Jogi Hirlap, 1936. július-december (10. évfolyam, 27-52. szám)
1936-07-05 / 27. szám
UMUJ^Hiжшшввшюааяшшажшшшшштяшая SZERKESZTOSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: BUDAPEST, V., LIPÓT-KÖRÚT II. SZ. TELEFON: 196-82 Postatakarékpénztár csekkszámla száma: 57,645. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP A Jogi Hírlap u Döntvénytárának kedvezményes ára előfizetőink részére: Magánjog P 8-40, Hitel jog P 3-80. Eltérési jog P 5-20. Büntetőjog P 3-20. FELELŐS SZERKESZTŐ штшвшттвттттвттвтяттшятттщшвттитщтят előfizetési Árak NEGYEDÉVRE...........................3-— pengő FÉLÉVRE.....................................8-— pengő EGÉSZ ÉVRE..........................IO-— pengő Zsebkönyv alakú Törvénytárunkban az összes fontos törvényeket és rendeleteket közöljük. A Törvénytár előfizetési ára ciklusonként 4-10. A Törvénytárra csak a Jogi Hírlappal együtt fogadunk el előfizetéseker A Törvénytár füzetei egyenként nem kaphatók. CSEHSZLOVÁKIÁBAN, a Jogi Hírlap előfizetési dijalévre 1OOcK. Vévre 60 cK.»/i évre 30cK. As új döntvény tér dia: Magánjog 66 cK. Hiteljog 30 cK BUDAPEST, 1936 július 5. X. ÉVFOLYAM 27. SZÁM DH BODA GYULA ÜGYVÉD Eljárási Jog 33 cK. Büntetőjog 25 cK. _______________ Mellékletül: Törvénytár 241. szám : Phönix rendelet. .. 242. M : Életbiztosítási kötelezettségek lerovása pengőben. A Kúria határozatai. Magánjog 555. Árverési vétel érvénytelenítése. Felperes, akinek a javára az elárverzett ingatlanra csupán a jelzálogjog volt bekebelezve, elárvereztette azt ingalant és azt az árverésen maga megvette. A végrehajtást szenvedő által ellene tulajdonjog törlése iránt indított perben azzal védekezik, hogy az árverési esetleges szabálytalanság felfolyamodás útján lett volna orvosolandó, s ha a végrehajtást szenvedő ezt elmulasztotta, most már ilyen szabálytalanság címén az árverési vételnek per útján való érvénytelenítése nem szorgalmazható. A Kúria az erre alapított alperesi felülvizsgálati kérelmet elutasítja, mert: Anyagi jogszabályaink értelmében nincs kizárva az, hogy az ingatlannak nyilvános bírói árverésen történt eladása valamely anyag jogi érvénytelenségi okból per útján érvényteleníttessék és a peres út igénybevételét az sem gátolja, hogy a sérelmet felfolyamodás útján peren kívül is lehetett volna orvosolni. I. V. 231—1936. Hutás, 1936. IV. 30. 556. Ingatlan átruházás forrásása. Felperesek azon az alapon kérték az alperes által ellenük vezetett végrehajtás megszüntetését, hogy ők az alperes követelése fejében szóbeli megállapodás útján ingatlanukat alperesnek engedték át s alperes az ingatlant birtokba is vette. A Kúria a keresetet a következő indokolással utasítja el: " A fellebbezési bíróság — Ц20—1918. M. E. sz. rendeletben foglalt ama jogszabálynak megfelelően, amely az ingatlant elidegenítő jogügylet érvényességéhez a jogügyletnek okiratba foglalását kívánja meg — helyesen fejtette ki, hogy az a pusztán szóbelileg létesült megállapodás, amely szerint a felperesek az alperessel szemben fennálló tartozásuk rendezése fejében alperesnek átengedik a házukk tulajdonjogát — írásbeli okirat kiállítása hiányában érvénytelen. Ily körülmények közt a felperesek alaptalanul vitatják, hogy ők a házuk szóbeli átengedésével az alperesnél fennálló tartozásukat teljesen kiegyenlítették volna s hogy ennélfogva alperesnek velük szemben már nem állana fenn az a követelése, amelynek erejéig a Pv.1933./2 számú végzéssel a kielégítési végrehajtás jogerősen elrendeltetett. Miért is felperesek az alperes követelésének megszűnte címén a Pv. Ц774—1933./2. számú végzéssel elrendelt kielégítési végrehajtás megszüntetését sikeresen annál kevésbbé kérhetik, mert az ingatlan útján történő kielégítésre vonatkozó részében érvénytelen és ki nem kényszeríthető szóbeli megállapodás nem járhat azzal a jogi következménnyel, hogy a követelése tekintetében még ki nem elégített alperes jogszerűen szerzett kielégítési végrehajtás iránti jogáról lemondottnak legyen tekintendő. — H. V. 391/1936. Hatás: 1936. V. 19. 557. Kártérítés magasfeszültségű villamos áramberendezés által okozott balesetért. Az alperes villamossági vállalat magasfeszültségű vezetékét egy éjjeli vihar megrongálta, úgyhogy a leszakadt villamosdrótokba a felperes jogelőde által hajnalban kihajtott sertések beleakadtak és az áramütés következtében elpusztultak. Felperesi jogelőd az őrizetére bízott sertések segítségére sietett és eközben érte őt is halálos áramütés. A fellebbezési bíróságnak az alperes kártérítési kötelezettségét megállapító ítéletét alperes azon az alapon támadja, hogy ő a községben megfelelő módon közhírré tétette, hogy a magasfeszültségű villamosvezeték érintése halálveszéllyel jár, ha tehát a felperesi jogelőd ezt a figyelmeztetést nem vette tekintetbe, úgy a baleset az ő kizárólagos hibájából eredőnek tekintendő. A Kúria a következő indokolással utasítja el ezt a panaszt: Köztudomású, és így — különösen olyan községekben amelyeken villamos áramvezeték van keresztül vezetve — minden felnőtt embernek, még ha magasabb iskoláztatásban nem részesült és általában az értelmiségnek alacsonyabb fokán áll is, tudnia kell, hogy a magasfeszültségű villanyosáram vezetékének az érintése életveszélyes, még pedig akkor is, ha az árammal telitett vezeték elszakadt és annak a huzala a földre lóg le. Tudnia kellett ezt az elhalt H. J.-nak, az I. rendű felperes férjének és a kiskorú III.—VII. rendű felperesek atyjának is, már csak azért is, mert az irányadó tényállás szerint a halálát előidéző balesetet közvetlenül megelőzően legalább fél éven át olyan községben lakott, amelyen az alperes által létesített villanyos áramvezeték vezetett keresztül. Ára: 20 fillér Pénzküldeményeknél a rendeltetés rövid feltüntetését kérjük.