Műszaki Egyetem - A Jövő Mérnöke, 1953 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1953-02-13 / 1. szám
Emeljük népnevelő munkánk színvonalát ügyetemi tanulmányi és witi . A munkánk színvonalának emelése terén igen komoly feladat vár párt- és DIS- szervezetünk egységes népnevelő hálózatára. Az elmúlt években azonban — mindezideig — éppen ez volt leggyengébb területe egy nemi mozgalmi életünknek. Ezek felismerése és a népnevelőmunka elsőrendű fontosságának tudata késztette :?. Építőipari Műszaki Egyeem pártbizottságát arra, hogy az I. és V. alapszerv népnevelőmunkáját megvizsgálja és ennek alapján határozatokat hozzon az egész pártszervezet népnevelőmunkájára. A vizsgálatot végző brigád tagjai, belsülyttéseik során igyekezek meggyőződni azokról azapvető kérdésekről, melyek egyetemi, politikai nevelőmunka szempontjából a legjelentősebbek. A vizsgálat megállapította, hogy az új szervezeti forma határozott javulást eredményezett pártszervezetünk munkájában. Azzal, hogy az alapszervek titkárai és néhány vezetőségi tag a tanszemélyzet közül került ki, lényegesen magasabb lett a vezetés, így a népnevelőmunka irányításának is a színvonala és a tekintélye. Leginkább tanulmányi munkára való mozgósítás területén nyilvánult ez meg, ahol egyes tanulókörök (mint pl. az Ép II. évf. V. tk. és a III.évf. 2 tk., Mém. IV. évf., Hid-es tk), a gyengék segítésével, tanulópárok szervezésével, a tanfegyelem megszilárdításával és helyes versenyszellem kialakításával jó munkát végeztek. Általában azonban nem sikerült döntő fordulatot elérni a népnevelőmunka egyetemi színvonalra való emelésére.-n A munka minősége nem áll egyenes arányban a pan hímiaapunk számával. A legkomolyabb hiányosságok éppen a legdöntőbb kérdésnél, az eszmei politikai nevelőmunkánál tapasztalhatók, pontosan úgy, amint azt a K. V. határozata felveti. Még mindig találkozunk egyetemünkön a nyugati folyóiratokat böngésző (és terjesztő), kozmopolita építészeti elveket hangoztató hallgatókkal és tanszemélyzettel. Népnevelőink , többnyire opportunizmusból, vagy hiányos elméleti képzettségük miatt,nem tudják eredményesen felvenni a harcot ezen a téren, sőt gyakran maguk is vés, vagy éppen ellenséges eszméket hangoztatnak. Komoly hiányosság tapasztalható ötéves tervünk, szocialista építésünk eredményeinek vagy a Szovjetunió hatalmas technikai vívmányainak ismerete körül. Nem ismerik népnevelőink eléggé hazánk életének belső problémáit, a felmerülő nehézségeket és azt a hatalmas erőfeszítést, melyet éppen a gyors fejlődés, a szocializmus építése kíván tőlünk, így természetesen hiányzik a kellő áldozatvállalás és felelősségérzet nemcsak hallgatóinknál, de még népnevelőinknél is. Nem választható ez el attól, hogy pl. a II. éves építész 7. tk. marxizmus vizsgáján a népnevelők beismerték, hogy az egész félév folyamán egyetlen szépirodalmi könyvet nem olvastak, moziban, színházban hónapokkal azelőtt voltak csak. Komoly hiányosság, hogy a rendszeres szívós nevelőmunka helyett sok helyen kampánymunkának fogják fel megbízatásukat, vagy pedig megelégednek a mechanikus „hírközlő” szereppel. A jó szervezeti életre igen káros hatással van a népnevelőhálózaton belüli lazaság, a fegyelem hiánya. Fenti hibák megvitatása után a pártbizottság határozatokat hozott a népnevelő munka megjavítására. Először is szükségesnek tartottuk a népnevelők számának csökkentését oly módon, hogy minden tanulócsoportban csak 3 népnevelő legyen, melyek közül kettő a tanulócsoport pártmegbízottja és DISZ megbízottja. Ezek természetes a legkiválóbb hallgatók közül kerülnek ki. Feltétlen meg kell javítani a népnevelő értekezletek színvonalát. Ezt azzal kívánjuk elérni, hogy egy hónapra előre kidolgozzuk a népnevelőmunka irányelveit (melyet az alapszervek saját területükre konkretizálnak), az értekezleteken pedig felváltva politikai és szakmai-politikai előadásokat tartunk. Valamennyi népnevlőértekezleten — az elmúlt két hét munkájának értékelése közben — rendszeres módszerbeli segítséget kapnak népnevelőink. A következő fontos kérdés a népnevelők elméleti képzettségének növelése. Ennek érdekében — előre meghatározott terv szerint, — a színvonal emelése érdekében brossúrákat, illetve szépirodalmi könyveket fognak olvasni népnevelőink, melyeket egy hónapban egyszer, rövid konferencián megvitatnak. Az elméleti képzettség növelése érdekében természetesen fokozottabb igénnyel lépünk fel, a marxizmus-leninizmus tananyagának, illetőleg a tanszemélyzet ideológiai oktatása anyagának elsajátítása terén a népnevelőkkel szemben. Meg kell javítani munkánkat az egyik leglényegesebb és legelhanyagoltabb területen, a diákotthonokban. Konkrét feladatokkal kell ellátni népnevelőinket ezen a területen is, melyet megfelelő ellenőrzés kövessen. Valamenynyi funkcionáriusunknak és így népnevelőinknek is meg kell érteni azt, hogy nemcsak itt az egyetemen, hanem a diákotthonokban is jelentős munka vár rájuk. Azonban mindez az:!' -k és a többi határozat végrehajtásának is első feltétele az, hogy megjavítsuk a szervezeti fegyelmet, ne tűrjük meg a legkisebb lazaságot, hanyagságot sem. Népnevelőink olyan fegyelmezett, példaadóan dolgozó, ill. kiváló tanuló elvtársak legyenek, akik középpontjai, irányítói évfolyamuk életének és bizalommal fordul hozzájuk mindenki egyéni problémádra. Most, a második félév küszöbén, fokozott lendülettel lássunk hozzá új egyetemünnk és új pártszervezetünk első évének eredményes tanulmányi és politikai munkájához a félévinél lényegesen jobb viszgaeredmények elérése érdekében. Február 18-án kezdődik a magyar-szovjet barátság hónapja Február 18-án kezdődik a Magyar-Szovjet Barátság Hónapja. Február 18-án a magyarszovjet barátságii, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezmény aláírásának 5. évfordulóján ünnepi díszelőadással nyílik meg a Magyar-Szovjet Barátság Hónapja. Az ünnepi hónapra küldöttség érkezik hazánkba, melyben kiváló tudósok, művészek, sztahanovisták, sportemberek vesznek részt. A küldöttség tagjai ellátogatnak majd üzemeinkbe, failonánkba, ahol átadják tapasztalataikat és megismertetik a magyar dolgozókat a kommunizmus építkezéseinek módszereivel. A Magyar-Szovjet Barátság Hónapja alkalmával sok előadáson, bemutatón keresztül ismerhetjük meg a szovjet dolgozók mindennapi életét, meket fogják vetíteni, szín- Filmszínházainkban a szovjet , házaink pedig több szovjet film ünnepén a legújabb film darabot mutatnak be. az élen járnak Vörös László a villamoskar esti tagozatának _III. ■év« hallgatója. A vizsgákon jeles eredményt ért el. Évfolyamtársait segíti. Munkáit- t, a Ganz Villamosság uán is kiváló munkás Lévai Zsigmond a mérnökkar esti tagozatának III. éves hallgatója. Fegyelmitezett, példamutató hallgató. A félév folyamán jeles eredményt ért el. Elekes Margit I. éves építész. Vizsgáit egy jó kivételével jelesen tette le. Gyengébb társait rendszeresen segíti. A DISZ tanulmányi felelős Az évfolyam példaképe. Orosz Árpád IV. éves mérnökkari hallgató. Alapszervi DISZ titkár. Folyamatos tanulása eredményeképpen vizsgáit jeles eredménnyel tette le. MŰSZAKI EGYETEM A magyar mérnökképzés történetéből A Budapesti Műszaki Egyetem történetében jelentős határkő volt az 1952. esztendő. A magyar mérnökképzés új, szélesebb úton halad tovább. Az építészkar és a mérnökkiur kivált a Műegyetemből és önálló Építőipari Műszaki Egyetemmé alakult. A fejlődés, az egyre nagyobb méreteket öltő technikai igény tette ezt szükségessé. Új 5 emeletes épületekkel bővült Hazánkban létesült a világon az első olyan tanintézet, ahol főiskolai fokon történt a mérnökképzés. Az 1782-ben alapított Institutum Geometricum (Mérnöki Intézet) 12 évvel megelőzte ahíres francia Erők Politechnique-t, amely a francia forradalom szellemi hatása alattit jött létre. A mi Mérnöki Intézetünk, amit 170 évvel ezelőtt II. József, a kalapos király alapított, a budai Tudományegyetemhez tartozott. Az Intézetbe felvételi vizsga alapjául kerültek be a diákok, akik a geometriai, hydrotechnikiai, alkalmazott matematikai, stb. tudományokban kaptak 3 éven át kiképzést és a mérnöki oklevélhez csak «szigorú próba» (szigorlat) főtétele után jutottak. A Mérnöki Intézet kiváló professzorai között találjuk Jedlik Ányost, aki 50 éven keresztül tanította a fizikát és a mechanikát s mint ismeretes, már Simens előtt feltalálta a dinamót. Dugonics András, a neves író 1774-től 1808 ig volt a matematika tanára. Érdekes megemlíteni, hogy a Mérnöki Intézet hallgatóinak a száma az első esztendőben 20-om alul volt, amely az 1847—48-as tanév folyamán már 03 főre emelkedett. A Mérnöki Intézetben rég a dunaparti egyetemi váross, és újabb hatalmas épületek fundamentumát rakják le: 13.000 műegyetemi hallgató otthonát. A magyar mérnökképzésnek hosszú, küzdelmes útja volt 1952-ig., Jó, ha egy pillanatra megállunk és erre is emlékezünk. Haladó hagyományaink, nagy örökségünk megbecsülése bennünket. kötelez erre Jóvíz-Tiszarett 1810-ben Beszédes zsef, aki Magyarország építészetéről, a Duna- csatornáról írt kitűnő tanulmányt. Vásáhelyi Pál a Tiszaszabályozás nagy harcosa, Széchenyi legkiválóbb munkatársa, 1816-ban végzett a Mérnöki Intézetben Az 1832—36-os diétán már sokat foglalkoztak a Műegyetem kérdésével és létesítésére vonatkozó indítvány megtételére Zemplén vármegye utasította követeit. «Szívükre kötik a követeknek, — olvassuk Sátoraljaújhely 1836. február 22-én kelt közgyűlési jegyzőkönyvéből, hogy a nemKossuth, Széchenyi 1. Eötvös határozottan követelték az önálló magyar Műegyetem felépítését. Széchenyi azzal érvel «legalább mások is lehetnek ifjaink, mint jogászok.» Kossuth Lajos különösen nagy érdeklődéssel fordult a magyar ipar fejlődésének iskolája, a Műegyetem sorsa felé. A fogsága alatt részére gyűjtött 20.000 forinttal felkereste Széchenyit és a pénzt a Műegyetem céljaira ajánlotta fel Hogy Kossuth milyen lelkes híve volt rá magyar iparnak, azt ékesen bizonyítják, az Ipartegyletről írt jelentései, többek között az 1842-ben rendezett első magyar iparmű-kiállításról szóló beszámolója. Kossuth akkor a Magyar Ipartestület választmányi aligazgatója volt. Jelentéséből az elkső magyar iparmű-kiállítás gazdag anyagáról, lokomotívról, hydraulikus sajtóról, vizifecskendőről, mezőgazdasági, vegyészeti, bőr, papír, stb gyártmányokról kaptunk tájékoztatót. Figyelemre méltóaz a harc is, amit a József Ipartanoda ifjúsága folflyitatotti az önálló összműegyetem létesítéséért. A márciusi ifjúság megmozdulásához az ipartanodai hallgatóság az alant ismertetett külön 12 ponttal csatlakozott: .4. összes ipartanodai hallgatóság kivonatai. 1. A pesti kir. József-i part a Hódúnak minél előbb összműegyetemmé (Polytechnicum) átalakítása. 2. Az intézetnek mindenképp megfelelő épület. 3. Egy összműegyetemhez illő, minél előbbi tökéletes felszerelés. 4. Az összműegyetem igényeinek megfelelő könyvtár, s ennek tanulók által használt hatása. 5. A bécsi polytechnikusmtól, valamint egyéb tanintézetektől tökéletes függetlensége. 6. Minden rendes tanár tartozzék vagy már létező, vagy általla szerkesztendő magyar tankönyv szerint előadni. 7. A szükséghez képest tanársegédeknek mielőbbi kinevezése. 8. Francia, olasz nyelv rögtöni díjmentes hallgatása, s az angol nyelv mielőbbi tanítása. 0. Szabad tanítás és tanulgatás. 10. Az intézet hallgatóságának a tanári ülésekbeni képviselete. 11. Magán és rendes hallgatók tetszés szerint, évenkint vagy tanfolyam, végévek nyilván vizsgálata. 12. Az igazgatást tanári ülésekre kívánjuk átruháztatni közbirodalmú tanár elnöklete alatt. Pest, ápril 9. 1848. Az összes ipartanodai hallgatóság határozatából Makai Vince jegyző.Ezeti szorgalom és kézművek gyarapítására mindenekfelett megkívántató és szükséges kézművészeti intézetnek. Polytechnikum Institutum az ország kebelében leendő felépítésére nézve indítványt tegyenek. A Karok és Rendek 1836. április 29-én tartott ülésükön elfogadták ez indítványt és a Műegyetem felállítása érdekében országos választmányt szerveztek. Alig 20 napra rá törvényjavaslatban a király elé terjesztették jóváhagyásra. A király a rákövetkező nap már visszaküldte azzal, hogy királyi tisztjénél fogva gondoskodik majd erről, amennyiben a körülmények megengedik, deebben a tárgyban törvényjavaslat szüksége nem forog fenn.» A következő napon a haza legjobbjai keserű kisfakadásokban bírálták a királyi választ és május 1-én ezt üzenték «őfelségének».,. nem lehet a nemzetet meggátolni abban, hogy a szép mesterségeknek és tudományoknak kiműveléséről ő maga is ne gondoskodjék»... A bécsi elnyomó politikának vértanúja is volt. Juhhár Károlyt, az Ipartanoda rajztanárát, aki fegyveresen vett részt a szabadságharcban és a Kossuth-családdal benső kapcsolatban volt, börtönbe vetették és politikai meggyőződése miatt az Újépületben 1853-ban kivégezték. 1850-ben a József Ipartanodához csatolták a Mérnöki Intézetet. Tanárai közül meg kell emlékezni Stoczek Józsefről, aki a fizikát és Kruspér Istvánról,aki a gyakorlati mértani és mechanikatechnológiát tanítottál. 1856. szeptember 30-án kelt felsőbb rendelkezés a budai József ipartanodának Polytechnácummá való alakítását rendelte el Első ülésen a Polytechnikum tantestülete úgy határozott, hogy a tanfás nyelvei magyar legyen és az Intézet Budáról Pestre való helyezését javasolták. 1872-től 1952-től 1872-ben költözött Budáról Pestre a Műegyetem. Tanárainak, tanszemlélyzetének száma ekkor már 51 fő, a hallgatók száma pedig 632 volt. Első választott rektora Stoczek József volt. Kiváló tanárainak sorában Hauszmann Alajost, Rejtő Sándort Zyppernovszky Károlyt, Bánki Donátot stb. találjuk. 1902-ben kezdték meg Lágymányoson azt a hatalmas építkezést, amely néhány évtizedre méltó otthont biztosított rá műszaki tudományok oktatásának. Közel 120.000 négyzetméter területen épült fel az új modern Műegyetem König Gyula, a kiváló matematikus 50 esztendőre látta megfelelőnek az egyetem méreteit, mely a Horthy-k korszak fejlődését tekintve jóval tovább is elég lett volna. A felszabadulás után megnyílta lehetőség a nép iszékes rétegei előtt az egyetemi tudományok elsajátítására Hamarosan szűknek bizonyultak a régi egyetem falait. A magyar mérnökképzés otthona nemcsak új, hatalmas épületekkel hős vilit, hanem új Műszaki Egyetemek is létesültek: Miskolcon, Veszprémben és Szolnokon. Útjainknak most az a feladata, hogy jó munkával, államos felkészüléssel legyenek méltók a nagy mérnökestdökhöz: a Vásárhelyi Pálokhoz, Kandó Kálmánokhoz és tegyenek méltók kiváló professzoraikhoz legyenek mind. jobb szocialista mérnökök Dr Fonna: F ' egyetemi V . A világ első Mérnöki Intézete „...mások is lehetnek fiaink, mint jogászok” Éljünk a lehetőségekkel !legtöbb tanszék az egyéni higanyos barométer — egyéni konzultációkon kívül tanulmány Idhet- máv még vizsgaelőkészítő tanulókört is hirdetett. Ezt a hirdetményt mindenki nagy örömmel fogadta, de ez a tetszésnyilvánítás a vizsgaelőkészítőkön már egyáltalán nem látszott meg. Ha megnézzük például a géptan tanulóköröket, nagyon furcsa kép tárult elénk. Igen sok esetben tanulókör helyett csak imitt-amott csellengő, elárvult tanársegédeket találhattunk, akik többnyire hiába várták a tudásszomjjal teli tanulóköri tagokat, így azután semmi csodálni való sincs azokon az «újításokon», amik a kolokviumokon születtek. Elitesre méltó például az a tanulmány lehet, mely mind a két végén teljesen zárt, és az üvegen keresztül hata higanyra a levegő nyomása. Ha többen vettek volna részt az előkészítőkön és az egyéni konzultációkon, bizony kevesebb «újnál», s kevesebb utóvizsga született volna. Az első félévi kollokviumok eredményeiből le kell vonnunk ezt a komoly tanulságot, hogy ne hagyjunkaz anyagban egyetlen olyan kis részletet sem, amit nem értünk teljesen, világosan, hanem használjuk ki a tanszékek által nyújtott segítségét, s járjunk el konzultálni.