Jogtudományi Közlöny, 1880
1880-01-02 / 1. szám
I. SZÁM. (Folyt, következik.) Dr. Vécsey Tamás, egyetemi tanár. 1 Dig. IV. VIII. 45. 2 Dig. IV. VIII. 17. §. 2. ULPIANUS. SÍ plures sunt qui arbitrium receperunt nemo unus cogendus erit senteniam dicere, sed aut omnes aut nullus. 3 Szépen mondja CELSUS. (Dig. IV. VIII. 17. §. 7.) : Si in tres fuerit compromissum, sufficere quidem duorum consensum si praesens fuerit et tertius; alioquin absente eo, licet duo consentiant, arbitrium non valere, quia in plures fűit compromissum, et potuit praesentia eius trahere eos in ejus sententiam. 4 Dig. IV. VIII. 17. §. 6. I11 impari enim numero idcirco compromissum admittitui — quia et si dissentiant invenitur pars major, cuius arbitrio stabitur. I. promittendo létesült köztük, ezen szerződésre azonban- A bírói kinevezések és előléptetések, ciot nyerik a javaslat 386. §-ban, hogy a fél, a ki a választott bíróság megalakításához hozzájárulni szerződés ellenesen, a végrehajtó (!) vagy közjegyző felhívása után Rövid történeti áttekintést szándékozunk nyújtani is vonakodik: a felhívó felet feljogosítja, annak kérel ama viszonyokról, melyek Európa kiválóbb államaiban merésére az illetékes rendes bíróságnál, hogy ez egy a birói kinevezések és előléptetések tekintetében kifejválasztott (?) birót nevezzen ki vagy, ha ezt kérni a fejlődtek s talán nem lesz érdektelen azon tanulság, melyet nem akarná: a választott bírósági szerződést hatályta e vázlatból levonhatunk, tekintettel főleg a legközelebbi fapnak véve, igényeit rendes peruton érvényesítheti. Egy jogászgyülésnek e kérdésben hozott határozatára. szerübb eljárás ez mint az 1868: LIV. t. cz. 499—501. §§-aiban foglalt eljárás 4—4 bíró jelölésével és a recusatio jogának gyakorlásával. Nem ismételjük azon adatokat, melyek a VII. jogászgyűlés «évkönyvé»-ben foglalt hason tartalmú véleményemben feltalálhatók. Czélunk néhány jellemző s kevésbbé A felbontás megengedése és a kártérítési igény ismert vonással kiegészíteni ama képet, melyet ott csak épségben tartása mellett megengedendőnek vélem a körvonalaiban tartunk szükségesnek feltüntetni. biró választási szerződés erejének biztosítását pénzbírság kikötése által is. Francziaország birói szervezetének fejlődése kiváló mérvben vonja magára figyelmünket, ha a birói ki neve Ha a szerződésben meg vannak nevezve a válasz résok és előléptetések rendszerét veszszük szemügyre, tett birák s közülök egy vagy több meghalna, képte-1 A franczia büszkén tekint e birói szervezetre, mely lenné válnék, vagy nem fogadná vagy nem fogadhatná bátran elmondhatni, az összes franczia álllamintézmények es a birói tisztet: ez hatálytalanná teszi a biró válasz között az egyedüli, mely az államot és társadalmat feltári szerződést. (395 §. d.) Ellenben ha pactum de compromittendo létesült, és a bírák utólag lettek megnevezve, vagy a rendes perbíróság által kinevezve, s bármi okból nem gyakorolnák a bíráskodást, a bíróság ismétt kiegészítésének lehet helye, tehát a fél újabb választásra hívandó fel, illetőleg a perbírói kinevezés újólag keressék ki, s csak ha ez igénybe nem vétetik, válnék hatálytalanná a biró választási szerződés. Látjuk tehát, hogy ha valóságos compromissum létesült a felek közt ez a választott biró személyének áll vagy elől és így a compromissum esetében, ha csak a szerződés mást nem tartalmaz, elfogadjuk ULPIANUS ezen nézetét: in compromissis arbitrium personae insertum personam non egreditur. Ellenben a pactum de compromittendo szívósabb természetű és megtűri a birósági személyzet változását, és igy translatio iudicii történhetik. A felek peres ügyeik eldöntését szerződésileg egy vagy több, de mindig páratlan számú bíróból álló választott bíróságra ruházhatják. Tehát a választott bíróság lehet akár egyes, akár társas bíróság. De a javaslat főleg a társasbíróságot tartja szeme előtt. Úgy azonban, hogy az ítélet érvényességéhez a választott bírák többforgató viharok után, az állandóság imponáló jellegét mutatja fel. Megingott nem egyszer, a politikai és társadalmi küzdelmek többször meghamisították legsajátabb lényegét, de azért fennáll máig régi, dicsteljes traditióival s tiszteletet parancsoló tekintélyével s még azok is, kik mint a napokban a République Frangaise s előtte az ugyanazon forrásokból merítő Nouvelle Reutte-ban DEMOMBYNES, gúnyosan «arche antique»-nak nevezi a jelenlegi birói szervezetet, melyet újjá kell alakítani, rögtön kijelentik, hogy tiszteletben akarják tartani ama hagyományos, nemes szellemet, mely az institutió lényegét képezi. A franczia társadalom, mely a hatalom és önkény ellenében s a legborzasztóbb rázkódások közepette, egyedüli reményét és biztonságát a bíróságokban kereste, féltékenyen őrködött ezen institutió fölött s évszázadokon keresztül látjuk, hogy folyton küzdött azon garantiák létesítéséért, melyek a hatalom korlátlan befolyását és uralmát a birói intézmények és különösen a birói testület felett korlátolni voltak hivatva. Csoda-e, ha e titáni küzdelem a viszonyok hatalma folytán szélsőségekre is vezetett? FLOURENS, ki pedig a végrehajtó hatalom korlátségének szavazata elegendő. Egyhangúság nem kivánlan jogát védi kellő alkotmányos felelősség mellett, a tátik, de a kisebbség nem határozhat. Azonban a jelenlét birói kinevezésekre és előléptetésekre, az Institut által és közreműködés valamennyi biróra nézve elenged- jutalmazott művében: Organisation judiciaire et admitetlen közösség. 3 A harmadik bírónak távolléte érvény-nistrative de la France 1814—1875 azt mondja, hogy jelenné tenné az eljárást. Hogy «többség» képződése «a régi franczia monarchia alatt, midőn a végrehajtó soha ne legyen lehetetlen ezért kell, mond ULPIANUS 4, a hatalom nem volt felelős tetteiért, a bíróságok önkiegépáratlan számú bíróból állni a választott bíróságnak:: szitési rendszere hasznos ellensúlyt képezett az uralkodó általános, nem pedig viszonlagos többség értendő mindenható hatalmával szemben. Ezen eszme, mond Javaslatunk a felekre bizza azt, hogy hány tagból hatnak e traditio, fennmaradt napjainkig s bár nem állítják össze a választott bíróságot, melyre ügyekel egyszer a viszonyok befolyása következtében visszás döntését ruházzák. Csak azt köti ki, hogy páratlan legyen kinövésekre vezetett, jelentkezik a legújabb reformtörekű szám. A compromissum egy bíróval is megáll, pactum résekben is, de compromittendo legalább háromra gondol. Helyes. Érdekes történelmi okmányt képez a franczia biróhogy mellőztetik az 1868: LIV. 498. §-a, a mely nem zártságoknak önkiegészitési rendszerére vonatkozólag az Ötnél sem többet sem kevesebbet. Etats Géneraux 1483-ban a királyhoz intézett felirata: Legnagyobb királyaink, — igy szólnak a rendek — mint szt. Lajos, szép Fülöp, V. Károly és a dicső VII. Károly, megfontolván, hogy önmaguk nem ismerhetik oly tüzetesen alattvalóikat, hogy ne csalódnának gyakran választásukban, elrendelték, hogy valahányszor birói állás üresedik meg, azon törvényszék, hol az az 1 Sous l'ancienne monarchie francaise, oü le pouvoir executif n'était pas responsable de ses actes, le recrutement de la magistrature par elle-méme apportait un util contrepoids á la toutepuissance du souverain. (50 lap.)