Jelenkor, 1846. január-december (15. évfolyam, 1-103. szám)
1846-11-08 / 89. szám
rftBzuaa^cRgusBaMaaaumi FOGLALAT. Magyar- és Erdélyorsz. (Kinevezések; felvilágositás; börtönügy; szózat a’ dunakiszai csatorna tárgyában külföldi tekintélyek után folyt.; Budáról;erdélyi ügyek ;Árvamegyéinek jelentése a’ kebelbeli szegénység fölsegéllésére beérkezett s h. atakozások utiképeni kezeltetése iránt; Kisfaludy-társaság; kilenczedik közlemény a’ József nádor nemzeti képcsarnokot illető adományok felől; budapesti napló.) Amerika. (Rosas és Cribe által megállapított szerződvényi pontok.) Portugália. (Lissaboni levél a’ kabineti forradalmat megelőzte cintrai lázongásról; az Espanol a’ legújabb portugáli események felől.) Spanyolország. (Madridból oct. Ilikéi és 21 ki tudósítások.) Anglia. (A’ repeal-jövedelem csökkenésének okai.) Dánia. (A'Schleswig rendek idei hatodik gyűlése oct. 21-kén megnyitva.) E 1 egy dir. Értesítő; dunavizállás. Magyar- én Erélyorssig. A’mit. magy. kir. udv. Kamra a kebelbeli számvevő- i hivatalnál megürült számtiszti állomásokra Szabó Ignáczés Schober Alajos eddigi számjegyzőket; a’ megürült számjegyzői állomásokra Láng Ignácz, Czieger Alajos és Bujtor János eddigi járulnokokat; ’s az ekép ürességbe jött járulnokságokra Veyde Vilmos, Gasperini József és Wohlfahrt József gyakornokokat alkalmazá; továbbá a’ Szigeten megürült sószállitványi beszedőségre Grosschmidt János bocskói sóbeszedőt saját kérelmére áthelyezvén, ennek helyébe bocskai sóbeszedővé Fejér Dániel szigeti sószállitványi ellenőrt, az ez által megürült szigeti sószáll. ellenőrségre pedig Kovásy Károly nyug. sószáll. főbiztost érdemesítő. A’ lajtaszentmiklósi k. harminczadhivatalnál megürült tisztirnokságra Miketiny Lajos varasdi felügyelőségi gyakornok len alkalmazva. Heitzenbergi Rendi Henrik, a’ nagyszebeni váltóczédula-beváltó ’s bankfiók-pénztárnál ellenőrködő tiszt a’ nagyszebeni kincstári fizetőhivatal ellenőrévé, Privorszky Alajos eddigi bányászgyakornok pedig a’ körmöczbányai kir. pénzverőhivatalhoz szergondnokká alkalmaztatott. Felvilágositás. A’ magyar kereskedelmi társaság ügyében a’ Jelenkor I. észt. 87dik számában közlött czikkem némellyek által bizonyos egyedek gyanúsítására használtatván, kötelességemnek tartom kijelenteni, hogy a’ kereskedelmi gyűlés első ülésében, mellyben t. i. ifj. Szabó Pál ostromoltatott, Kossuth Lajos úr jelen nem volt; valamint ahogy az ifjabb Szabó Pál elleni ellenzéket gr. Teleki László, gr. Zichy Ottó, a’pesti kereskedői kar jelenlevő tagjai és alulírott képezték, és személyes többségben voltunk ugyan, de öregebb Szabó Pál 10, és még néhány, többek nevében szavazván, bennünket leszavaztak. Rosty Zsigmond: Börtönreform. Nem hihetni, hogy büntető törvénykönyvünk ’s a’ tőle el nem maradható börtönügy tárgyaltatása jövő országgyűlésen mellékes dolgokat fognának tekintetni még akkor is, ha mind azon nagyobb kisebb értékű eseményeiket már addig is a’megyei autonómia itt ott pro memóriákként följegyeztetett,egytül egyig országos sérelmek gyanánt lennének a’törvényhozó testület színe elibe hozatandók ’s mint illyenek illő kitartás és belátással megvitatandók. Nem hihetni már csak azon okoknál fogva sem, mig egyebekre nézve pártokra foszladoz a’ nemzet értelmes része,a’ büntető törvénykönyv’s ezzel járó börtönrendszer kiáltó szükségét kiki szinkülönbség nélkül átlátja, legalább az eddigi bevallottak után ezt ítélhetni. Ha ezigy van, félig meddig rész néven is vehetnék a’ journalistikának,hogy —igen csekély kivétellel — úgyszólván teljesen mellőzi ez életbevágó ügy tüzetes tárgyalását, szerfölött kevés kivétellel, mondom, mert azon egy két czikket kivéve, mellyek tökéletes szaggatottsággal a’ P. Hirlap hasábjain koronként világot látnak, alig lehetne időszaki sajtónknál csak nyomát is lelni az ide vonatkozó értekezéseknek. Erre talán megjegyezhetné valaki, miként a’ múlt országgyűlésre benyújtott választványi munkálat olly kimerítő és tökéletes, hogy e’ nemben a’ magyar időszaki sajtótól — mai állásában — nemcsak többet ’s jobbat, hanem még valami újat is alig várhatni. Én a’ kérdéses ügyre nézve az ellenvetést illy általánosságban megállhatónak nem tartom, anynyival inkább, mivel egyebeket mellőzve, azon választványnak,mellytől az érintett dolgozatot bírjuk,új meguj adatokra (értem ollyanokra, mellyek hazánk börtöneiből mentendők) még akkor is szüksége volna, ha roppant kiterjedésű föladatának megoldására sokkal több ideje lett volna, mint valósággal volt. Ez utóbbi tekintetben egészen min magunkra vagyunk szorítva ’s külföldről, bármilly magas fokra emelkedett volna is itt a’ műveltség, egyebet át nem ültethetünk, mint a’mi kiválólag a’ dolog philosophiájára tartozik. És ezért kellene nálunk az időszaki sajtónak ez ügyet melegebben felkarolnia ’s öszszeállitva e’ téren koronként mutatkozó tüneményeket, a’ gondolkodni szeretőkre nézve lehetővé tenni annak elhatározását: hol és mennyiben alkalmazhatók hazánkban amaz általányos elvek, miket eddig elé a’ meszszehaladott külföld tudományos és tapasztalt férfiai axiómákként fölállitandóknak hittek? Ámde a’ dolog másik feléről sem állíthatni, hogy ott már fürkészni való nincsen, hogy e’ tekintetben a’ 19 i. század philosophiája már tökéletesen tisztában van, sokkal fiatalabbak az újabb kor ide vonatkozó találványai, hogy sem azok jövője ’s az emberiségre leendő hatásuk kétségenkivülieknek tartathatnának. Itt is, mint sok másban, mi ij és szokatlan, ki volt ’s ki van téve az emberi szélsőségekig elkapatás veszélyeinek; a’szerint a’ mint majd ellöki magától majd mohón ragadja őket magához csupán azért, mivel ujak, szokatlanok. Mi itt egyesekről mondatik, néha népek é s nemzetekkel is megtörténhetik ’s hogy nem egyszer mégis történt, mutatja a’ világesemények folyama ’s különösen azon újításoké, mellyek az erkölcsi vagy anyagi világra közvetlen ’s egyenes befolyással birtak. A’ börtönügyre vonatkozólag legyen szabad itt az úgynevezett magány- vagy is „pennsylvany“ rendszerről nem magamnak szólnom, hanem két egymástól egészen eltérő véleményt megismertetnem. Egyik egészen föllelkesül a’ börtönújítás e’ fajának láttára; a’ másik iszonyodva fordul el tőle, pokol szüleményének mondván azt, létrehozatva azért, hogy alkalma legyen embernek embertársát szörnyebben kínoznia, mint ez valaha a’tortúrák sötét századiban történt vala. Czélom e’ kettős vélekedés fölhozatala által azok figyelmét, kiket a’ nemzet meggyőződése alapos nyilatkozataik után e’ tekintetben hivatottaknak ismert el, e’ tárgyra irányzani, hogy emberszeretettel párosult igazságérzetek a’két szélső közti kellő középet kimutatván, lehetővé tegyék a’kárhozatos botlások elkerülését ’s ez üdvös javításoknak hazánkba leendő átültetését. Az első megismertek a’„Penitentiary“ nevű intézetet Philadelphiában, tehát közvetlenül csak erről szól; azonban e’ megismertetés csekély módosítással, valamennyi illynemű intézetre alkalmazható. Véleménye igy hangzik: Ezen intézet, melly az egyenkénti elzárás elvén alapszik, sok vitára szolgáltatott alkalmat; azonban tagadhatlanul igaz, miszerint a’bűnös, ki egyszer ide belépe, innen mindenkor megjobbultan lép ki’s nincs rá példa(‘?)hogy a’ ki egyszer belőle kiszabadult, uj bűntett következtében oda viszszakerült volna. Minden fogoly külön kis szobács- s kába záratik, mellynek magányát csak akkor hagyja el, ha a’ bünhödés ideje, mi egytől tizenkét évig terjedhet,lejárt. A szabadulás ezen perczeig el van zárva minden közlekedéstől akár rabsorsosi, akár az intézetet meg meglátogató idegenek irányában, kivévőn,ha ez utóbbiak e’részben különös fölhatalmaztatással bírnának; mi egyébiránt igen ritkán ’s csak nagy nehezen nyerhető meg. A’fogoly tehát végkép magára van hagyatva és szórakozásul nem bír egyebet mint mit neki munkája nyújt a’borzasztó elszigeteltség elviselhetésére. Kétségbeesés ’s az engesztelhetlen kényszerűség munkássá teszik őt, elhitetvén vele, hogy igy elzáralásának kinzó gondolatitól megszabadul. Ezen kényszerűségből fejlődik ki a’ munkálkodás szükségének érzete ’s a’ dolog megszokása annyira növekszik, hogy a’fogolyra nézve nagyobb büntetés nem létezik, mintha tőle egy vagy több napra — a’ mint t. i. fegyellenes teste inkább vagy kevésbbé súlyos , a’ munka szülte enyhület ’s vigasz megtagadtatik. — Magas kőfaltól környezett tág udvar közepén gömbölyded alakban emelkedik maga a’ főépület; belsejébe mint központba megannyi sugárként tizenöt hoszszu folyosó vezetvén be. Hárma ezeknek emeletes; azonban valamennyi a’foglyok hajlékaihoz vezet, mellyeknek vasajtai a’ folyosókra nyílnak, innen van, hogy az épület közepére helyzeti teremből egyetlen őr néhány másodpercz alatt képes végig futni szemeivel a’ földszinti folyosók vasajtait ’s ez által a netalán kísérletbe vett menekülési törekvések elejét venni. Egy egy fogoly szobája nyolcz lábnyi széles, tizenkét lábnyi magas (hihetőleg angol mérték szerinti) tért foglal el; napvilágot mindenik fölülről egy keskeny nyiladékon kap. Télen át érez csöveken vezetett meleg víz által eszközöltetik a’fűtés; azon csövek pedig, mellyek a’természeti szükségek teljesítésére rendeltetvék, a’ rajtok keresztül bocsátott hidegvíz segítségével tartatnak tisztán.A’földszinti szobák mindenike előtt van mintegy két akkora szabad tér, magas fallal kerítve olly végből, hogy a’fogoly itt naponként egy óráig szíhassa isten szabad legét. A’lépcsőzet, mellyen a’fogoly ide kilép, kívülről kezelhető készület segítségével fölhuzatkalik, majd ismét lebocsáttathatik. E' kis udvarkában szinte nem lát,’s nem láttatik a’ fogoly, kivévén az őrt, ki az épület magasb pontjára helyezve, az egy azon órában kibocsátott, de azért egymástól tökéletesen elszigetelt foglyokat szemmel tartja. Az épület fenső részében vannak a’ nő foglyok; ezek nem részesülhetvén a’ most említett jótéteményben, e’helyett kétkét szobával bírnak légváltoztathatás okáért. A’ táplálék valamennyi szobába az ajtóba metszett,’s kulcscsal zárható nyiladékon jut el. Naponként háromszor kapnak enni: télben reggeli hét órakor, délben s esti ötkor, nyárban reggeli hatkor, délben ’s esti hét órakor. Reggelijük Cacao-val készült kenyérleves; ebédre marhahús levest, 30 font húst ’s burgonyát; este pedig tengerilé’s valami édes pépet kapnak. A’ szobácskák száma ötszáz nyolczvanhat ugyanannyi fogoly számára készítve; az egész őrség tizenkét fegyvertelen emberből áll. A’rabok munkáját szövés és sarukészités teszik; kezdetben útmutatást nyernek az őröktűl, kik az elkerülhetlenül szükségesnél többet nem szólnak. Hetenként mintegy ötszáz pár saru és czipe készül ez intézetben; az ebbéli jövedelem az intézet költségire fordittatik; ’s belőle a’ foglyok még kiszabadulásukkor sem kapnak. Mondják, hogy ezen intézetek kezelése olly gazdaságos, mihez képest többi közt a’ baltimorei minden egyéb költség levonatása után még tetemes jövedelmet is hoz az álladalomnak. — Vasárnap és ünnepeken megnyílnak a’ szobák ajtai, hogy a’ foglyok részt vehessenek az isten igéje hallgatásában. A’ fogoly illyenkor ajtó mögé áll, úgy hogy minden szót megérthet, anélkül hogy őmaga látna valakit, vagy másoktól láttatnék. Ugyanis minden oda van irányozva, hogy a’ fogoly ismeretlen maradjon. Mihelyt valaki ellen a’ végítélet kimondatott, azonnal zárt kocsiban az intézetbe szállittatik, hol mielőtt kiszállna, feje fekete lepellel betakartatik, majd azután e’czélra rendelt két ember által karon fogva szobácskájába kalauzoltatik; úgyhogy ő maga nem tudja, miként jut a szomorú lakhelyébe. Ugyanez történik szabadulásakor,’s a’fogoly meg van győződve a’ felől,hogy valamint ő nem láta egyet is rabsorsost közöl; úgy az ő neve is, az intézeti igazgatót kivéve, tökéletesen ismeretlen maradt. Idegenek ollykor ha bebocsáttatnak is, nem mutatnak nekik egyebet üresen álló szobáknál. — De audiatur et altera pars. Mutatványunk második része jóval későbbi, nem is szorítkozik kizárólag egy valamelly intézetre, hanem inkább magát az eszmét látszik megtámadni akarni, daczára azon majd általányos kedvezésnek, mellyel a’ pennsylvani rendszer a’ művelt világ minden részeiben találkozik. íratott e’ czikk azon alkalommal,midőn nem rég Majna melletti Frankfurtban az európai hatalmak részéről e’ tekintetben megbízottak öszszejövén a’fogházak javíttatásai megállapítandó börtönrendszer felől tanácskoztak. Maga a’ czikk írója sok helyen személyeskedik ’s általjában fölingerültnek látszik; ettől azonban elvonva sok ollyat mond, mik az emberszerető kebelben aggodalmakat, a’ mélyebben gondolkodni szeretők részéről figyelmet gerjeszthetnek. Miután megemlítő, miszerint az egyenkéntes elzáratás elve mint egyedül üdvözítő len e’ congressuson kimondva ’s elfogadva, sajnálkozását jelenti ki a’ fölött, hogy a’tanácskozók legnagyobb részét ollyanok tevék, kiknek hivatalkörét a’ börtönügy képezi. Börtöntisztek,úgymond, bármily rangfokúak legyenek is egyébként, kérdéseknél, mellyek az emberiség ügye fölött határoznak, jogosan legfölebb is csak tanuk gyanánt lehetnek jelen; tanuk gyanánt, kiknek vallomásaikból az illető törvényszék annyit fogad el, mennyit a dolgok ismeretéhez képest elfogadhatónak hiszen. Mondja továbbá, miszerint azok, kik hivatalos állásuknál fogva börtönügyekkel foglalkozni kénytelenek, mellőzve a’ lélektan ’s emberiség követelte magasb szempontokat, legföljebb is csak e’ háromra képesek figyelemmel lenni: lszerhogy a’ fogoly úgy zárassék el, mihez képest annak megszökésétől tartani ne kelljen. 2szor hogy az illynemű intézetekben rend, engedelmesség ’s csend uralkodjék. 3szor hogy az egész ügykezelés lehetőleg kevésbe kerüljön. — A’ rabok testi lelki épsége, azok erkölcsi javulása ’s kiképeztetések ad végre, hogy börtönbeli szabadulásuk után kenyereket becsületes munkával szerezhessék meg: olly szempontok,miket fölnevezett hivatalnokok eléggé méltányolni nem képesek. S ép ezek vannak leginkább rajta, úgymond, hogy az egyenkéntes elzárási rendszer minél általányosabban fo- 89dik szám 1846. PEST vasárnap november 8 án Megjelenik a’ Társalkodóval minden héten kétszer t. i. vasárnap es csutortonon. bronzeineim ue.queu « " “T" -VT“•'“«iTT/“ ‘ rf°-uia' BKT. ““D emeletében egyebütt pedig minden királyi posta-hivatalnál. Az ausztriai birodalomba vagy külföldi tartományokba kivonato példányok iránt csupán a bécsi cs. főpostahivatal utján történhetik emeletesen, v & Kirím(Tedelés Az Értesítőben mindenféle hirdetvény fölvetetik ’s pontosan és jutányosan kezdltetik.______________________________ vasárnap és csütörtökön. Előfizethetni helyben a’ szerkesztő ’s kiadó tulajdonosnál úri utcza 453dik szám alatti Trattner-Károlyi ház első . - • --- 1--1’" ■~A"1 —....- L'--* ...................................... a’