Jelenkor, 1848. január-december (17. évfolyam, 1-104. szám)

1848-05-04 / 53. szám

A’ megürült papi javak ’s tengermelléki és horvátországi javak szakában. Tanácsnokká: Besze F. volt kincstári tanácsnok alkal­maztatott,’s Bunyevácz J. volt zágrábi alispán kineveztetett. Ezen osztálybeli főszámtisztekké: Szelesztey J. Muchmayer S. Miller J. alkalmaztattak. Egyik bíráló számtisztté: Dankó A. pest megyei tiszt.számvevő kineveztetett.Drexler F. és Scho­ber Alajos alkalmaztattak. HI. Bányászati osztályban. Osztályigazgató: Trangous L. a felső magyarországi bányapolgárság alelnöke. IV. Adó­ kivetési és pénzügyi osztályban. Tanácsnokok: Fogarasy J. és Farkas K. V. Országos fő­számvevőségi osztályban. Osztályigaz­gató: Weisz Bernát Ferencz, pesti nagykereskedő. Titokno­­kok: Gelenczey Pál, az iparegyesületnél szám­os természet­­tani rendes oktató ’s a’tudományos egyetemnél magántanitó, és Schulek Ágoston, a’gyáralapitó társaság pénztárnoka. A’ levéltári hivatal. Igazgatóvá: Czech János, egyik sorjegyzővé Molnár Sándor neveztetett. A’többi kinevezések még hátra­vannak. Egyébiránt az 1848.3. t.cz. 23ik szakasza következ­tében, a’ kincstár kebelebeli hivatalnokok rangjuknak és fize­tésüknek törvény értelmébeni megtartásával, ezen miniszté­rium osztályaiban további rendeletig hivataloskodásukat ek­ként folytatandják. Al só és pénztári osztályban Eötvös Pál, Poszavecz Zsigmond,és Mattyasovszky János, mint tanácsnokok: Marcher József, Olts Alajos, Virták Károly, mint titoknokok: Grulich Vincze, Gerzon Antal, Christen András, Staudtner Ferdinand, Kucsény Rudolf, mint fogalmazók. Az állodalmi javak osztályában: Keszler János, Kaman­­házy János, Koppy József, Locatelli László, Balázs Ágoston Mérey Károly, mint titoknokok, Kászonyi József, Vilkráder Zsigmond, Jalics Ferencz, Kiss Károly, Gregus Zigmond,Go­­ezigh Ignácz, Lissák Ignácz, Albertfy Mihály mint fogalmazók. A’ bányászati osztályban: Nándory József, Andreanszky, Sándor, mint tanácsnokok, Boitner Károly, Szlávy József,mint titoknokok, Dercsényi László mint fogalmazó. Pesten,april 29. 1848. A’pénzügyi miniszter által. II. Kinevezem: A’pénzügyi minisztérium: Só és pénztá­ri osztályához. Fogalmazók:Nagy Ignácz volt kincstári szám­vevő tisztet 800 ft fizetéssel. Gömöry Victor urat tiszteletbeli titoknok czimmel 800 ft fizetéssel. Gaál József volt helytartó­­tanácsi számjegyzőt 800 ft fizetéssel.Az állodalmi javak osztá­lyához. Igazgatói fogalmazóvá Csanády György urat 800 ft fizetéssel. Osztályfogalmazókká Peláthy István, Szilágyi Fe­rencz és Szűcs Lajos urakat SOO ft fizetéssel. Al só és pénztá­ri osztályhoz: Főszámtisztekké Trettina János és Schraczen­­thaler József volt számvevő tanácsos urakat 1200 ft fizetés­sel. Az állodalmi javak osztályához: Főszámtisztekké: Szeles­­tey József 1200 fttal, Muchmayer Sándor 1200 fttal, Müller József 1200 fttal. Bíráló számtisztté Dankó András, pestme­gyei számvevőt 700 ft fizetéssel,és Drexler Ferencz urat 700 ft fizetéssel. Pesten, april 29-én 1848. Hivatalos értesítés a’ közmunka ’s köz­lekedési minisztériumtól. I. A’ közmunka ’s közlekedési miniszter előterjesztésére az ő tározójához e’ következőket nevezem ki: Állodalmi altit­­kár: ifj. gr. Zichy Ferencz. Osztályfőnökök: Kovács Lajos és Havas József. Osztálytanácsos: Kraynik Imre. Miniszteri titkár: Tasner Antal. Osztálytitkárok: Décsey Lajos, Sztankovics Ká­roly, és Weber János. II. A’ közmunka ’s közlekedési ministérium köréhez különösen e’ tárgyak tartoznak: vaspályák; vizszabályozás és szárítás; csatornák; tengeri’s folyami hajózás; középité­­sek; kőut’s hidak. Minden ide vonatkozó folyamodványok ’s egyéb hivatalos közlemények illy czim alatt: ,,A’ közmunka ’s közlekedési miniszteriumhoz“Budán az országházban a’mi­­niszterium irodájában benyújtandók. Budapest, május lsején 1848. Istvánra­ k., nádor’s kir. helytartó. Gr Széchenyi István m. k. közmunka ’s közlekedési minister. -------------------- 1 A’földmiv­el­é­s, ip­a­r és kereskedés mi­niszterétől. A’földmivelé­s ipar és kereskedés minisztériuma a’tör­­vényhatóságokhoz egy körlevelet intézett, mellyben a’ köré­be tartozó osztályok neveit és hatáskörét közli a’ végett,hogy a’ törvényhatóságok tudhassák, milly tárgyak azok,mellyek­­ben a’ rendeleteket egyenesen ezen minisztériumtól veendik, ’s viszont mellyek azon hivatalos jelentések, mellyek ezen mi­nisztérium elé terjesztendők. Az osztályok itt következnek: 1. Földmivelési osztály. Ennek körébe tartoznak: a) A’ megszüntetett úrbéri tartozások megbecsültetése;b) a’földmivelés emelésére czél­­zó javaslatok ’s intézkedések; c) gazdasági egyesületek ü­­gyei; d) gazdasági iskolák ’s tanintézetek helyeinek kijelölé­se ’s tervezetének a’ közoktatási miniszterrel közösen meg­­állapitása. 2. Iparosztály. Ehez tartoznak: a) czéhek viszonyai; b) gyárak; c) az ipar emelésére czélzó javaslatok ’s intézkedések; d) ipare­­gyesületek; e) ipariskolák ’s tanintézetek helyeinek kijelölése ’s tervezeteknek a’közoktatási miniszterrel közösen leendő megállapítása. 2. Bel-és külkereskedési osztály. Ide tartoznak: a) a’ harminczadok­, kivévén a’ pénz­kezelést és utalványozást, mik a’ pénzügy-miniszteriumhoz tartoznak; b) vámszabályzat kidolgozása; c) a’ bel- és kül­­kereskedés emelésére czélzó javaslatok ’s intézkedések ; d) kereskedői testületek és azoknak viszonyai; e) magányban­kok és takarékpénztárak. 4. Osztály postaügy. Ez alá tartoznak: a) levél- és hírlap; b) pénz-és c) személy­szállítások.—A’ pénzkezelés és utalványozás itt is a’ ananczminisztert illetvén. 5. Közegészségi osztály. Idetartoznak: a) országos orvosi rendőrség; b) a’tör­­vényszékeken előforduló orvosi vizsgálatok ’s látleletek; c) orvosi intézetek; d) háromorvosi tárgyak ; e) gyógyszerészi tárgyak.—A’ törvényhatóság elnöke gondoskodni fog, hogy ezen körlevél tartalma a’ kormányzása alatti törvényhatóság­ban közhírré tétessék. Budán, aprilis 30 án 1848. Addig is, mig pénzügyi miniszter Kossuth Lajos ur egészségének helyreálltával, hivatala Budára áttétetnék; a’ közönség értesítéséül szolgáljon az, hogy mai naptól fogva miniszter ur irodája Pesten, nádor-utczai Dőringféle házban mindennap regg. 9 órától déli 2 óráig nyitva álland. Pesten, május 1 jén 1848. Pest, május llején. A’törvény kihirdetése,’s kormányzó bizottvány válasz­tása végett ma tartatott Pestm. részéről a’közgyülés.Öröm volt látni azon osztály képviselőit, kik eddigien a’ megye teremé­ben még hallgatókul is alig mertek megjelenni; azon terem­ben, mellyben a’nép érdekeiért emelkedtek ugyan lelkes szó­zatok, de többnyire csak terhek rovattak a’nép nyakába, bün­tetések szabattak a’nép ellen’s határoztatott róla nélküle. Ma teljes joggal tanácskozandók seregjének öszsze atyánkfiai, a’ népnek választottai, többnyire tisztes férfiak, kiknek arczaik­­ról látszék, hogy a’bizodalom emberei, hogy a’ nép bizalmát ki érdemlék. —■ Ülés megnyíltával Szentkirályi üdvözlé ön és kö­vettársa nevében a’ gyűlést, sajnosan említvén meg, miként társa beteges állapota miatt személyesen nem jelenhetett meg, írásbeli köszönete Kossuthnak megéljenezteték. Majd aztán a’ jeles követi jelentés olvastatott föl, osztatlan tetszés között.En­­nek végeztével Bálla főjegyző csinos beszédecskével üd­vözlé a’ követi pályáról lelépteket,mint ollyanokat,kiket a’ me­gye büszkén vall magáéinak, mint ollyanokat, kik a’ jelen for­dulatban, az események hatalmával együtt működve, legfőbb tényezői valónak az uj viszonyoknak, az alkotványos újjászü­letésnek.—I­rinyi Józse­f Ráczkeve részéről szinte köszö­netet szavazott a’ követeknek. E’ szokásos ömlengéseken átesve, mielőtt a’ törvények kihirdetéséhez foghattak volna, Teleki László emelt szót, bocsánatot kérvén a’netáni zavarásért,de a’dolog—úgymond —melly készti, sürgetés,’s bennünket közelről érdekel.Teg­­nap azon hir érkezett,hogy a’szomszéd lengyel — Krakóban a’ bureaucratia fondorkodásai sajnos eseményeket idéztek e­­lő. — Minden igéreti jog ellen, — bár az amnestia min­den emigránsra kihirdettetett,kik ennek nyomán hónukba visz­­szatértek,molly alávaló tett követtetett, el, mellyet előre szőtt ármánytervnek tudva, saját biztosságunk is koczkáztatva len­ni látszik. Valóságos ellenforradalom! A’ national convent és nemzetiőrség tagjaira lőttek,az elbaricadékrozott várost a’vár­­ba vonuló bureaucratia kartácsoltatá,tudtára adá a’comiteének, miszerint az egész város halomra fog lövetni,ha az emigráns­ok ki nem vonulnak. E’ gyalázatos nyilatkozatra többen oda hagyák a’ várost.—Ennyi a’ tény. Ez ellen föllépni Magyar­­országnak érdekében áll, azért a’minisztérium megkérendő, hogy küldöttei által a’ dologról tudomást szerezve, a’nemzet­­hez illő intézkedésekre készületeket tegyen.— E’ kebellázitó tárgy folytán tett indítvány lelkesüléssel karoltatván föl, szó­ló és még más kettő tüstint a’ minisztériumhoz küldettek.—A’ miniszteri tanács a’ megkeresésre azonnal öszszeült, ered­­ményéről tán legközelebb értesülendünk. Ezen szomoritó intermezzo után a’ törvények kihirdetése megkezdetett.A’ népviseleti törvény parancsa szerint a’megye tüstint tiz kerületre fölosztatott. Egyik kerület főhelyéül Pataj vagy Kalocsa lévén kérdésben,—a’ vita folytán amarra dőlt a’ többség. Majd kérdés tétetett, vájjon a’ qualiticatio nél­küli városban lakó nemesek hol szavazandanak?— Országos szempontból vetetvén föl a’ dolog, miszerint mindazon hely is, s melly külön képviselettel bir, egy egy választó kerületül tekin­tendő, igy p. o. Pest 5 illy kerületet képez, mellyben mindazok­­ gyakorolják szavazati jogaikat, kiket a’ törv.hozás azzal föl­ Vidéki mozgalmak­ Debreczen april 25. 1848. Mai nap folytatva tartott közgyűlésünkben hirdettettek ki az új törvények, ’s ugyanek­kor olvastatott fel a’ városi tisztujitások iránt kiadott minisz­teri rendelet is. Ennek nyomán azonnal választvány küldet­vén ki polgártársunk, a’ közönségesen tisztelt K­a­r­a­p Sán­dor elnöklete alatt, a’ tisztujitás határnapjául május hó 22dik napja jön kitűzve. Megszokván e’ nép ezelőtt mindig üres marokkal ha­­zajőni látni országgyűlési követeit—most, midőn látja, hogy most egyszerre olly adag politikai jogot ’s szabadságot hoz­tak számára, minőre nem is számított: csordultig el telt lel­ke örömmel. Hogy is ne?...a’ hoszszas politikai heletismus után immár beleharaphat a’ jogok nemes gyümölcsébe , és csutkájával.. .no ? ... sok ollyan majordomot sújthat, és sujtand is minden bizonynyal, ki még csak három hónappal ezelőtt is apotheosissal találkozott. Hja! sic transit gloria mundi!... A’ mákvirág lehull, a’kikirics elsáppad, és a’földi bodza, és a’ kakukfű, és az ökörfarkkaró és a’pipacsfű, mind ... lehervadnak, ’s mi lesz e’ szép virágokból?.. Széna. — .. Ó, te kegyetlen halál!... E’ napi közgyűlésünk annyi és olly fontos határozato­kat szült, hogy hajdani nyújtózkodó modorunk mellett hetek, hónapok, évek kellendének reájuk. 1) A’ választandó tisztviselők hivatalkodási cyclusa há­rom év leszen. 2) A’ törvénykezés provinciája, a’publicopoliticumok­­tól elkülönittetik. E’ ezésből az egy személlyel szaporítandó tanácsnak fele (7 egyed) a’törvénykezési, másik fele a’köz­­igazgatási ügyeket kezelendi. 3) A’ hitel szilárdítására olly fontos telekbirói hivatal, rendszeresittetik.­­ 4) A’ beltelki állomány után eső küljárandóságokat ezentúl szabad leszen a’ telektől külön is eladni ’stb. Ezen czélszerű határzatok volt országgyűlési követünk Sápy Samu polgártárs indítványai nyomán hozattak. Ugyanő téve azt is, hogy nemcsak a’ tisztújitási cselekvény, hanem— ha jól hallottam—közgyűlések alkalmával is, nemzetőrség őrködjék a’ rend fölött. Nagy baj,hogy politikai jogokat nem gyakorolhatunk a’ nélkül hogy fegyverrel álljanak hátunk mögött!.. .Ámde törvény rendeli—’s hódolunk neki. De az auditóriumra ezt nem szeretném alkalmazva látni. Ki akarná azt kivívni, hogy vi­vocis tökéletes silentiárius legyen a’hall­­gatóság? ... Vagy hogy még lelkesülni se tudjon másként csak scala szerint? Isten látja telkemet, senki nálamnál nem tartja botrá­nyosabbnak a’ debreczeni auditórium tanácskozási rendza­varását. De azért én semmi heroicus szert nem vennék elő. Alkotványos országban ez de style van. Az angol parlia­­mentben sir Robert A-nek beszédei alatt nemde kukorikáltak, ugattak ’stb?... Nálunk illyet nem tesznek. A’ mit tesznek, az ellen az elnöki egyszerű rendre igazítás is megteszi hatását. Kérdésbe tétetett ez alkalommal ügyvéd Nagy Mihály­­tól: váljon az ollyan oklevelesek, kik szüleik házánál lakván, nem fizetik a’ qualiticationális lakbér öszszeget, lehetnek e választók? A’ törvény nyomán határoztatott: nem. Szegény politikai helóták !. . . Valóban polgártársak! ha a’vagyonban, nem mint van 220 [ ruházott, következőleg a qualiticatio nélküli nemesek is,mint viszont olly helyeken, hol a’ kir. város is csak más helységek­kel együtt képez választó kerületet,s ott a’ qualiticatio nél­küli jelen polgárok is szavaznak. A’ népet legközelebbről érdeklő törvények fölött Nyá­ri Pál másod alispán tartott fölvilágosító értelmezést a’faluk küldötteihez. A’népszerüleg előadott beszédet nem ártana kü­lön lenyomva, a’nép között osztani ki.—Sokat beszéltek már a’ nép­lapról, és máig elmaradt az, pedig milly jótékony ha­tású volna, mutatja Nyári Pál beszéde, melly a’ nép fogalmá­hoz méretett. A minisztérium intézkedhetnék legczélszerüb­­ben. De olly tehetségeket, mellyek e’ czélra legalkalmasbak , föl kellene használnia. Mi­­­as Gerebent ismerjük illy­en­nek. ,,Ö­r­e­g ABC-je“ által eléggé tanusitá, miként széles e’ hazában senki nem bir úgy írni a’ népnyelvén, mint ő. Tán­csics egyszerű ugyan, de nem népies. Gereben ismeri a’ népnek gondolkozása módját ’s ahoz méri értelmezését. Ha a’ minisztérium vele egyezkedni akarna, útbaigazitásúl annyit mondunk, hogy VasGer­eben (Radakovics B. József ügy­véd) lakik Győrben. A’megyét jövő országgyűlésig igazgató bizottvány is meglen ma választva. Minden helységből a’ jegyző ’s néhány értelmes férfiú minden osztályból veend részt a’ bizottvány üléseiben. A’tagok száma az 500at alkalmasint fölülmúlja.— Ez lenne—mint mondták—azon minta, melly szerint a’jövő törvényhozás rendezhetné a’ képviseleti municipiumot. Róla nem sokára érdemlegesen szólni fogunk. Ennyi elég legyen a’mai ülésről, némelly részletekre még visszatérendünk.

Next