezúttal is sürgették, különbséget nem találván ollyan helységek közt, mellyek úrbéri tartozásaikat szerződés mellett évenkinti fizetéssel, és azok közt, mellyek természetben róják le; azonban ha mégis kell különbséget keresni, akkor nézetűk szerint azt tartják,hogy a’szerződött helységek nagyobb függésben állnak f.uraiktól,mert a’természetben szolgáló hely 308