Jogtudományi Közlöny, 1867
1867-03-31 / 13. szám
Második évfolyam. 13 Pest, 1867. márczius 31. Szerkesztői iroda: Pest, Kecskeméti utcza 13. szám, 1. emelet. Kiadó-hivatal: Egyetem-utcza 4-dik szám alatt. A kéziratok bérmentve a szerkesztőhöz, a megrendelések a kiadó-hivatalhoz intézendők. JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY s mellékletül A M. KIR. CURIAI ÍTÉLETEK. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési díj: Félévre 6 ft., negyedévre 3 ft. o. ért. Ideiglenes törvényhozás. V. A tulajdon szerzése és átruházása tárgyában ismét idegen rendszabályokhoz kell a javaslatnak fordulnia. A jogfolytonosság és ettől feltételezett biztonsága a közhitelnek és anyagi érdekeinknek alig engedhetne eltérést ily átmeneti korszakban a fennálló törvényektől. E törvények, mint tudva van, az 1852. nov. 29-én kiadott ősiségi nyiltparancs idevonatkozó részeit, továbbá az osztrák polgárkönyv azon rendeletei, melyek az 1855. decz. 15-kén kelt telekkönyvi rendelettel kapcsolatban állván, a telekkönyvek tárgyát képező valamely dolog szerzése vagy elidegenítése módjait meghatározzák); végre a most említett telekkönyvi rendtartás, az erre vonatkozó későbbi pótló határozatokkal és az id. törv. szabályokban foglalt módosításokkal együtt). Annak megjegyzésével, hogy a telekkönyvi rendtartás, nagyobb terjedelmességénél és rendszerénél fogva, önállóan és különlegesen lenne az országgyűlés elé terjesztendő, — a javaslatnak további czimét az idevonatkozó törvényekből következőleg állítjuk egybe: V. czim. A tulajdon szerzéséről és átruházásáról. 55. §. Magyarország területén bárminemű fekvő javak szerzésében a honosulás vagy belföldiség hiánya miatt senki sem gátoltathatik 4). 55—66. §§. mint az ősiségi nyiltp. 15—25. §§. 67. A hol városi vagy telekkönyvek , avagy más efféle nyilvános lajstromok vannak behozva, ingatlan tárgyak iránti dologbani jognak jogszerű birtoka csak ezen nyilvános könyvekbel rendes bejegyzés által nyeretik 5). Ezen bejegyzés bekeblezésnek (betáblázás) neveztetik6). A bekeblezés feltételei és törvényes kellékei a telekkönyvi rendtartásban vannak meghatározva7). 68. §. Mihelyt a tulajdonjogróli okirat a nyilvánkönyvbe beiktattatott, az uj tulajdonos lép a jogszerű birtokba8). 69. §. mint a polg. tk. 442. §. 70. §. » » » 443. §. 71. §. Valamint a tulajdon-, ugy a zálogjognak is, ha tárgya ingatlan, valóságos megszerzésére szükségképen megkívántatik, hogy a követelés az illető telekkönyvbe bekebeleztessék.). A közelebbi törvényes szabályok a telekkönyvi rendtartásban foglaltatnak. 72. §. Valamely ingatlan dolog részese is csak azáltal nyer dologbani jogot a maga jutalékára, ha az arról készített okirat a nyilvánkönyvekbe bekebeleztetik '). 73. §. Azon jogok és ingatlan dolgok birtoka, melyek a nyilvánkönyvek tárgyát teszik, elenyészik, ha ezek a városi vagy telekkönyvekből kitöröltetnek, avagy más nevére jegyeztetnek be 2). 74. §. A nyilvánkönyvekbe bekeblezett oly jogok és kötelezettségek is, melyek egy személyben egyesülvek, csak a nyilvánkönyvekbeli kitörlés által szüntetnek meg 3). 75. §. Ingatlanokra nézve az, kinek nevére azok a nyilvánkönyvekbe bekeblezvék, minden ellenmondás elleni teljes jogot három év lefolyta alatt birtokol elő). 76. §. Az elévülés és elbirtoklás kellékeire, s ott, hol nyilvánkönyvek még nem léteznek, — időtartamára nézve az előbbi magyar törvények érintetlenül hagyatnak. VI. Van a tulajdonnak egy neme, — hálátlan töke ugyan még közöttünk, de az észnek szüleménye és elvitázhatlan tulajdona, mely nem kevesebb joggal követeli a törvények utalmát, mint az anyagi érdekek, — s mindamellett ez ideig alig csak a kiadói üzérkedés cége alatt talált menhelyet: — a szerzői tulajdonjog. A tulajdoni jog az ész szüleményeire és erőműves többszörözésére nézve, melyeket már az id. törv. szabályzat is) a törvény otalma alá helyezett, abban áll, hogy az irodalmi és művészeti termékek az utánnyomás és utánképzés ellen megóvassanak, s az előny, mit a szerző, munkájával elérni akart, minden egyebek kizárásával, törvényileg biztosittassék. A nyomtatás feltalálása előtt e jogot a kézirat birtoka adta meg. Törvények által biztosítani a tulajdont csak azóta vált szükségessé, mióta a kézirat magánbirtokból sajtó útján a nagy közönség kezébe jut, s mint egyszersmind ipar és kereskedelmi czikk, hozatik forgalomba. Az írói tulajdonjog létezését, valamint szükségességét annak, hogy létezzék, s ma már senki nem vonja kétségbe; mindamellett alig 100 éve még, hogy a törvényhozás a sajtóviszonyok elemét rendszeres teendői közé beillesztette. Addig az illetők kérelmére kiadott egyes kiváltságok nyújtottak védelmet, és ezt is az iparnak inkább, mint a teremtőész tulajdonának szempontjából. Azonban mindinkább bebizonyult, hogy a szabadalmazás sem a tulajdon fogalmának, sem a czélnak meg nem felel. Valamely jogot, bizonyos körülmények ») Id. törv. szab. I. 20. §. 4) U. o. I. 21. §. 3) u. o. I. 12. fejezet. 4) 1852. nov. 29-én kelt ősiségi nyiltparancs 14. §. 5) Osztr. polg.rkönyv 321. §. 6) U. o. 431. §. 7) Az osztr. polgárkönyv 432. és köv. §§. azon feltételeket és kellékeket körvonalazzák, melyek tüzetesebben a telekk. rendtartásban tárgyaltatnak. Ezen §§-ok tehát mellőzendők. 8) U. o. 441. §. 9) U. o. 451. §. 5) U. o. 846. §. 8) U. o. 350. és 444. §. 3) U. o. 1446. §. *) U. o. 1467. §. 6) Id. törv. szab. I. 23. §.