Jövő, 1921. október (1. évfolyam, 188-215. szám)
1921-10-27 / 211. szám
. év Bécs, 1921 október 27, csütörtök szám Megjelenik naponta, hétfő kivételévé Egyes számára Ausztriában ............... lfrkoló Csehszlovákiában. ........... .1*40 c... Jugoszláviában ............. .1 dinár Romániában ............... 2 lei Szerkesztőség és kiadóhivatal: Wien, V. kerület, Rechte Wienzeile 79.:.? Telei oá 30-57 « Távirati dm: Jövő M > Osztrák postatakaréki szám: 149.679 Csehszlovák postatakaréki szám: 59.640 Jugoszláv postatakaréki szám: 40.106 Németországi folyószámla: Deutsche Bank, Berli Hirdetéseket Ausztria területéről Schalek H hirdető irodája (Wien, I. kerület, Wollzeile 11. sz. Telefon 809 és 5271) és a kiadóhivatal vesz fel A kisántánt a Horthy-hadsereg lefegyverzését követeli. Csütörtök a csehszlovák mozgósítás első néwja. Károlyt és Zitát elszállították Tihanyba. Az exkirályt Európán kívül akarják internálni. Andrássyi Rakovszky és Gratz fogsága. — Lehár ezredest megölték? Apponyi lemond a mandátumáról. Bécs, október 26. A J ,5-VD már jelezte, hogy az exfertály meghiúsult kalandja újabb bonyodalmak forrása lehet. Ez a prognózis, sajnos, úgy látszik, beválik. A kisántant államai, különösen Csehszlovákország és Jugoszlávia nem tekintik az ügyet Károly volt király elfogatásával elintézett neje.. Az ő fölfogásuk szerint Magyarország rájuk névre állandó veszedelem forrása és most elérkezettnek látják az időt, hogy ennek a veszedelemnek egyszers miindenkorra elejét,, vegyék." A mái, amellyel ezt a célt el akarják érni, a trianoni békeszerződés pontos végrehajtása. Ez a szerződés előírja azt, hogy Magyarország hadseregét az előírt létszámra, vagyis 35.000 emberre leszállítani köteles és hogy ezt a létszámot, nem sorozás, hanem önkéntesek toborzása révén állíthatja ki. A leszerelésre a békeszerződés az életbelépéstől számítva három hónapot tűz ki és ez a határidő e napokban jár le. És éppen erre az időre esik a csehszlovák mozgósítás, amelynek első napja október 27-ike A helyzet rendkívüli komolyságát az jellemzi leginkább, hogy Csehszlovákia, amely Károly exkirály Magyarországban való megjelenésének hírére, rendelte el a mozgósítást, nem vonta vissza ezt a rendelkezést, habár az exkirály kalandja időközben kudarcot vallott és ő maga is fogságba került. Ugyanez a helyzet Jugoszláviában is, az elrendelt katonai intézkedéseken ott sem változtatott semmit sem a Károlykaland dolgában bekövetkezett fordulat. Most tűnik ki a Magyarországon két év óta folytatott politikának teljes botorsága és veszedelmessége. Horthyék most már rájöttek arra, hogy a fenforgó erőviszonyok között Magyarország nem dacolhat a körülötte lévő államok együttes erejével, hiszen maga Horthy konstatálta hadseregparancsában, hogy a király-kérdésben az ilyen dacolás az ország végrehatását okozná. Mégis az történt, hogy két álló esztendeig az öklüket rázták a kisántánt felé, a döntő pillanatban pedig meghunyászkodtak előtte. Mennyivel okosabb, helyesebb politika lett volna, ha mindjárt kezdetben helyesen mérlegelve az erőviszonyokat, megértést iparkodtak volna létrehozni a szomszéd országokkal. Akkor nem került volna a sor semmiféle megalázkodásra és nem került volna az ország most abba a válságos helyzetbe, amikor már a király kérdésben tanúsított engedelmesség sem oldja meg a súlyos bonyodalmat. Híre érkezett ugyan annak, hogy a nagyántánt a mozgósítási rendszabályok abbahagyására akarja rábírni a kisántánt államait, sőt egyik hír arról számol be, hogy Anglia komoly lépést tett Belgrádban a mozgósítás abbahagyása iránt. Ez a hír azonban ma nyert megerősítést, sőt annak teljesen ellentmond Benes csehszlovák külügyminiszter mai parlamenti teszére, amelyben a legerélyesebb rendszabályokat helyezi kilátásba és kijelenti, hogy ez mind a nagy, mind a kisántanttal teljes egyetértésben történik. E jelek szerint, Magyarországra nézve a legvégzetesebb, katasztróaszerű bonyodalom csak úgy kerülhető el, ha Horthyék teljesen szakítva eddigi politikájukkal, a leggyorsabban és a legteljesebb mértékben eleget tesznek a trianoni békeszerződés feltételeinek, a lefegyverzés, valamint Nyugatmagyarország kérdésében éppúgy, mint a többi kérdésekben is. Az eddigi kurzuspolitika tökéletes csődöt mondott, mert konszolidáció és kibontakozás helyett a legveszedelmesebb válságba sodorta azországot. E nagy válság mellett a nyugati államok diplomáciáját az a kérdés foglalkoztatja, hogy mi történjék Károly exkirállyal és a Habsburgokkal? Hogy Magyarországnak az összes Habsburgok trónvesztését ki kell mondania, ahhoz kétség sem férhet. (Mennyivel méltóbb és okosabb lett volna, ha a magyar nemzetgyűlés, úgy amint mi sürgettük, önként" mondja ki a Habsburgok trónvesztését!) Az exkirály személyén pedig az a szándék, hogy — babái nem kívánnak belőle mártírt csinálni— olyan helyre internálják, ahonnan trónfoglalási kísérletét meg nem ismételheti. Ez a hely alighanem Európán kívül fog esni. Apponyi Albert grófot, aki a magyar politikában teljes félszázad óta vezet szerepet visz, annyira lesújtották az események, hogy lemond mandáturaára és visszavonul a politikai élette Andrássyt, Rakovszkyt és Gratzot pedig lázadásért és felégsértésért (!) állítják bíróság elé. Ha véletlenül másként esik ki a dolog, akkor ma Hoith és Bethlen állanának, mint lázadói, és felségsértők a bíróság előtt... szándékáig ha akár a Habsburgokról, akár a leszerelésről, akár pedig Nyugatmagyarországról van szó. A csehszlovák kormány a mozgósítással és diplomáciai lépéseivel a maga részéről is biztosítani akarja Európában a békeszerződésekkel megalkotott rendet. Ebben a törekvésében a szövetségesek támogatásáról biztosítva van. Ez alkalommal végleg el akarják intézni a Habsburg-kérdést, követenni fogják Magyarországtól a leszerelést, valamint a burgesslaadi konfliktus megoldását, Csehszlovákia a békeszerződések végrehajtását akarja, semmit egyebet; ebben pedig Franciaországgal és a többi szövetségessel teljes egyetértésben jár el. Jugoszlávia demokratikus magyar k©aamási^sat©f sürgős Srác, szeptember .29. (T. l£. B.) A ,Tagespost“ jelenti Belgrádból. A minisztertanács kedden tartott hosszabb ülésen elhatározta, hogy Károly ügyében három fö 11 étélt szab: 1. Károlynak örök időkre való eltávolítását Magyarországból. 2. Garanciákat a béke tekintetében a jugoszláv határokon. 3. Demokratikus rezsim inaugurálását Magyarországon, amely garantálja a tartós békét. A minisztertanács arról is tanácskozott, minő kártalanítást követeljen Jugoszlávia Magyarországtól. A radikális „Samonprava“ című lap ugyanolyan szankciókat követel Magyarországgal szemben, mint aramőket a, nagy ántant Németországgal szemben, keresztülvitt a béke és a nyugalom föntartása érdekében. Cse S Szlovákia folytatja a mozgósítást. Végleg el akarják intézni Szagyapország löggöngyeit. Benes külügyminiszter nyattkozata, Páris, október 26. Dr. Benes csehszlovák miniszterelnök a „Matin“ prágai levelezőjének a következőket mondotta: Károly új restaurációs kísérlete a kisántantot a szükséges intézkedések megtételére kényszeríti, hogy a jövőben minden oly akciót lehetetlenné tegyen, amely Középeurópa konszolidációját hátráltathatná vagy veszélybe dönthetné. Habár újabban Magyarországból kedvezőbb hrek érkeznek, Csehszlovákia folytatja a szorgo Sitárt. A magyar kormány úgy látszik, be akar,a bizonyítani lojalitását a békeszerződésekkel szemben. A mostani helyzetre való tekintettel azonban követelni kell, hogy a magyar kormány is csak félig, Jcancsa teljesen bizsnyínsa be jó A mai Magyarország nem garanciája a békének. Prága, .október 23. ,■ (Csehszlovák Sajtóiroda.) A ,,C S slovenska Republika“ Írja Tavoly elfogadásáról: Miként meganulta most Magyarország, hogy Habsurg Káróly’ visszatéréséről szó sem ehet, úgy meg kell tanulnia azt is, hogy minden reményt adjon föl a trianoni béke megváltoztathatóságát illetőleg. Ránk és a kisántantra nézve — írja a nevezett lap — legfontosabb, a békének és a nyugalomnak a biztosítéka, ezt azonban a mai Magyarország sem a Habsburggal, sema a Habsburg nélkül nem nyújtja. Magyarország illejalitása következtében minden igényét elvesztette arra nézve, hogy vele szemben elnézést tanúsítsanak, oőt elvesztette azt is, azait a velencei szerződés hozhatott volna neki. A »és a szakjai Habsburg Káolyt ugyan elfogták, de gonosz kannája ezzel még nincs befejezve. A gökerét, a veszedelem állandó forrását ,kell megsemmisíteni. Lehetetlenné kell enni, hogy Középeurópában ismét olyan helyzet keletkezzék, hogy kalandorok. — amilyen most a Habsburg volt, de -'.milyen holnap egy másik lehet, *— bátorságot vehessenek olyan gonosz és veszedelmes kísérletekhez, amilyen Habsburg Károly legutóbbi vállalkozása volt. Veszélyben a velencei megegyezés. Prága, október 28. A Casp . jelenti: Ama mértékadó magyar körökben uralkodó fölfogás, hogy a velencei szerződést teljes egészében keresztül fogják vinni, csupán a magyar krmánynak lehet az álláspontja, amely, úgy látszik, egy alapvető szempontot figyelmen kívül hagy. Tudvalevő, hogy a nyugatmagyarországi helyzet, amely alapja volt"" a velencei megegyezésnek, egyben Károly pucskísérletét is okozta. A fölkelő bandákat — amelyek Nyugatmagyarországon folytatták üzelmteiket és azután Osztenburg vezetése alatt reguláris csapatokká alakultak — a magyar kormány látta el fegyverrel és munícióval. A velencei szerződés a lojalitás bizonyos mértékének föltételezésére volt fölépítve és, így legalább is kétséges, hogy továbbra is érvényben maradhat, minthogy a föl-,tételezett lojalitásban csak, jó cíjak.