Jelenkor, 1848. január-december (17. évfolyam, 1-104. szám)
1848-01-13 / 6. szám
FOGLALAT. Magyarország és Erdély. (Országgyülés: országos ülés a kk. és rr. táblájánál a’ magyar nyelv- és nemzetiségről szóló törvényjavaslat fölött. Budapesti napló. — Törvényhatóságok: Pest és Heves megyék közgyűléseik. Magyar akadémia heti ülése ) Külföld. (Amerika , Portugália, Spanyolország, Anglia, Francziaország, Németország, Olaszország, Schweiz, China, Törökország.) Értesítő: MAGYARORSZÁG és ERDÉLY. ORSZÁGGYŰLÉS. Az országgyűlési szünnapok letűnvén, a’ kir. és rr. ez uj észt.ben legelőször jan. 7én gyűltek öszsze ’s felfogva ismét a törvényhozási terhes munkálatok megszakadt fonalát, tartatott a’likorsz. ülés. (Kezdete d. e. 11 órakor.) (Tárgy: újévi kivánatok, magyar nyelv és nemzetiség tárgyábani t. javaslat) Személynök ő maga megnyitván az ülést, örömét fejezi ki a’k k. és rendek ez ujeszt.ben először láthatásan ’s általányos szerencse kivánatok mellett remélli, hogy a’ tanácskozások folytában a’ kir. és rr. bölcsesége több egyesülési pontot találand, mellyben a’ nm. főrendi táblával szövetkezve, a’ törvényhozó testő felsége legmagasb bizalmának megfelelhetend. Többnyire magát a’ fr. szives hajlandóságukban kivánja megtartatni. „ B. Rudnyánszky S. (esztergomi kápt. köv.)üdvözölvén e’ tábla elnökét ez uj évben, kiemelte, mikép tanúsított helyes tapintata mellett megőrzendő jelen hangulata e’ táblának a’ nm. főrendek irányában üdvös eredményekhez igér vezetni. A’ törvényhozási terhes munkára állandó erő lévén szükség kivánja szóla a’ rr. nevében, hogy az isteni gondviselés e’ tábla elnökét fris egészségben tartsa meg sokáig. Személynök ő maga közkívánatot vél teljesíteni, ha küldöttséget nevez, melly ő cs. kir.főhűségének ezen tábla őszinte kivánatit terjeszsze elő (fölolvasá a’ küldöttségi tagokat). Bernáth Zs. (Ungi k.) óhajtaná, hogy ezen küldöttséghez személynek ő maga is csatlakoznék.(Többen: helyes!) Erre Szentiványi Ö. (Liptók.) mint volt kerületi elnök a’magyar nyelv és nemzetiség tárgyában a’ m. é. dec. 22-i kerületi ülés megállapodása szerint készült törvény- és fölirási javaslatot mutatja be az elnökségnek,mellyek elseje személynök ő magának azon javaslatára, hogy a’ törvényjavaslat először, és pontonkint vétetnék tárgyalás alá, Ghiczy K. itélőmester által nyomban fölolvastatott. Asztalos P. (mármarosi k.) ’s utána Szentkirályi M. az előbbi tárgyra viszszamenve, nem találják helyesnek, hogy a’ kinevezett köszöntő küldöttséghez a’ táblai elnök is járuljon, miben személynök ő maga is, tekintvén az eddigi szokást, megnyugodott. Most Kossuth L. emelvén szót, kijelenti, mikép a’ fenforgó.javaslatra nézve több rendbeli észrevételei vannak, igy a’ 3dikába, melly igy hangzik: ,,A’közoktatási nyelv is kirekesztőig magyar legyen“— általánosságánál fogva és a’ practicabilitás szempontjából nem egyezhetik és megkülönböztetni kívánja e’ részben a’ tudományos tanintézeteket az elemi iskoláktól olly formán,hogy midőn amazokra nézve ezen törvényszakasz általányos rendelete fentartandó volna,a’magyar nyelvnek tanítási nyelvül fokonkint leendő használtatása elemi iskolákban a’ kormányszék intézkedéseire hagyatnék. A’ ciket, melly szerint: „Pozsega, Verőcze és Szerém vármegyék, ugyszinte a’ magyar tengermellék is, az ott eddig gyakorlatban volt latin ’s illetőleg olasz nyelvnek egyedül önkeblükben, és saját belügyeikbeli használhatásában, a’ jelen országgyűléstől számítandó hat évig, meghagyatnak,’ szólóként kivánja szerkesztett,—hogy az a’ magyar nyelvre nézve határozottan kötelező rendeletet foglaljon magában. Többnyire a’ mi a’ mik, kik és kik szakaszokban a’ kapcsolt részeket illetőleg foglaltatik, szóló véleménye szerint szinte nem állhatna meg illy általányosságban, főleg, miután a’ kapcsolt részekrőli fogalom úgyszólván ingadozó. —A’ magyar tengerpartot szóló nem kívánná oda tétetni, miért is, mind ezt, mind pedig Slavoniát illetőleg, a melly utóbbi a’ magyar közirású pecsét kötelessége alól felmentendő volna, külön szakaszba foglalt rendelkezést óhajt. Ez észrevételeket szóló a’ végett adja elő, hogy, ha azok ne talán elfogadtatnának, motiválhassa abeli indítványát, miszerint ezen törvényjavaslatot ujabb tárgyalás végett a’ker.ülésbe viszszavitetni kivánja. Ő s eg o veh M. (Horvátorsz.) fentartván,hahogy e’ tárgy a’ fönebbi indítvány szerint a’ kerületi ülésbe vitetnék viszsza, érdemleges észrevételei előterjesztését, sérelmet talál abban, hogy Slavonia iránt külön intézkedések kivánvatnak, mert úgy van meggyőződve, hogy Horvátország nevezete alatt Slavonia is értetik, tanúsítják ezt, szóló szerint, számos törvényeink, többek közül Verbőczy II: 65ik czikk, III.1.2, és 31k ez., 1439:7,első Mátyás Ilik decretumának IVik czikkelye, Ulászlói, decr. 8ik ez., III. decr. 2ik ez. IVik decr. Giktörv. czikke, mellyek ’s még számos más törvény is oda mutatnak, hogy Slavonia alatt Horvátország és viszont értetett. Más törvények jelesül 1546: 43, 1764:35, bizonyítják, hogy a’ kapcsolt részekben lakó nemzet horvát nemzet. Ez okokbal nem egyezhetik szóló a’pesti indítványba, nem látván át, miért kelljen, a’ nevezet megváltoztatása miatt e’ kérdés tárgyaltatását elhalasztani. Egyébiránt halogy e’ javaslat még is a’ kerületi ülésbe vitetnék viszsza, mint előre bocsátó, fentartja magának az érdemleges észrevételeket; addig pedig az előtte szólott követ által mondottak ellenében általányos óvását jelenti ki. Bőn is S. (Szabolcs) pártolja Pestm. indítványát, úgy látván, hogy ezen általányos szerkezet mellett a’ nemzet kivánati teljesedésbe nem mennek. Horvátorsz. követ állításit szóló majd a’ kerül. ülésben fogja megczáfolni. B. Rudnyánszky S. (esztergomi kapt. k.) A’ törv. javaslataika nyomán bár maga is óhajtaná, hogy a’ slavoniai megyék magyar nyelven tanácskozzanak, úgy vélekedik, hogy a’ Geszti határidő rövid ’s annak meghoszszabbittatását körülmények parancsolják. Priviczer István (fiumei kerület) és Szattopek (Verőcze m. k.) kijelentvén, hogy e’ tárgyra nézve többféle ellenészrevételeik vannak, azokat majd a’ kerületi ülésben, ha t. i. az ebbeli tanácskozások oda viszszavitetnek, akarják előadni. — Fodróczy Sándor (Körös v. k.) úgy látván, hogy az előfekvő t.javaslatban feltűnő eszmezavar „czélul tűzetett ki a’ rendek által,“ — kinyilatkoztatja, hogy a’ kiktikaik és zik szakaszok több (általa felolvasott) hazai törvénynek világos tartalma ellenére alkottattak, miért is az illető szerkezet helyett csak annyit kíván tétetni, hogy magyar nyelv dolgában a’kapcsolt részek az eddigi állapotban maradjanak meg. Josipovich Antal (turmezei k.) szokott rhapsodicus modorában megjegyzi, mikép Horvátországban két párt létezik, t. i. az illyr, vagy kormánypárt, és a’ horvátmagyar vagy alkotványos párt.—Az előbbinek, szóló szerint, van három vezére, kiknek egyike Zágrábban klastromot építtetett, mellyben 12 dáma németül tanítja a’ gyermekeket, a’ másik vezér egy Németországból beköltözött indigena, ki a’ nyelvet sem érti, a’ 3 dik pedig ollyan,ki előbb a’horvátpárton állván, az illyrekhez ment által,kikkel könnyebben reméli boldogulni, miért is Russevich helyett bizonyosan még referendarius is lesz belőle; szóló véleménye szerint e’ három vezérben rész profétáji vannak a’ kormánynak, minthogy azt a’ dolgok állásáról ferdén értesítik; azonban a’ kormány már maga is átláthatta ezt, ’s meggyőződhetett, hogy bármi terrorismus tisztalelkü férfiak ellenében czélhoz nem vezet, ’sat. Személynöke mga általányos megjegyzése szerint, mindig sajnálja, ha távol egyed gyanusittatik, ki nincs azon állapotban, hogy magát védelmezhesse; mit szóló sem a’ parlamentáris modorral, sem az igazság és méltányossággal nem tartja megegyezőnek. A’ tárgy érdemére nézve nem ellenzi szóló, hogy e’ törvényjavaslat a’ kerületi ülésbe vitessék viszsza, de kivánja, hogy azon nevezetek, mellyeken számos törvényeink alapulnak, meghagyatnának. Komendo Márton (diakovári kápt. k.) óhajtaná hogy az 1844. 2. t.czikk a’ kapcsolt részek irányában változatlanul hagyatnék meg, miután kétséget nem szenvedhet, hogy annak tika által a’ magyar nyelv a’ kapcsolt részekben eléggé biztosíttatott, ellenben mi a’ fenforgó.javaslataik szakaszára nézve javasoltatott, könnyen sérelemtárgy lehetne. Szóló számos törvényidézés mellett értekezésbe bocsátkozván, mikép a’ slavoniai három megye Magyarországhoz nem tartozik, oda nyilatkozók,hogy törvényt nem ismer, melly ellenközőrültetne tanuságot.’S egyébiránt noha szóló a’kapcsolt részek municipalis jogaihoz —mellyekre annyi törvény van, mellyeket most előszámlálni nem győzne—szorosan ragaszkodik, Magyarországtól mint anyaországtol elszakadni nem kíván. — Kossuth Lajos az előtte szólt és a’ horvátorsz. követ által idézett törvényekre nézve kinyilatkoztatja, mikint azok és azon állítás ellen harczolnak, mellynek védelmére fölhozattak; úgy tartván, hogy a’ reincorporatio hisztériája egészen mást mutat. Közös városi követ beszédére, nehogy az ellenvetés nélkül menjen a’ naplóba,csak annyit vél megjegyezni szükségesnek, mikép azok, mik a’ nevezett városi követ által mondattak, nincsenek rendiben. Szóló ismétli javaslatát, hogy miután Fiumére nézve kivételt kíván tenni, e’ t.javaslat a’ kerül, ülésben újra vétessék föl. Moy s e s István (zágrábi kapt. k.) A’ turmezei követ fönebbi beszédét oda világosítja föl, miként a’ zágrábi püspök átlátván a’ nevelés szükségét és azt hogy jövőre anyákat kell képezni, 100 ezer prőfinyi áldozattal Zágrábban klastromot építtetett, hol az ottani apáczák nemcsak betegek ápolásával, hanem még árva ifjúság nevelésével is foglalkoznak. Hogy ezek németek, az csak oda mutat, mikép a’püspök a’ reform ezen munkájára alkalmasoknak csak ezen német apáczákat találta, kik a’horvát nyelvben már olly szép előmenetelt lettek, hogy ezt tanítják is. Ki ez intézetet egyszer látogatja meg, meggyőződhetik, hogy a’ zágrábi püspököt e’ miatt még az utókor is áldani fogja. Zsarnay Imre (Tornám, k.) Méltányolja ugyan zágrábi püspök tettét, de azt hiszi, hogy más az ő helyzetében bizonyosan talált volna magyar nevelőket. Szóló a’ horvátországi követek okoskodása nyomán ki nem hozhatja, hogy Szerém, Verőcze és Pozsega megye valósággal Tótország lett volna, de annyit mondhat, hogy ezer oklevél tanúsága szerint Szerém megyében a’bírói eljárásokat magyarországi káptalanok követei teljesítők, világos jeleül annak, hogy ezen megyék a’ kapcsolt részek nevezete alatt nem értettek, bizonyítja ezt különösen az 1790ki 59. tcz. mellynek rendeletében Horvátország Slavoniától világosan különböztetik meg. Szóló a’ kapcsolt részek municipalis jogait nem tagadja ugyan, de el nem ismerheti, hogy ezeknél fogyást a’ tartományi gyűlésekben olly határozatok hozathatnának, mellyek Magyarország törvényeivel ellenkeznek. Szóló a’ dolgot tisztába kívánván hozatni, maga részéről is odajárul, hogy a’ tárgy kerületi ülésbe vitessék viszsza. Josipovich Antal szükségesnek látja kijelenteni, mikép ő magyar-horvát igen,de sláv semmi esetre nem akar lenni. — Osegovics Metell (Horvátorsz.) Nem szólalt volna fel másodszor, ha olly kijelentéseket nem hall vala, mellyeket észrevétel nélkül épen nem hagyhat,igy a’némellyek részéről hallatott személyeskedésekre nem felelvén, a’ turmezei követ azon állítása ellen, hogy Horvátország repraesentálva nincsen, óvást tesz. Továbbá, némi polemicus kitérések után a’ slavoniai 3 megyét illetőleg, pestmegyei második követ előadására czáfolatkép hivatkozik az 1723: 27. 1608.k. e. Ilik és 1588:11. tezikkekre azon állítása támogatására, hogy a* drávántúli tartományok általában a’ kapcsolt részek nevezete alatt értetnek. Tolnamegyei követ beszédére megjegyezvén, hogy a’kapcsolt részek municipalis határozatai törvényi érvényességet bírnak, általában mindenek ellen, mik viszonzásul mondattak, óvást tesz. Elnök: „Az lévén a’ kérdés: váljon e’ t.javaslat viszszamenjen a’kerületbe, vagy nem? miután a’ többség e’ tekintetben Pest megye javaslatát pártolja, ha hogy a’ följegyzettek elállani akarnának szavazataiktól, tán ki lehetne mondani a’ végzést.“ — Dubravay János (Szerémm. k.) több részletes észrevételei lévén, a’többséghez csatlakozik, ellenben Delimanics István verőczei követ a’ t.javaslatnak kerületi ülésbe átvitelét nem pártolhatja ; mire Elnök ő mga kimondja a’ végzést, miszerint a’fenforgójavaslat, a’nélkül, hogy ma annak érdemében valami megállapodás történnék, kerül, ülésben újólag fölvétetni határoztatik. Ezzel a’mai ülés 12'12 órakor eloszlott. BUDAPESTI NAPLÓ. A’ testvér fővárost a’ természet már egyesítő, néhány napi neki keményülés után jéghidat vont felső Dunánk fölé, mellyen mire e’ sorok napvilágot látnak, széltiben járhat boldog boldogtalan, ur és szegény, nem úgy, mint a’ zajlás ideje alatt, midőn csak az usztathatá magát kedve szerint át, ki 1—10 pengő forinttal megvevé a’ révészek akaratát; a’ nagy közönség parton ácsoroghatott, bámulhatá a’ csolnakászok harczát,mellyet az úszó jéghasábokkal küzdtenek, majd megtördelve a’ vékonyabbakat, majd a’vastagabbakra csúsztatva lélekvesztőjöket,hogy aztán magukat siberiailag befogva odább haladhassanak. Valóságos conservativ haladás! A’ kormányos volt a’ pártfő, a’ benülők az igavonó többség. — Különben szeretnék tudni, miért mondatnak hatóságilag oda rendelteknek a’ révészek,midőn egész megyerendszeri autonómiával uralkodtak a’háborgó elemeken, elfogadva, vagy viszszavetve kényök szerint a’ közönség kivonatait. A’ legnyakasabb oppositio typuszát eredeti tisztaságban e’ hajós urak tükrözők viszsza, kik a’ tömeget azonban az alkotvány sánczain kívül dideregni,káromkodni hagyák, miként a’ középkor olygarcháji tevék,még a’parancsoló fensőbbségnek is daczosan, büntetlenül ellenszegültek, csupán az előtt hajolva meg, ki őket lekenyerezheté. — No de majd másként lesz ezután, ha megnyittatik a’ szűzvállakat megtörő lánczhid, mellynek elkészüléséhez pár eszidő múlva legalaposabb reményt táplálhatunk. 6ik szám 1848. PEST csütörtök január 13-án Megjelenik minden héten négyszer: t. i. a’ Jelenkor vasárnap, kedden és csütörtökön; a’ Társalkodó pedig pénteken, mindegyik minden ízben egy egy íven. Előfizethetni helyben a’ szerkesztő ’s kiadó tulajdonosnál úri utcza 453dik sz. alatti Trattner-Károlyi ház első emeletében, egyebütt pedig minden királyi posta hivatalnál. Az ausztriai birodalomba vagy külföldi tartományokba kivonltató példányok iránt csupán a’ bécsi cs. főpostahivatal utján történhetik a’ megrendelés. Az Értesítőben mindenféle hirdetvény fölvétetik ’s pontosan és jutányosan közöltetik.