Jelenkor, 1848. január-december (17. évfolyam, 1-104. szám)

1848-03-21 / 35. szám

­letip­punk minden héten négyszer: t. i. a’ Jelenkor vasárnap, kedden és csütörtökön; a Társalkodó pedig pénteken, mindegyik minden ízben egyegy íven. Eleüzethetni helyben a’ szer­kesztő ’s kiadó tulajdonosnál úri utcza 453dik sz. alatti Trattner-Károlyi ház első emeletében, egyebütt pedig minden királyi posta­ hivatalnál. Az ausztriai birodalomba vagy külföldi tartományokba kíván­­­­tató példányok iránt csupán a’ bécsi cs. f­ópostahivatal utján történhetik a’ megrendelés. Az Értesítőben mindenféle hirdetvény fölvétetik ’s pontosan és jutányosan közöltetik. FOGLALAT. Magyarország és Erdély.­­A’ mar­tius­i napok Pes­ten. Országgyűlés: kerületi tanácskozások a’ városrendezési munkálat fölött, ’s indítvány a' főrendi ülések elmulasztása tárgyában.) Értesítő: MAGYARORSZÁG és ERDÉLY. A’ martiusi napok Pesten. A’ mart­­löki mozgalomnak másnap csak nagyszerű foly­tatásán örvendheténk. Már hét órakor gyülekezett a’ szép diadala érzetében hullámzó nép az úri utczába és városház terére. Az ellenzéki kor és gyülde szállásaik ablakiból szóra gyönyörködte­­tőleg és szívemelőleg lobogtak a’ háromszinü zászlók, a’bejá­rásnál egy nagyobb lengett e’ fölirással: éljen a’ s­a­j­t­ó­s­z­a­­b­ad­s­á­g. A’tanuló ifjúság saját zászlója alatt a városház terén gyülekezvén öszsze, a’ nap teendőji iránt a’ központi működő vá­­lasztvány utasításit várta. .Beszédek tartattak a’ néphez rögtön­zöttek’s alkalmazottak arra, hogy a’ nép lelkében midőn a’ sza­badság tüze gerjesztetik, egyszersmind a’ magasztosan lobogó lángnak adassék meg az irány, mit a’ czél szentsége tűzött ki, hogy legyen nap, melly több ezer év óta ég és világit a világe­gyetem millióinak a’ nélkül, hogy kerek egészéből legcsekélyebb részt is elhamvasztana; és ne legyen ollyan, mint a’ gyertyaláng, melly midőn másnak világit, önmagát emészti föl. — A­ tegnap megkezdett nemzetőrségi alakítás ma már tettleg gyakorlatba vétetett kiosztatván az aláírtak közt mintegy 200 puska­­szerű ugyan, tisztittatlan és nehéz, de könnyűvé é­s kedvessé teszi ezt a’ tudat, hogy e’ fegyver a’ szabadság, rend és béke védelmére nyujtatott ál,’s hogy ez által elismertetett az, mikép többé nem vagyunk kiskorúak, kik fölött zsoldos gépek viraszszanak;és hogy nem vagyunk puhák és gyávák,kik hogy párnáink közt édelegjünk másnak adjuk át az őrizet fegyverét zsebeink, jogaink és szabad­ságunkkal együtt. A’nemzetőrök egész éjen át —egyesülve a’ polgárőrökkel­ teljesiték elvállalt szép kötelesség­iket.— A’ vár­osház termeiben tanácskozó választvány küldöttséget nevez Budaváros hatósága és polgárságához, melly által fölszó­­littatnék a’ 12 pont elfogadására ’feként tettleg a’mozgalom­­hozi csatlakozásra. A’küldöttség végtelen s­kaságtól kisérve a’ budai tanács és polgárságnál megjelenik ’séftől azon megnyug­tató választ veszi, hogy az ország felvirágzását, a’ nép jóllétét, és szabadságát a’budai polgárság is buzgón óhajtván a’ 12 pontot sajátivá tevé ’s azokat mint az öszszes polgárság kivánatit Mi­­csinyey Antal tanácsjegyző a’küldöttség és népnek harsány éljenzések közt felolvas!—Hir volt, hogy a’várparancsnok ár­­gyakat szögeztetett ki ’s a’katonaságot fegyverkészen tartá a’ megrohanásra. Ez a’kedélyeket igen fölizgatá; azonban Nyáry Pál küldöttségi tag fölvilágosítván a’hadi parancsnokot a’nép szándékáról, melly koránsem akarja kirabolni a’fegyvertárt,mint­­hogy azt anélkül is megnyerendi ’s hogy megnyerje, érdekében áll magának a’hadi igazgatóságnak is—a’ katonaság szétosz­latott, ’s a’ tömeg azon rendben, mint elindult, viszsza is tért a’ budaiak hason érzelmeitől kisérve. — Estve a’ város fényesen ki volt világítva. A’színház, városház, a’ német színház romjai, a’ noththeater mind teljes fényben ragyogtak. Minden kormányé­pület, a’ kaszárnyák, harminczad, sóház, kamara, helytartóta­nács, ’s a’ kir. váriak ablakai fényes lángban örvendének a’ sza­badság ünnepének, melly a’ magyarok édes hazáját is szent keblére ölelte. Az ellenzéki kör szállása legizletesebben volt ki­világítva, a’ zászló mellett egy transparens tábla illy fölirattal: Szabad sajtó. Kelj fel rab-ágyad kőpárnával beteg m­egzsibbadt G o n d o l a !, Kiálts fel Érzés, melly nyűgéi elfojtott vérző szív alatt Oh jöjjetek ki lánczra vert rabok, lássátok a’dicső, boldog napoty M­­elly olly soká tisrt veletek, derűt, vigaszt és áldást hozzatok. A’ Landerer féle nyomda ablakiból tömött sűrűségben leng­tek a’ zászlók ’s a’ derék nyomdatulajdonosok vezérlete alatt a’ három pesti nyomdának mintegy 150re menő személyzete vö­rös, fejér és zöld fövegekben egy nemzeti zászló alatt illy föli­rással: éljen a’ s­aj­t­ó s­z­a­b­a­d­s­ága a’ város főbb utczáin átvonult ’s nemzeti­ színben ü­dvözlé a’ nép és nemzet szabad­ságának e’ dicső ünnepét. Emich Gusztáv könyvkereskedése szögletén a’ lelkes Petőfy Sándor képe életnagyságban világit­­tak itt ki, illy aláírással: szabadság, béke, egyetértés. Magánhá­zak ablakiból s lengtek a’ kebel szent érzelmeit tanúsító zászlók ’s a’ látogatlanabb utczák is teljes fényben úsztak. A’ pályafő és a’ vonal udvartere lámpákkal és színes üvegekbe helyzett világ­gal érdekesíttetett,úgy szinte a’ czukorgyár, a’selyemgyár,’s a’ hengermalmi nagy épület. Mindeniken egyegy nagy zászló üd­vözlő a’ szemlélőt. A’ ferencziek templomának ablakai is égte­­nek; ’s m­itha a’ nemzet istene mosolygana onnan áldást az ál­mából tettre ébredt népre, úgy tündököltek a’ szent falak.— A’ nádor-fogadó bejárása fölött dicsőült József nádorunk élet­­nagyságú képe is díszesen ki világíttatott. A’ nagy férfiú komoly arcza mintegy bánkódni látszott, hogy a’ nagy események e’nagy ünnepének élő tanúja nem lehet; de fölébredt az elhaladó nép­ben az emlékezet szelleme’s tisztelettel nézett a’ férfiú homloká­ra, ki ötven évig virasztott e’nemzet fölött jó- és bal sorsában , hogy végre egy illy nagyszerű hajnalra a’ szabadság gyönyörű hajnalára támadhasson fel. E’ fényözönben mint folyamát úszott a’tömeg, hős kivivója ez ünnepnek; dörgé az éljent ’s üdvözlé a’ szabadságot ez ünne­pen, melly oklevél gyanánt jegyeztetett föl a’ történet lapjaira — aláírva isten keze által. ’S habár a’ tömeg nagy — a’ sokaság végtelen volt,azért a’rend sehol és semmiben sem zavartatott meg; kiki magát, mihelyt az átalakulás hőséül avatá—egyszersmind a’ rend bajnokául vallá be, ’s így a’ zavar lehetlenné vált. Ha a­­zonban mégis valakinek kedve kerekednék a’ közbátorság ellen támadni, ’s a’ tulajdonra szentségtelen kezeket tenni, kik épen e’tettek által mutatják,hogy szabadságra méltatlanok, ’s hogy annak kivívásához nem is járultak, ezek rendreigazitására nem­zetőrök czikázák át az utczákat reggelig, kik minden becsületes lakos iránt biztosítva tartják a’ bátorságot.—Lelkünk magasz­tosan emelkedett ezen őrcsapat első megpillantásakor. Olly rég idő óta áhítozunk mi ezért, olly sokáig vártunk utána az epe­­dés egész sóvárgásával és ime egy nap, egy szó—melly egye­síti a’közvéleményt,’s egy testté forrasztja százezrek akaratát, megteremti egész tiszteletreméltóságában. Üdvözöljük a’nem­zetőrséget épen olly őszintén, mint minő harsány volt vihara az éljennek, mellyel első fegyveres megjelenése az ezrek által fo­gadtatott.­ Egy órakor éjfélután a’ tömeg eloszlott kipihenendő a’ nap elveit és fáradalmait. Másnap martius 17én a’működő központi választvány teendőji fölötti tanácskozás hallgatására sereglett öszsze a’ sokaság. Ezen ülésben olvastatott fel a’ helytartótanács in­­tézvénye a’sajtó­ biróságot illetőleg, mellynek tartalmát köz­­leltük már. Majd a’ polgárőrsereg rendezése iránti szükség emlittetvén meg, e’ fölött a’ választvány közmegegyezéssel alább kör. pontokban állapodott meg, mik rendeletképen a’ falakra is kiragasztattak miheztartás okáért. Ezeken kívül az öszszes nép bizalmát biró választvány nem kimérve a’folytonos fáradalmakat ’s és­ napi választáso­­kat, mindent elkövet, hogy a’ közrend és béke pillanatra se zavartassék meg; e’ tekintetből azon kívül,hogy az őrség csa­patokra osztva egymást felváltva járja be a’ várost minden részeiben,egyszersmind végzeményeit mindenkinek tudomá­sára juttathatása tekintetéből falragaszokban jelenti. I. Hazafiak­ a’ választvány a’rend és csend fentartásá­­rara e’ város keblében köv. szabályokat alkotott: 1) A’ ren­des polgári őrsereg 5 őrtanyára oszlik: a) b­elv­ár­os, őrta­nya: a’ városház; b) Lipótváros, őrtanya: a’ redoutépület; c) Terézváros, őrtanya: az illető bíróság háza; d) Ferenczváros őrtanyája ugyanott; e) Józsefvárosé szinte. 2) Minden jó ér­zésű hazafi fölszólittatik, hogy a’ rend fentartásához teljes rész­véttel járuljon, ’s végre a’ fönebbi 5 helyre magukat laká­saik közelsége szerint jelentsék be. 3) A’ nevezett őrtanyá­kon száz—száz puska fog készen tartatni, hogy a’ bejelen­tett hazafiaknak a’választványi tagok által, kik ott működnek, kiosztathassanak. 4) Az igy fölfegyverzett hazafiak a’ polgári rendes őrsereggel fogják a’ szolgálatot felváltva teljesíteni. 5) A’ fegyverrel ellátott hazafiak midőn felváltatnak, az őr­tanyákon nyert fegyvereiket a’ polgári őrhelyen az illető pol­gári őrsereg tiszteinek viszszaadni köteleztetnek. 6) Mindenre nézve, mi a’ rend fentartását illeti, a’ fegyverkezett hazafiak a’ választványi tagoknak és a’ polgári őrsereg tiszteinek ren­delete alatt állanak. 7) Ezeken fölül 500an az ifjabb hazafiak közül, kiknek névsora a’ választványi tagok kezeinél lesz, az ifjúság által megválasztva’s a’felnevezett 5 őrtanyára szá­zanként felosztatva, a’ többi hazafival együtt fognak szolgála­tot tenni. Ifjabb polgártársaink is köteleztetvén az őrtanyákon nyert fegyvereket a’ megtett szolgálat után ugyanott viszsza­­szolgáltatni. 8) A’ háztulajdonosak felszólittatnak , hogy a’ csend és rendre egészéjen át őrködjenek. Ezen szabályok, mint ideiglenesek mind ez éjjel, mind a’jövőbön mindaddig tartandanak, míg a’ nemzeti őrség kellőleg rendeztetni fog. Pesten mart. 16án 1848. A’választvány nevében Klauzál Gábor s. k. helyettes elnök. II. „Hazafiak­ kétiagy, két dicsőséges nap folyt le. A’ mozgalom nagysága és általányossága kivilta, hogy a’ mi rögtön teljesítendő volt, rögtön életbe len léptetve. A’ többi nemzeti kivánatokat, a’ tiszta alkotványosság alapelveinek törvénybe igtatását a’ két testvérváros 160,000 lakosainak nevében erélyesen fogja sürgetni az el­végre Pozsonyba az országgyűléshez holnap indulandó két városi közös küldött­ség. —Ugyanezen küldöttség Bécsbe is fel fog menni ’s ő fel­ségét, hódolva szeretett királyunkat fel fogja kérni, hogy még ezen országgyűlést minél előbb Pestre áttenni méltóztassék. — A’ sajtó már szabad, ’s az ideiglenes szabályok, mellyek sajtó-törvény hozataláig a’ főkormányszék által felállittattak, tökéletesen kielégíthetik a’ sajtó-szabadság minden barátait. Az alkotványos élet ezen legfőbb szüksége tehát már tettleg ki van elégítve.—Fogságban tartott polgártársunk Stancsics Mihály, rögtön szabad lábra állíttatott. — A’ melly számban kész fegyvereket szerezhettünk, az országosan létesítendő nemzetőrség felállításáig, Pestváros polgárhada a’ lakosok­ból szaporittatni fog. — Hazafiak! A’ béke és rend a’ lefolyt dicső mozgalmak alatt mind ez időig legkevésbbé sem sérte­tett meg, ’s a’ tegnapi kivilágítás alkalmával is, bár roppant néptömeg hullámzott az utczákon, minden legkissebb kihágás nélküli teljes rend volt. Ez dicsősége a’ fővárosnak, dicső­sége a’ nemzetnek, közös büszkeségünk az egész világ előtt. Bizonyosnak tartjuk, hogy ezen dicsőségünk, a’ jó polgárok közremunkálása által tovább is szennyezetlenül fenmarad.— A’ mit kívántunk, meg van téve. A’ főváros derék polgárai ’s különösen az egész munkás osztály meg lehetnek nyugodva, ’s békén folytathatják munkájokat.—Éljen a’ király, alkot­­ványos reform,szabadság, egyenlőség, béke és rend! Kelt Pesten, mart. Izén 1848. A’rend fentartására választott ál­landó választvány megbízásából. Klauzál Gábor h .elnök, Iri­nyi József h. jegyző:“ III.Minden házbirtokos, kik a’ polgárhuszárokhoz akarnak állani: a’ ferencziek udvarán, kik a’ dragonyosakhoz: a’ Szerviták udvarán, kik a’ magyar gyalogsághoz: a’ Ferenczi­ek terén a’ Curia udvarán, kik a’ vadász és gránátos osztá­lyokhoz: a’ redoutteremben, mart­inkán tiz órakor, fognak megjelenni. Ugyanott jelenjenek meg az illető osztályok pa­rancsnokai, tisztei és altisztei. Az állandó választvány részé­ről kiküldendő tagok , a’ parancsnokok és tisztekkel egyet­értve, fogják a’ tagok választását gyakorolni. Az újdon beál­lók számához képest, ha 50 embert meghaladnak, a’ szüksé­ges tiszteket és altiszteket, magok sorából rögtön meg fog­ják választani. Az ujdon beállók a’ polgár­őrhad soraiban vegyesen lógnak felállittatni.Ennélfogva az ujdon választan­dó tisztek nemcsak az ujdon beállottaknak, hanem az egész osztálynak is lesznek tisztei, valamint az ujdon beállottak is minden fölebbvaló tisztnek alá lesznek rendelve és engedel­mességgel tartoznak. Az osztályok főparancsnokai a’mosta­ni parancsnokok maradnak. Ideiglenes ezredese az egész őr­­seregnek Rottenbiller Lipót ur lesz. A’sorokba ekép beál­lott uj polgárőrük balkarjokra kötve nemzeti szalagot ’s lö­­vegjökre tűzött nemzeti rózsát fognak viselni ’s a’ zászló alá rögtön fel fognak esküdni. Az őrségen és az állandó választ­vány tagjain kívül, nemzeti szalagot balkarján viselni másnak nem szabad. Az újdon beállott polgárőröknek, ha nem akar­nak, egyenruhát készíttetni nem szükséges. A­ fegyverek ki­osztásáról külön fog történni rendelkezés. Minden megválasz­tott őr tulaj­don fegyverét használhatja. Az ifjúság saját válasz­tott tisztei alatt, kik az állandó választványi kiküldött tagok be­folyásával fognak választatni, a’ közezredes alatt fog ugyan állani, de külön csapatot fog alakítani’s önrendezésére ha­sonlón mart. Idén a’ museum belső udvarán fog öszszegyül­­ni.—Kelt Pesten mart. 17kén 1848 az állandó választvány megbiztából Klauzál Gábor s. k. hely. elnök. Irinyi József s. k. IV. Iparűző és c­sa­l­á­d at­y­a, a’ szabadság-koszo­­ruzta közbátorság nevében fölszólittatik ’s mint egyes polgár felelőssé tétetik arra, miszerint a­ minden hozzátartozóit (jelesül gyermekeit, legényeit, tanitványit, cselédeit) jelen i­­dőben, minden csoportozástól ’s lármás békezavarásoktól tartóztassa viszsza ’s egyúttal b) világosítsa fel a’ fölött,hogy a’ mostani átalakulás biztos és békés kifejlődését, illetlen ma­gaviselet által egyike se veszélyeztesse. Pesten 1848. mart. 17én a’ rend és közcsendi választvány által Rottenbiller Leo­pold elnök. Az eddigiek eredményiből is látható, mikép a’ martiusi napok évkönyveinkben aranybetűkkel fognak diszleni.Szabad­ságot önállást vivett ki azokban Pest népe és fiatalsága az e­­gész nemzet életére,’s azért a’ lelkesedés, melly ezen intéz­kedésit a’ nép önválasztotta kormányának kiséri’s a’ rögtöni habozástalan engedelmesség, mellyel meghagyásai kivétel nélkül mindenkitől fogadtatnak, mintha csak Washington sza­vainak emléke buzditná a’ kebleket: „midőn vezéred paran­csol, ne gondolkozzál“ — tán bámulásra ragadna bennün­ket, ha az öntudat édes melege nem folyná egész lényünket át, midőn a’ helyett, hogy önkényes eljárású és szerkezetű hatalom által ránk erőszakolt hivatalok helyett—saját ked­­velteink rendeletit hallgathatjuk. A’ bizalom forrása szent, annak vizét a’szeretet és ragaszkodás,­­nem pedig hideg szertartások szentelik meg. Petőfy indítványára az utczák és térek elnevezésében is változtatások történtek; ’s igen helyesen, ezt nagyszerű eseményink hisztériája követeli e’nemzedéktől, melly egy el­­láthatlan hatalom és nemzeti nagylét szerény kútfeje; és mert ha külvárosinkat, elnevezhetők Leopold, Teréz, Ferencz és Jó­zsef városoknak,igen természetes, sőt következetes, hogy a’ mérhetlen sikerrel leélt martiusi események emlékéül azon he­lyek, hol a’ tömeg diadala nagy munkáján izzadott, ezt kife­jező nevekkel kereszteltessenek meg. így nyert a’ hatvani ut­cza S­z­a­b­a­d s­aj­t­ó-u­t­c­z­a (itt nyomatván ki censura nél­kül az első nemzeti dal) az egyetem előtti tér: 15ik m­a­r­t­i­­us tere (könnyebb kiejthetés okáért a’ 15ik el is marad­hat) a’ városház tere: szabadságtér, a’ Fillinger (Pilvax) kávéház ,’szabadság csarnoka nevet. Hol az ősi institutiók régi foszlányaikkal úgy beszövődtek nemcsak a’ köz, de a’ magánéletbe is, mint nálunk, ott az áta­

Next