Jelenkor, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)
1845-12-04 / 97. szám
urnák együttmunkás érdekegyesitő testvér házhoz küldve pedig egész évre 10, te»® ^ F-i*.«——.................—„—„----- , K alföldre pedig az ország ’s kapcsolatos részei minden kir. postahivatalinál ’s a’ szerkesztőségnél Pesten uri utcza 453 sz. Trattner-Károlyi-ház első emeletén, bármi biztos alkalom által, vagy szorgalom- és gyorskocsi útján. ^ Jelenkor és Társalkodó szerkesztősége. FOGLALAT. Magyar- és Erdélyország. Kinevezések; ’s előléptetések; névmagyaritás; fölhívás a’nemzeti színház részéről; úr és paraszt; őszinte szózat Vásárhelyi komoly szavára; horvát tartománygyülés; lapszemelvény; Somogy, Gömör és Jászkunság közgyűlése; jobb-e botozni vagy zsinegeim? a’ bús Hegyalja indul; budapesti napló. Portugália. (Mozgalmak a’ hadseregnél; Congo szerecsen királyfi Lissabonban.) Spanyolország. (Követválasztások eredménye; Prim iránti rokonszenv újabb jelei; Romávali alkudozás megszüntetve; katonakormány.) Francziaország. (Statistikai adatok; olasz menekvők; kamrák egybehivatása; javítások a’ közoktatási ügy körül; afrikai hírek.) Anglia. (Új meg új izgatások; protestáns szövetség; burgonyarothadás ellenszere; repealadó.) Értesítő; dunavizállás; pénzkelet; gabonaár. Hegyá r* és Erdélyorság. Ő cs. ’s ap. kir. Fölsége Dobokai Antalt erdélyi k. udv. kancelláriát fogalmazó gyakornokot ugyanott tiszteletbeli udv. fogalmazóvá, továbbá nagyváradi Horváth János fogalmazó gyakornokot az erdélyi k. kormányszékhez tiszteletbeli fogalmazóvá méltóztatott legkegyelmesebben kinevezni. A’ amlgy magy. kir. udv. kamara Römisch Ferencz tárkányi k. sótárnokot saját folyamodására hasonló lisztiminőségben Dunavecsére; továbbá Keszlerffy Károly ipolysági ellenőrködő sómázsamestert szinte saját kérelmére, hasonló tisztiminőségben Egerbe; ez utóbbinak helyére Ipolyságra pedig Szepessy Ferencz szucsanik. ellenőrködő sómázsamestert helyezte által. — Nem különben Jagasits Alajost lippai k. sóhivatali ellenőrt körmendi k. sótárnokká léptette elő; —a’ munkácsi k. sóhivatalnál Halavách Elek előléptetése által megürült ellenőrségre pedig Vecsányi Miklós homonnai ellenőrködő k. sómázsamestert, ’s végre a’ komáromi k. sóhivatalnál Novák János halála által ürességbejött pajtnőri állomásra Izaely Miklóst cs. k. pattantyús-őrmestert alkalmazta. Öcs. és ap. kir. felsége Győry Jánost sz. kir. Kőszeg városa plébánosát,prépost*, Nendrey Pál k. udvarnokot pedig ,kir. tanácsos* czímmel diszesiteni legkegy. méltóztatott. Ő cs. ’s ap kir. felsége Jurenák Andrást eddig urvölgyi bányagondnokot körmöczi bányamesterré, továbbá Priekopp Ferencz vindschachti másodosztályú bányagondnokot vindschachti első osztályú bányagondnokká méltóztatott legkegy. kinevezni. A’ amigy magy. kir. udv. kamara a’budai k. kamrai főpénztári hivatalnál Hesz Ignácz nyugalmaztatásával megürült pénztár-tiszti állomásra Dömötör Alajos járulnokot,’s az imigy megüresült járulnoki helyre Siebeniszt Zsigmond díjasgyakornokot alkalmazta; díjasgyakornokká pedig Grünn Ferenczet eddig kamrai számvevő-hivatali díjtalan gyakornokot nevezte ki. A’ nmlgy magy.kir. udv. kamara a’ győri k. sóhivatalnál megüresült mázsamesteri állomásra Kovács Antalt eddig ungvári k. sómázsamestert alkalmazta. D cs. ’s ap. kir. felsége Vágner Ádám mérnöknek Várnayra, Klausenplas Károly sebész és szülész mesternek Vizayra változtatását kegy. megengedni méltóztatott. Nemzeti színház. Az igazgatóság rendeletéből Némethy Gábor úr, vidéki színész , felszólittatik, hogy hollétéről alulirttat értesítse, vagy korábbi kivonata következtében azonnal Pestre jővén, tehetségeihez mért fizetés mellett, az énekes karban kezdje meg foglalkozásait. Pesten, november 30-án 1845. Szigligeti titoknok. Urna paraszt. Hazánkban sem az urnak nincs jó dolga sem a’ parasztnak; ez világos... Csak az a’ kérdés, hogy vájjon miért? Felelet: mert abnormis (idomtalan) állapotba jutottunk általjában! Ugyanis, azt mondá valamellyik kormánybölcs, hogy ő a jól elrendezett álladalmat úgy nézi, mint kocsit, mellyben a’ mének arányosan húznak... Úgy van!... A’ közszükségek azok, mellyeket egyiránt kell viselni mindenkinek a’társadalmi körben, különben oda jutunk, hogy a’ fenebbi képre viszszatérjek, miképen a’ nem arányosan befogott lovak egymásután kidőlnek a’ hámból ’s az álladalom kocsija megáll... De valami rendkivüli idomtalanság is az, hogy a’ magyar álladalmi kocsi (a’ közszükségek viseléséhez) épen azok nem járulnak, a’ kik legtöbb erővel bírnak,’s ekként itt nem is az a’ baj (igazán szólva) hogy a’ tehetősek nem arányosan járulnak az álladalmi terhek viseléséhez, hanem inkább az, hogy a’ legtehetősebbek még csak nem is járulnak,’s hogy ekként a’ közjó még csak helyből sem mozdulhat! ([szépen vagyunk!...) A’ baj nagy is; nem is; nagy; ha az 1. részedik czíme erköltsös ([makacs), ’s belátással nem biró teherviselőkről szólna, mert akkor az álladalmi kocsi nem sokára megállna, ’s mint ócskát szétszedhetnék. Ellenben a’ baj lehet nem is nagy; mert (szerencsére) az Iső részedik czíme emberekről szól; kik az ész verőfényénél a’ dolgokat igen világosan átlátják ’s kik ekként koránsem öntudatlan lovak, hanem okos ’s éber öntudattal biró lények lévén, önként ragadandják meg az álladalom terhes kocsiját, ’s arányosan viselendik annak terhét. — Igenis, ’s ez leend a’ szabadság és ész legszebb diadalmenete! mellyre felvidul az egész haza... ’s mint harmatos éj után a’ növény szokott, igézőleg felfrissül!... De félre fátyol! rebbenj föl, hadd lássuk a’gyász képeket... az idomtalan állapot eredményeit... A’ kormány szivére véve azon idomtalanságot, hogy hazánkban egyedül a’paraszt visel minden terhet fát egy katonáskodást kivéve, mit azonban már ma szinte a’ parasztra rovunk, a’ nemesség ellenben az I. rész 9. czíme szerint minden tehertől mentesítve van; valamint egy rendes gazda nem nézheti a’ rendetlen gazda kezeléseit a’ nélkül, hogy rajta igazítni ne szeretne; úgy tőn kormányunk is; látva ezen aránytalanságot azon ügyekezett, hogy a’nemesség is osztozzék a’haza terheiben a’többi adófizetővel. E’ czélt azonban a’ vonakodás miatt egyenes úton nem érhetvén el, közvetett indirect adó által kívánta eszközleni, p. o. sóár-felemelés által. Ide járult a’ harminczadi tarifa; item, hogy a’ paraszt nemcsak katonáskodni tartozik, hanem még katonatartással, átcsinálással is ’stb. Felfogván a’ fonalat,a’ magyar nemesember tehát egyenetlen adót fizet a’ harminczadban és a’ sóban, csak az sajnálandó hogy ezen teherben a’ paraszt is részesül, ’s igy ő közvetlen fdirect) adót is fizet és közvetettet ( indirect) is! e’ mellett katonáskodik; katonát tart; utat csinál; utivámot fizet; ur dolgára jár; dézmát ad; szóval a’ lengyel mondás szerint annyira el van foglalva, hogy fejét sincs mikor megvakarnia, ... mert, ha veszem, hogy egy évben 365 nap van, ’s egész telkes jobbágy 104 napot dolgozik urának !gyalog napszámul) már most, ha veszem, hogy egy évben 52 vasárnap van, azon felül 14 ünnep, több helyen még olyas félünnep is vagy annyi, t. i. keresztjáró napok, azután búcsúk, templom- és temető-szentelések, lakodalmak, úriszékek, perceptiók, levélhordások, hoszszúfuvar, ölfavágás ’stb., mindezek bizonyosan ismét jókora mennyiségű napot kívánnak, és igy közel 200 napocska oda lenne; mihez véve még az idők viszontagsága, havazás, esőzéseket ’s a’ majd országszerte járhatatlan legalább két hónapot; úgy hogy ezekhez még egy kis betegeskedés járulván (mint ama híres és köz magyar betegség a’ csömör, hidegláz a’ baj-szűnnapok sorába s mint a’ hajósoknál: Windfeier) igy legalább 200 nap az, mit a’ paraszt ember magáénak nem mondhat; ’s igy maga szükségére alig marad 150— 160 napja. — Ebből magának tűzi ’s épületi fákért szántásra, vetésre, aratásra, cséplésre vagy nyomtatásra, őrlésre ’stb. vájjon telik? ’s hogyan telik?... Ez okból nem csuda, ha minden szükséges nevelés nélkül szegény, gyenge vagy szilaj a’ magyar paraszt, mert magára úgy szólva elegendő gondot nem fordíthat; mert indolentiája mellett kellő physikai ideje nincs rá... ’s pedig úgy van!) qui habet tempus, habet vitám! (kinek ideje van, élte is van) igen talpraesett régi közmondás ...Mikor művelje magát elmére’s egyebekre nézve? ha nincs ideje’s ösztöne az árvának! Lássuk mármost: hogyan áll a’nemesség legnagyobb része? Bizony sehogy sem, mert ez jobbatlan henye-osztály (classe cisive) mellyet egy jó részben renyhévé ten a’törvény, midőn róla minden terhet levett; ennek állapotja hasonlít a’ czifra lóhoz, mellyet ha befognak ft.i. szükség idején) húzni nem akar, hanem csak ficzkánhoz, ágaskodik ’s czifrázni szeret. Valaha mégis legalább katonáskodott, ámde az 1791:66d. 1802:1.2d.,1807:1.1808:6d. 1830: 7d.’s több illyes törv.czikk értelmében ez egyedüli terhet is szépszerivel a’ szegény pór vállaira hárítván, hadd ótalmazza a’ földet, mellyben munkabérén kívül semmi tulajdona nincsen azóta a’magyar nemesember, úgy szólva tökéletes sinecurista... ’s igen igen keveset kivéve valóságos parasit, vagyis másokon élősködő növény ’stb. A’ magyar nemes látva, hogy kereskedése nincs s még pedig sem kül sem bel) legalább a’hazában szeretett volna közlekedési vonalakat alapítni! De honnan? A’paraszt nem bírja! azt jól tudta. Innen eredt az eszme, hogy a’ haza köz jóllétére a’ nemesség is terhet viseljen! t. i. a magyar nemesség észrevette, hogy aljas pangásából más mód nincs menekhetésre; hogy bel- és külföldi kereskedésre mellőzhetlen kellékek a’ jó közlekedési eszközök. Igen ám, de vájjon miből teremtse azokat elő? Ki adjon azokra pénzt? A’ paraszt? Ez többé nem bírja. Mert ki a’ magyar parság keresztjét ismeri s pedig közöttünk vannak ők ... ugyan hogy ne ismérnék azt?) bizonyosan látva már is görnyedezésüket, vájjon akadhat e még olly szívtelen ’s igazságtalan, ki még a’vasutat is zsibbadt vállaira sújtsa? De minek a’ sok szó? Hiszen már többen vagyunk, kik átlátjuk, hogy a’ közszükségek pótlásához közterhek viseléséhez járulni kell az eddig attól mentes osztálynak is; sigy előre fog haladni a’ közjóllét, mellyben kiki magáét is előbb utóbb fölleli. Adózni szükség urak, mert valamint az igaz, hogy a’ hazának is vannak szükségei, úgy az is megczáfolhatlanul az, hogy ki —legyen ur vagy paraszt — milly mértékben él a’haza javaival, szintazon arányban részesüljön a’ haza közjavát eszközlő terhek’s kivonatokban is, különben ha fedezetlen maradnak a’ közszükségek,mint a’honi jóllét emeltyüji, hanyatlani fog hunnia’s végtére is el kell hunynia!... Z o m b o r y Leopold. A pest* szegedi csatorna ügyében Vásárhelyi Pál ur komoly szózatára, egy őszinte szózat. V. ur folytatva komoly szózatát, általmegy Beszédes ur tervének taglalására, ’s ennek kezdetén —azt vallja: ,,hogy a’ Duna és Tisza között létező emeltebb földhát 8—9 mérföld távolságban 6 —9 öllel fekszik magasabban a’Duna legkisebb vizénél és 18 — 21 öllel a’ Tiszáénál.“ Itt V. ur alkalmasint kelepczébe kerül, mert én ellenben azt vallom, „hogy azon földhát Beszédes vonala szerint a’ bugaczi Szekerczéstó tájékán tetőpontját éri, ’s alig 7 öllel áll magasabban a’Duna legkisebb vize felett;“ ’s minthogy a’ 7 ölhez vágó magasság is csak néhány száz ölben létezik, ha 8 —9 mérföld távolságot veszünk, lelki— ismeretesen V.ur fentebbi adatát t. i. a’ 6 — 9 öl magasságot 3 — öln ölre kívánom devalváltatni, és pedig a’ 6 'A öl emelkedés is csak mintegy ezer és néhány száz ölben létezik, azontúl leszáll a’ 6 ölre, és ez is két ezer öl körüli távolság után az 5 ölre, ’s igy aránylag a’ 8 —9 mérföldben, az egész földészet ([terrénum) sebesen hanyatlik a’ 4 és 3 ölre.Képzeljük most ezen adatokat a’ V. ur által közlöttek helyébe iktatva, roppant lesz a’ különbség, és pedig épen a’ csatorna legkérdésesb szakaszánál a’ kiálatandó földköl és költségvetésben; mert V.ur 8—9 mérföldben, tehát nagy távolságban 6 —9 öl magasságot vett a’ Duna kis vize színe felett, holott 9 nincs is, 6 pedig csak néhány ezer ölben van. ’S azért, mivel ezen különbség roppant, ezennel ünnepélyesen felhívom V. urat: vagy vonja vissza hamis adatait 97dik szám 1845. PEST, csütörtök december 4-én lebinnik a Társalkodóval minden héten kétszer: t. i. vasárnap és csütörtökön. Előfizethetni helyben a’ szerkesztő ’s kiadó tulajdonosnál úri utcza 453dik sz. alatti Trattner-Károlyi ház első emeletében egyebütt pedig minden királyi posta-hivatalnál. Az auszriai birodalomba vagy külföldi tartományokba kivontató példányok iránt csupán a’bécsi cs. főpostahivatal utján történelsé emeletellen, egy felhetik a’megrendelés. Az Értesítőben mindenféle hirdetvény fölvétetik s pontosan es jutányosan közöltetik. "