Jövő, 1921. július (1. évfolyam, 109-135. szám)

1921-07-24 / 129. szám

I SZERKESZTIK : GIHAMI ERIVÓ­ és LOVÁSZY MARTON Bécs, 1921 julius 24. vasárnap 29. szám 1. év Üigyelen­k naponta, hélfa kivételétől Szerkesztőség és kiadóhivatal? Mtp, V., Rechte Wienzeile 79 C'f Telefon 30-57 , TivfrsU dm, Jövö, Wiw Egyes szám fra Ausztriában...............................5 korona Cehszlovákiában.....................1­40 UK Jugoszláviában.............................1 dinár Romániában..........................7 lei '* Onfest pásti tiksríki síim: 39.879 CMtattovák pretatikatild nini! 39.840 Jugoszláv pás­tiksríki síim i 40.106 németországi folyószámla* Deutsch* Sank, Bsrlt* Hirdetéseket Ausztria területéről egyedül Schale's H. hirdető Irodája (Wien, l„ VioUzene 11. a Telefon 809, 5271) vesz föl .: A rettegő kormány. írta Lovászy Márton. A magyar kormány sem kerülhette el azoknak a kormányoknak a sorsát, amelyek nem a nép többségének akara­tára és bizalmára támaszkodnak, hanem egy erőszakos kisebbség uralmát akar­ják az erőszak és megfélemlítés eszkö­zeivel föntartani. Az ilyen kormányok­nak az a sorsuk, hogy elvesztik nyugal­mukat és biztosságérzetüket; rémlátók, idegesek, ijedezők lesznek, minden­ bokorban összeesküvést sejtenek és éjszakáikat a forradalomtól való félelem teszi álmatlanokká. Ez az a lelkiállapot, amely a zsarnokokat egyre előbbre űzi, hajszolja az elnyomás és embertelenség gyalázatos pályáján ; ez okozza, hogy előttük mindenki gyanússá válik, aki él és mozog, és ekkor következik be az az időpont, hogy a folytonos rette­gésben élő kormány ártatlan em­bereket vesz üldözőbe csupán azért, mert azoknak gondolatvilága nem egyez­vén az övével, azokban mindjárt forra­dalmárokat, összeesküvőket sejt. Hatá­rozott típusa volt az ilyen kormányzat­nak a Kun Béla tanácskormánya, amely mindenütt és mindenben ellenforradal­mat látott és százával tartóztatta le a békés embereket, de ugyanide jutott most már, amint látjuk, Bethlen István gróf kormánya is, amelyet a forradalom­tól való rettegés hajt ab­ba, hogy ártat­lan e­mberek könyörtelen üldözőjévé legyen. De hát miért ez a rettegés a forra­dalomtól ? Ha a Bethlen kormány vala­melyik tagja véletlenül elolvasott volna egy középiskolai történelmi kézikönyvet, abból megtanulhatta volna és megtanít­hatná rá miniszter-kollégáit, hogy a f­orr­ad­almak mindig fölül­ről csinálódnak. Annak a kor­mányzatnak,amely a népakaratnak becsü­letes kifejezője, bölcs irányítója és hű­séges formába öntője, nincs mit tarta­nia a forradalomtól, mert hiszen akkor a nép önmaga ellen csinálna forradal­mat, ha az­ ilyen kormányzat ellen erő­szakos ellenállást fejtene ki. A forrada­lom veszedelme csak ott forog fönn, ahol kormányzat és népaka­rat egymással szemben ál­lanak, vagyis ahol a kormányzat vagy elnyomni, vagy meghamisítani, vagy kijátszani igyekszik a népakarat érvényesülését. Európában ma már nem szokás ilyenképen kormányozni, te­kintsen a magyar kormány nyugatra vagy akár keletre is, mindenütt azt fogja látni, hogy a kormányok mindenütt gondo­san mérlegelik a közvélemény ér­demes megnyilvánulásait és intézménye­sen, alkotmány­szerűen gondoskodnak arról, hogy a népakarat szabályos, nyu­godt mederben érvényesülhessen. Más­szóval, szerte egész Európában d­e­­mokrácia van, ami azt jelenti, hogy kormányok és népek egyek­­n­e­k érzik magukat. Ellenben ahol a kormány mást akar, mint a nép, ott mind­járt baj van; ott, amint a Bethlen-korrmány példájából látjuk, örö­kös a súrlódás a kormány és a parla­ment, kormány és társadalom, kormány és nép között. A magyar nép belső és külső békét, társadalmi kiegyenlítődést, demokratikus átalakulást, földreformot és egyéb szociális reformokat akar és el akar helyezkedni a háborús kata­sztrófa által teremtett új helyzetben, hogy nyugodtan dolgozhassák és biztosíthassa megélhetését és jövőjét; ámde a ma­gyar kormány vissza akarja te­relni a dolgokat oda, ahol a­­h­áború előtt voltak, vissza akarja állítani a királyságot, úri ural­mat, a régi politikai rendszert, amely­ben a kormány parancsolt és a nép en-­ gedelmeskedett, ahelyett, hogy megfor­dítva, a kormány lenne a népakarat végrehajtója. Egész Európa előre akar menni és vele akar menni a a magyar nép is, csak a magyar kor­mány akar hátrafelé „curukkolni“ és azt akarja, hogy vele curukkoljon az egész ország. Mit használ ilyen helyzetben az, ha a kormány ártatlan embereket letar­tóztat és üldöz? Ez a dolgok lényegén mit sem változtat és a betegséget nem­csak nem orvosolja, hanem súlyosbítja. Kun Béla bukását sem akadályozhatta meg a túszok százainak letartóztatása. Pedig milyen egyszerűen lehetne a dol­gon segíteni! Csak európai mó­don kellene azt az agyongyötört or­szágot kormányozni. De éppen ez az, amire a Bethlen István kormánya nem képes. Hiszen ismerjük mi már a nemes grófot régebbről; ő sohasem fogta föl úgy a politikát, hogy az a népakarat érvényesítésének a mestersége, hanem mindig úgy, hogy ez az a mesterség, amellyel az úri klikkek, a kaszinók é­s­­ egyéb társaságok akaratát rá lehet furfang és erőszak útján oktrojálni az országra. Ezért volt ő ellensége az általános választói jognak és hű­séges segítőtársa Tisza Istvánnak az általános választójog megbuktatásában. És most sem azért nevezték ki minisz­terelnöknek, hogy a népakaratot, vagy, mondjuk, legalább a nemzetgyűlés aka­ratát képviselje, hanem azért, hogy a nép és nemzetgyűlés kijátszásával, el­­ámításával és ha kell, elnyomásával és megfélemlítésével keresztülvigye azt, amit ő és úrtársai akarnak, az ú­j, demokratikus Magyaror­szág megszületésének meg­akadályozását. Hiábavaló erőlködés! Ezt a törté­nelmi eseményt ideig-óráig késleltethe­tik, de meg nem akadályozhatják. Szen­vedést okozhatnak az országnak és egyeseknek, százaknak és ezreknek, de az idők kerekét visszafelé nem forgat­hatják. Legfölebb megtehetik még­­egyszer azt, hogy az átalakulás nem lesz sima, hanem fájdalmas és rázkódtatásokkal teljes. A felelősség ezért az övék lesz, de az övék lesz — a büntetés is. Ezt érzi és ettől retteg a magyar kormány és bizony — igaza van! Persian! hazaárulással vádolják. _. ..... -ft.—_ A liberals biok kivetali a kormányr­ól a vádak közlését. — Gyorsított eljárás szerint ítélkeznek Szász Zoltán és Gergely Győző fölött. — Föltevésekre* alapítják a vádakat. A rendőrség szerint dr. Eaadzsar eltűnt Budapestről. — A J 8­9­8 munkatársétól. — Bécs, július 23. Amint jeleztük, valóban kierősza­kolja a kurzus a legesztelenebb és leg­­fölháborítóbb hazaárulási pert a letar­tóztatott Perb­án Ádám volt kormánybiztos ellen és ugyancsak eféle pörbe fogja gyorsított eljárás szerint a szintén letartóztatásban lévő Szász Zoltán és Gergely Győző újságírókat is. A kurzuslapok — meg­rendelésre — tele tüdővel üvöltenek fantasztikus vádakat ellenük és uszítják rájuk a bíróságot. A leglényegesebb és legfontosabb ebben a gyalázatos hajszában, hogy csak fellengős bom­­basztokba burkolják a vádakat, konkrétumot egyáltalán semmit nem tudnak föl­hozni ellenük. A vádakat tisz­tán föltevésekre alapítják , a föltevések és gyanúsítások gyártásában pedig ez­úttal sem tagadják meg magukat. A liberális biok, amellyel — szintén föl­tevések alapján — összebonyolítják az üldözötteket, a legenergikusabb­an kö­veteli a kormánytól, hogy közölje a vádakat a nyilvános­sággal, mert védekezni akar. A kormánynak azonban esze ágában sincs, hogy vádjait nyilvánosságra hozza, csak eféléket dobál a levegőbe ; hazaárulás, politikai összeesküvés,­­ de, hogy mi­vel követték el ezeket a főbenjáró bű­nöket, arról egyetlen pozitív állítással nem tudnak szolgálni. Amit még ki le­het olvasni vádjaikból, az most is csak az, hogy „bebizonyítottnak látszik, hogy a Jövő című lapnak tudósításokat küldtek“. Tehát ezt sem tudják bebi­zonyítani, de ez nem fontos nekik. Mint ahogy az sem fontos nekik, hogy ha eset­leg tényleg küldtek volna tudósítást, vagy írtak volna cikket a J­ö­v­ő­be, mint ahogy Szász Zoltán tényleg írt, nevének aláírásával­­ irt-e át olyas­mit, ami hazaárulás és eféle bűn? Eziránt egyáltalán nem érdeklődnek, nekik nem fontos, hogy mi van a cikkben vagy tudósításban, vagy minek nevezik, nekik csak az a fontos, hogy „bebizonyítottnak látszik ... ez már elég, hogy kiszemelt áldozataikat elítéltessék legalább is életfogytiglani fegy­házra. Az eddigi hosszú hallgatás után megszólal a rendőrség végre és hírt ad dr. Madzsar Józsefről is. Azt jelenti a főkapitányság, hogy le akarták tartóztatni, de eltűnt, eltávozott Budapestről. A legsötétebb gyanút kelti ez a rendőri jelentés; megerősíti azt a rettenetes gyanút, hogy a rendőrségről, a­m­i­k­o­r le akar­ták tartóztatni, különítmények tüntették el Madzsar Józsefet, akinek sorsa miatt most már a legsúlyosabban aggódniuk kell mindazoknak, akik csak ismerték ezt a szelídlelkű tudást: a rendőrség beismeri, hogy eltűnt! Jelentéseink a következők : Hazaárulási vád föltevések alapján. A Jövő budapesti munka­társa jelenti, hogy „Az Est“ szombaton délben megjelent számában P­e­r­s­­­á­n Ádám és dr. Kósőd Alpár ügyében a következő értesüléseit közli: A külföldi sajtó tudósítása és az emigránsokkal való meg nem engedett összeköttetés miatt előállított Persián Ádámot és dr. Rejőd Alpári Andréka Károly rendőrfőtanácsos, a politikai osztály vezetője hallgatta ki. Eszerint megállapítást nyert, hogy mind a ketten az állam és a társadalom hatályosabb védelméről szóló rendelkezésekbe ütköző­cselekményeket követtek el, mire Andréka főtanácsos áttette ügyüket a bűnügyi osztályra. Katona Rezső főtanácsos, a bűnügyi osztály vezetője elrendelte a bűnügyi el­­járás megindítását. Dr. Ha­lász Miklós ügyvéd, Fersián vé­dője fölolyamodott a határozat ellen. A védelem szerint, a bűncselekmények elkövetésére nincs semmi kisogyíték és csupa feltevések Kerepelnek az ügyben. Valószínű, hogy a letartóz­tatottakat még a mai napon átkisérik az ügyészségre. Az „Ungarische Rundschau“ jelen­tése szerint a „Nemzeti Újság“ tudni véli, hogy Persián Ádám „nagysza­bású politikai összeeskü­vésben vett rész­t.“ Mint ez a keresztény nacionalista lap jelenti, már régebben fölmerült politikai körök­ben a gyanú, hogy egyes liberálisan és demokratikusan gondolkozó politikusok összeköttetést igyekeztek szerezni a kis­­ántant kormányaival, hogy a keresztény nemzeti Magyarország rendjét megdönt­­sék. A „Nemzeti Újság“ továbbá je­lenti, hogy Persián tegnapi kihallgatása folyamán még további súlyos vádmomentumok merültek föl ellene, úgy hogy hazaárulás címén fogják folytatni az eljárást. Egyes budapesti lapok szerint Per­sián Ádám a magyar-lengyel kereske­delmi kamara titkára volt és ebben a minőségében tett utazásai folyamán „Csehszlovákiában és Lengyelországban tárgyalásokat“. E hírekkel szemben, mintha Persián vezető szerepet vitt volna a magyar­lengyel kamaránál vagy annak titkára lett volna — mint a jö­vő buda­pesti munkatársa jelenti —, báró Nyáry Albert, a kamara el­­nöke kijelenti, hogy Persián semmiféle szerepet nem töltött be a kamaránál, hanem csakis mint export-import kereske­dő kerint az egyesület tagjainak sorába. A liberális biok Persián és Rejőd letar­tóztatásáról. A jövő budapesti mun­k­a­t­á­r­s­a jelenti: Ellenzéki politikai körökben élénk figyelemmel kisérik d­r. Rejőd Al­pár és Persián Ádám letartóz­tatásának ügyét, mert bizonyos oldalról Rejőd és Persián ügyét máris össze­függésbe hozták a liberális ellenzékkel. A munkások és polgárok szövetségétől, a liberális bsoktól „Az Est“ szombaton a következő információt kapta: „ A két letartóztatás a legna­gyobb mértékben meglepte a párt­­­szövetség tagjait, mert a két letar­tóztatottnak politikai vagy újságírói munkásságáról nem voltunk tájé­kozva. Mi magunk kívánjuk a leg­erélyesebben, hogy az ügyre világos­ság derüljön, mert nem akarjuk, hogy az általunk kitűzött politikai célok károsodjanak. Senkinek meg­bízást nem adtunk arra, hogy más országokkal a mi megbízásunkból érintkezést keressenek vagy tárgyal­janak, sőt szövetségünk megalakulá­sakor kimondotta, hogy célja tisztán a belső politikai erő elrendeződésének elősegítése. Tudjuk, hogy sok az ellenségünk és azért már óvatos­ságból is tartózkodunk minden olyan akciótól, amely gyanúsításra adhatna okot. — Ezen az oldalon mit sem tud­nak arról, hogy az a nagyszabásúnak hirdetett hazaárulási per, amelynek Windischgraetz herceg adatai szol­gálnak alapul, meg fog-e indulni ?

Next