Jóbarát, 1970 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1970-01-01 / 1. szám
A NAGY NEMZETGYŰLÉS ÜLÉSSZAKA A Nagy Nemzetgyűlés jelenlegi ülésszaka decemberi plenáris ülésén megvitatta az állandó bizottságok munkáját. Mint ismeretes, az utóbbi plenáris ülés óta eltelt időszakban az állandó bizottságok megvizsgálták a napirenden szereplő törvénytervezeteket. A plénum hazánk további fejlődése szempontjából rendkívül jelentős kérdéseket vitatott meg, többek között a jövő évi állami terv és a költségvetés tervezetét. A plenáris ülésen jelen voltak a párt- és államvezetők, élen Nicolae Ceauşescu elvtárssal, a Román Kommunista Párt főtitkárával, az Államtanács elnökével, valamint az Államtanács tagjai. A nagy nemzetgyűlési képviselőkön kívül ott volt számos vendég és bukaresti diplomáciai képviseletek vezetői. Az ország legfőbb államhatalmi szervének plenáris ülése december 19-én befejeződött, hogy az állandó bizottságok megvizsgálhassák a napirenden szereplő többi törvénytervezetet. A Nagy Nemzetgyűlés plénuma december 29-én folytatta munkáját. 1. Pillanatfelvétel — a brassói tehergépkocsigyár szerelőosztálya 2. Tűzfolyam — resicai gyárrészlet 3. A brazi finomító egyik osztályán dolgoznak a munkások. A MUNKA DICSÉRETE . • A brassói üzem szerelőszalagjáról tekerült a 240 ezredik román traktor. A gyár az elmúlt években 21 traktortípust állított elő. A román traktorok több mint 50 országban képviselik a brassói gyár védjegyét. Az idén az üzem 8 percenként gyártott le egy-egy traktort. • A Concord-001, a francia-brit gyártmányú szuperszónikus utasszállító repülőgép mintapéldánya befejezte 75. próbarepülését. A gép eddig 132 órát és 26 percet tartózkodott a levegőben. • Felavatták a strassburgi Nemzetközi Emberjogi Intézetet, amelyet Rene Cassin, a neves jogász, a Nobel-békedíj kitüntetettje alapított. Az ünnepségen jelen volt számos franciaországi és külföldi politikai, tudományos személyiség. Korszerű fémszerkezet-gyár épül Karánsebesen. Az új üzem 4000 munkást foglalkoztat majd. Ugyanitt egy nagykapacitású autójavító-bázis is létesül. • Az oklahomai kórház sebészei visszaillesztették egy balesetben megsebesült 12 éves fiúnak mind a két karját. A kórházban ez már a második ilyen operáció. Az első páciens egy kosárlabdázó volt, akinek mosó- ■ gép tépte ki a karját. Az operáció óta a sportoló normálisan használja a kezét. • Mai Románia címmel Delhiben fényképkiállítás nyílt. A kiállítás bemutatja országunk fejlődését a szocializmus építésének éveiben. Ugyancsak az indiai fővárosban, a I. nemzetközi filmfesztiválon versenyen kívül bemutatták Az oszlop című román filmet. A nagy sikert aratott filmet a delhi filmszínház tűzi műsorára. • Az NDK-ban nagyon elterjedtek a hóban felállított kempingek. Ezek a sátrak és menedékházak különleges műanyagból készültek. Ellátták meleg hálózsákokkal, melegítő testekkel és más, a turisták kényelmét szolgáló felszerelésekkel. Februárban téli kempingtalálkozót rendeznek a Mannebach melletti Neyersgrund táborozóhelyen. VIHAR A SZIKLA-FÉLSZIGET KÖRÜL Viharos múltra tekint vissza a Sziklafélsziget— Gibraltár. Viharos a jelene is. Spanyolország és Anglia között örökös vita tárgyául szolgál több mint két és fél évszázad óta. Ezekben a hetekben váratlanul ismét kiújult az el-elcsituló vita Gibraltár miatt Spanyolország és Anglia között. A spanyol hadiflotta több hajója horgonyt vetett az Algeciras-öbölben, hogy úgynevezett «rutinszerű hadgyakorlatokat» végezzen. Aztán nyolc angol hadihajó is befutott az öbölbe s így a spanyol flotta gyorsan visszavonult. Az eset, mint ahogyan hírügynökségek magyarázzák, azt jelenti, hogy Spanyolország nem hajlandó lemondani Gibraltárról. Ismerkedjünk meg közelebbről a félsziget túlságosan is viharos történetével. Gibraltár 5,8 négyzetkilométer kiterjedésű hegyfok, a Pireneusi-félsziget déli részén, a Földközi-tenger és az Algeciras- öböl között. Jeleni brit koronagyarmat, tengerészeti- és légi támaszpont. Lakosságának nagy többsége azonban spanyol. Ez a kis félsziget fontos átmenő kikötő, legdélibb pontján világítótorony áll, neve: Európa-Point. Az Európát Afrikától elválasztó gibraltári tengerszoros 14,21 km széles és 90 km hosszú. Ez a szoros már a föniciai hajósok feljegyzéseiben is szerepelt. Ismerik a kartágóiak, a görögök és a rómaiak is. Maguk a rómaiak Herkules oszlopai egyikének nevezik a sziklát. Időszámításunk 711-ik évében az arab beözönlés során, amikor is az egész spanyol félsziget meghódolt, — Tarik ibn Zaid vezér erődöt építtetett rajta. Ekkor kapta GLOBUS mai nevét is, a győztes hadvezér tiszteletére Djebel-al-Tarik-nak nevezték el, ami magyarul azt jelenti: Tarik hegye. 1462-ben a spanyolok visszahódították Gibraltárt, majd 1704-ben, a spanyol örökösödési háború során, Anglia foglalta el. (Ezzel megszerezte mindmáig a Földközi-tenger nyugati bejáratának kulcsát.) 1713-ban írták alá az utrechti békeszerződést, amelynek értelmében Spanyolország «örök időre» átadta Gibraltárt az angoloknak. A Gibraltár körüli vita szálai tehát ide, az utrechti szerződés cikkelyeihez vezetnek vissza. A hegyfok a napóleoni háborúk alatt vált először jelentőssé. Az erőd ágyúi megállították Napóleon flottájának behatolását az Atlanti-óceánról a Földközi-tengerre. Másodszor a II. világháborúban játszott nagy szerepet Gibraltár. A hitlerista repülők bombázásai ellenére is, biztosítani tudta a szövetséges haderők számára a tengerszorost, s elősegítette az északafrikai és az olaszországi partraszállást. Spanyolország, a II. világháború után diplomáciai úton, többször is megpróbálkozott Gibraltár visszaszerzésével. A lakosság többsége viszont ellenzi ezt. Miért? Angliának ez a politikai előhelyzete mindenekelőtt azon a gazdasági tényen alapul, hogy a katonai támaszpont, a vámmentes kikötő és az utóbbi években fellendült turistaforgalom következtében Gibraltárban az egy főre eső átlagos jövedelem háromszorosa a spanyol átlagnak. Anglia ennek tudatában népszavazást rendezett A népszavazáson két lehetőséget tártak a lakosság elé. Az úgynevezett «A — változat» a spanyol követelések elfogadását tartalmazta, — vagyis azt, hogy Gibraltár az utrechti szerződés érvénytelenítésével «közös angol-spanyol» katonai támaszponttá válik. A »B-változat» a jelenlegi helyzet fenntartását tehát az Angliához fűződő államjogi kapcsolatokat és a helyi önkormányzat rendszerének folytatását jelentette. A többség a második változat mellett döntött. Spanyolország erre azzal válaszolt, hogy lezárta az összekötő földnyelv határállomását, súlyos gondot okozva ezzel a lakosság ellátásában. Gibraltárt azóta Angliából látják el élelmiszerrel, vizet pedig — főként száraz évszakban —■, Amszterdamból importál. Gibraltár többek között szabadon élő majmairól is nevezetes. Egyik monda azt tartja, ha kihalnak a hegyfokon a majmok, az angolok elvesztik Gibraltárt. De hogy ez ne következhessék be, (!) az angol helyőrség eteti a majmokat s a költségvetésben egy külön majomgondozói állás is szerepel. A támaszpont-félsziget kicsiny az atomkorszak stratégiájában, sokan vitatják a «Szikla» katonai jelentőségét is. Ettől eltekintve, a küzdelem továbbra is folyik érte. S ez a párharc a két ország — Anglia és Spanyolország — viszonyának romlását okozta. Azonkívül a nyugtalan légkör állandó feszültséget teremt Európának ezen a részén.